„Hazánkban évről évre csökken a káposztafélék termelése; az ültetvények mérete 20 évvel ezelőtt jóval meghaladta a tízezer hektárt, ám napjainkban a négyezer hektárt is alig éri el” – tájékoztatta a média képviselőit a Syngenta zöldségfélék üzletágvezetője, Antal Gyula a cég ócsai szakmai napján, október első hétvégéjén.
Antal Gyula, zöldségfélék üzletágvezetője (a képre kattintva galériánkat tekintheti meg)
A 15. alkalommal megrendezett, kétnapos rendezvény első napjának délelőttje a sajtóé volt, majd délután és a második nap során a termelőknek mutatták be a fajtaújdonságokat. A figyelem középpontjában a fajtarezisztencia és az egyes fajtákra jellemző különböző élettani hatások álltak.
A rendezvény többnaposra bővítését a jelenlegi világválság kapcsán bevezetett megelőző intézkedések indokolták, így el tudták kerülni a tömeges kontaktálódást, ugyanis a termelőket is több, kisebb csoportokban fogadták.
Az eseményen elhangzottak alapján kiderült, hogy a termőterületek csökkenésének társadalmi, növényvédelmi, illetve a megváltozott fogyasztási szokásokhoz köthető okai vannak.
A termelőtársadalom elöregszik, így nincs meg a generációs váltás, a fiatalok kevésbé veszik át a szülőktől és a nagyszülőktől a termesztést. Ez szakember- és munkaerőhiányt egyaránt generál. A nemesítésnél ezért a cél olyan hibridek előállítása, melyek géppel is művelhetők, a vetéstől a betakarításig.
A másik probléma, hogy mindeközben új betegségek, kórokozók, kártevők jelennek meg, illetve a klímaváltozás miatt is változnak a termelési környezeti feltételek. A gyors reagálás lehetőségét ilyenkor gyakran a növényvédő szerek jelentik, ezek alkalmazása azonban egyre nehezebb a szigorodó nemzetközi és hazai jogszabályi környezetben, miközben a piac kevésbé vevő már az így kezelt zöldségfélékre. Ezért fontos olyan nemesített fajták előállítása, melyek a káposztafélék jellemző betegségei és kártevői ellen rezisztens tulajdonságokkal rendelkeznek.
DAMA F1, kelkáposzta-újdonság (a képre kattintva galériánkat tekintheti meg)
Gasztronómiai forradalom
A káposztafélék fogyasztása bizonyos társadalmi csoportokban már kevésbé divatos: a hazai vendéglátásban a mediterrán konyha az egyik jellemző vonal, illetve a gyorséttermek szintén népszerűek. Egyik említett területre sem jellemző a káposztafélék alapanyagként történő alkalmazása. Így a magyar családok asztalára lassan csak szezonálisan, ünnepkörökhöz kötődően kerül káposzta.
A jövő rezisztens hibridjei
A szakmai napon az érdeklődők megtudhatták, hogy a Syngenta miként akarja ezeket a problémákat áthidalni, és a káposztaféléket napi rendszerességgel az asztalunkra tenni. Rövid előadásban ismerhették meg a résztvevők azokat a káposztahibrideket, amelyek már bekerültek a termelésbe, vagy a közeljövőben fogják elkezdeni a forgalmazásukat, és rezisztens tulajdonsággal bírnak a tripszek, liszteske vagy a xanthomonaszos betegség ellen.
A különböző színű karfiolok eltérő tulajdonsággal bírnak
A kísérleti állomás egyik legszínesebb látnivalóját a karfiolok jelentették. A zöld karfiolnak (Green Storm F1) a klorofilltartalma magas, a lila (Depurple F1) flavonoidban gazdag, a narancssárgában (Clementine F1) található karotin mennyisége pedig lassan megközelítheti a sárgarépáét. A jelentős élettani hatás mellett ezek az élénk színű, mutatós káposztafélék dekoratív jelleggel is rendelkeznek.
ANDROMEDA F1 és a hagyományos karfiol összehasonlítása (a képre kattintva galériánkat tekintheti meg)
Bemutattak olyan fehér karfiolt (Andromeda F1), melynek újdonsága, hogy a hagyományostól eltérően a vágást követő napokban is fehér marad. Ennek a tulajdonságnak ugyan csupán esztétikai jelentősége van, de a termény piaci értékét jelentősen növeli. A korábbiaktól eltérően idén kétnaposra bővített rendezvény népszerűnek bizonyult, a termelők nagy érdeklődést mutattak a Syngenta új nemesített káposztaféléi iránt.
Cikkünk a MezőHír novemberi számában megjelent beszámoló online átirata.
A képre kattintva videónkat tekintheti meg
Barna Ferenc
