2020 átírt néhány műtrágyázási gyakorlatot: íme, a számok

Idén tavasszal kevesebbet trágyáztunk az aszály miatt, később meg a járvány írta át az ártáblázatot és a műtrágyázási gyakorlatot. Jól követhető trendek és érdekességek jönnek a hazai tápanyag-utánpótlásban.

 

Sokat gyártunk, még többet importálunk

Természetes súlyban vizsgálva 2020 első három negyedévében 1,45 millió tonna műtrágyát értékesítettek a magyar termelőknek, amelyből 1,1 millió tonna egykomponensű, 340 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. A NAIK AKI jelentéséből az is kiderül, hogy bár Közép-Európa egyik legnagyobb, egymillió tonnás termelésre képes műtrágyagyárával rendelkezünk, az ország éves műtrágyaimportja mégis 1,6-1,8 millió tonna. Ez helyből több, mint a hazai felhasználás, és akkor még egy grammot sem gyártottunk itthon! Így lehetséges az, hogy a hazai termékek tetemes része, 500-600 ezer tonna, Ausztriától kezdve Szerbián át Bulgáriáig a környező országokba kerül. A behozatal döntően Szlovákiából származik (az IKR Agrár Kft.-n keresztül), de Szerbiából és újabban Horvátországból is érkezik mintegy 35-40 millió dollár értékben műtrágya, sőt az embargó ellenére az oroszok is szállítják a műtrágyát (káliumot) hasonló értékben.

 

Műtrágyázás (Forrás: youtube)

 

Nem sokat szórunk ki, az is inkább nitrogén

Magyarországon tendenciájában nő az egy hektárra eső műtrágya mennyisége, de még mindig csak fele annyit használunk fel belőle, mint a németek. Feltűnő a nitrogén és a másik két makroelem aránya közti eltérés is. A grafikon alapján nálunk nitrogéntúlsúlyosabb termelést talán csak a bolgárok folytatnak egész Európában. Hazánkban az őszi tápanyagfeltöltést leszámítva stabilan 70-88 százalékban nitrogén szórunk ki a táblákra (lásd lenti grafikon), éves összesítésben a kivitt tápanyag háromnegyede nitrogén. Mindez azért érdekes, mert Nyugat-Európával ellentétben a mi talajink egyáltalán nincsenek túltöltve foszforral, sőt! A tápanyagmérleg stabilan negatív, különösen a nagy termésű évek után hozunk le rengeteg foszfort a táblákról. Az ország nitrogénmérlege ellenben minden évben pluszt mutat.

 

 

Kedvezett az ár a nitrogénnek

Idén a szokottnál is több nitrogént vásároltunk a harmadik negyedévben, holott ez hagyományosan a kálium- és foszforfeltöltés ideje. Normál esetben ilyenkor az értékesítés jóval több mint fele ez utóbbi két makroelemre irányul. Az idei arányeltolódásban bizonyára szerepet játszik az, amiről ebben a cikkben is írtunk. A hazai gyártású és a kőolaj árát követő nitrogénműtrágya idén olcsóbb lett, míg a külföldről érkező és a kőolajtól független árpályát bejáró kálium és foszfor drágult. Egyébként az alábbi grafikon szépen jelzi a második negyedéves megtorpanást is a felhasználásban. Ez sokkal inkább a hosszú aszály számlájára írható, ami esélyt sem adott a kiszórt műtrágya hasznosulására, így azt inkább ki sem adták a gazdák.

 

agrár ár aszály eladás értékesítés felhasználás foszfor hektár járvány kálium mennyiség mezőgazdaság műtrágya műtrágyázás nitrogén tápanyagmérleg