Varga Mihály pénzügyminiszter Világgazdaságnak adott interjúban elmondta: előfordulhat, hogy kizárólag a mezőgazdaság alaptámogatásai érkeznek meg jövőre az államkasszába. A gazdaság egészére azonban nagy költségvetési hiány és megugró államadósság vár, ha nem rendezzük az EU-val a közös büdzsé felhasználásának szabályait.
Törékeny állapot
A pénzügyminiszter biztosította a riportert arról, hogy a kormánynak megvannak a tervei az átmeneti pénzügyi nehézségek kezelésére. A gazdaság újraindításának jövőbeli költségeire akkor is megvan a fedezet, ha jövőre Brüsszelből csak az egyedi szabályok szerint járó agrártámogatási összegek érkeznek meg. A gazdaság egésze azonban sokkal törékenyebb helyzetben van most, mint a járvány előtt. „A gazdaság ebben az évben zsugorodni fog, 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálunk, és ennek következményei az államháztartásban is megjelennek: durván 1700 milliárd forintnyi bevételkieséssel kalkulálunk. A kiadások ellenben növekednek, hiszen a járvány és a gazdaságvédelem azonnali intézkedéseket követelt, a hozzá tartozó pénzügyi kifizetésekkel együtt. … Ez azzal jár, hogy az eredetileg tervezett 1 százalékos hiány helyett a költségvetési deficit 9 százalék körül lehet majd az év végére” – mondta el várakozásait a miniszter. Az államadósság pedig a tavalyi 65,4 százalékról a GDP 78-80 százalékára fog emelkedni. Varga Mihály szerint a novemberi 2,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátást követően 2023 elejéig már nincs szüksége a kormánynak új devizaforrás bevonására. Az államadósság szerkezetén belül továbbra is 20 százalék alatt tartják a devizaarányt.
Pénzelzárás vagy bőségszaru?
„A Next Generation és az MFF forrásairól szóló vita elhúzódhat akár addig is, hogy jövőre még semmilyen forrásra nem lehet számítani az Európai Unió országaiban. Egy kivétel persze van: az agrártámogatás 500 milliárd forintja közvetlenül Brüsszelből érkezik a gazdákhoz. Optimális esetben – ha meg tudunk állapodni az MFF és a Next Generation részleteiben –, akár 2500 milliárd forintnyi pluszforrással is lehet számolni” – mutatott rá a pénzügyminiszter. Mint arról lapunk beszámolt: a Next Generation révén a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillére is bőségesen finanszírozható lenne az átmeneti években. Több olyan új pályázati kiírás is megjelenhetne, amelyekkel két év alatt sok pénzt lehet kiszórni a gazdaságoknak. Ilyenek a kertészeti és gépberuházások, a fiatalok támogatása, illetve olyan átalányköltség-alapú kifizetések (lásd erdészeti beruházások), amelyekhez nem kell számlákat gyűjtenie a kérelmezőnek. Az uniós pénzek megérkezése körüli bizonytalanság miatt a Pénzügyminisztérium több forgatókönyvet is kidolgozott az átmeneti nehézségek kezelésére.
Nem szaladt meg az infláció
Varga Mihály szerint az idei infláció azon a toleranciasávon belül marad, amit a jegybank célként meghatározott. „Azzal számolunk, hogy 3 százalék körüli infláció lesz idén is és jövőre is, egy-egy időszakban ugyanakkor lehet rövid kilengés a folyamatokban.” A miniszter rámutatott: az egyik legfontosabb inflációs tényező az energiaárak változása, márpedig ezek nagyot estek a járvány miatt. Hozzátette: a fogyasztói árakban meglátszik az élelmiszerárak növekedése, ami jóval a 3 százalékos ráta felett van. Ez nem mind a járvány számlájára írható, hiszen idén az időjárás is masszívan hozzájárult a dráguláshoz. (A hazai zöldségágazatra gyakorolt hatásáról itt írtunk egy előzetest, a teljes cikk hamarosan olvasható lesz – a szerk.) A szántóföldi termelők szemszögéből nézve kifejezetten jó bevételt hozott az idei év. A pénzügyminiszter azonban úgy véli, hosszabb távon nem kell magas élelmiszerárakkal kalkulálni. A tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek pedig még olcsóbbak is lettek a KSH legutóbbi adatai szerint, erről itt írtunk. (A probléma inkább az, hogy az élelmiszer a szegényebb rétegek fogyasztói kosarában sokkal nagyobb arányt tesz ki, mint a tehetősebbeknél – a szerk.) Ami az árfolyamot illeti: a kormánynak eddig sem volt, ezután sem lesz árfolyamcélja – közölte Varga Mihály. A két járványhullám közötti időszak GDP-je alapján pedig levonható a következtetés: „ha normálisan mennek a gazdasági folyamatok, akkor a magyar gazdaság nagyon gyors regenerálódásra lehet képes.”
