fbpx

Stressztűrő és kórokozóknak, kártevőknek ellenálló, hazai nemesítésű rózsafajták kiválasztása további megfigyelések céljára

Írta: Szerkesztőség - 2020 szeptember 15.

A MezőHír 2020. áprilisi számában már hírt adtunk a 2017 óta folyó, a Pannon Breeding GINOP 2.2.1-15-2017-00042 azonosítószámú projekt „Szaporítóanyag-prebázis kialakítása a hazai rózsa-fajtanemesítés és -szelekció eredményeinek piacra vitele érdekében” című kutatásról, melynek keretében Márk Gergely, hazánk egyik legkiemelkedőbb rózsanemesítője fajtáinak egy részét figyeljük meg s értékeljük.

 

 

Célunk, hogy a fajták sokaságából olyan perspektivikus, a stressztűrés és a szélsőséges ökológiájú területeken történő alkalmazhatóság szempontjából is megfelelő fajtákat válasszunk ki, melyek a hazai zöldfelület-gazdálkodás számára, de a nemzetközi kertészeti piacon is értékesíthetők.

A fajtákat széles együttműködésben több tudományterület kutatói vizsgálják már három éve, a hosszú megfigyelés eredményeként 4 nemes rózsafajta vizsgázott a legjobban, melyek díszítőértékükben megfelelőek, ellenállnak a kórokozóknak és kártevőknek, s a mostohább környezeti adottságoknak is, s – nagyon fontos szempontként – dugványozással és szemzéssel is jól szaporíthatónak bizonyultak. E fajták a következők: ’Picurka’ (fénylő lomb, egyszerű, lilásrózsaszín virágok), ’Nagybacon’ (fénylő lomb, egyszerű, cseresznyepiros virágok); a még csak számmal jelzett fajtajelöltek, a 3-as (szétterülő bokor, fénylő lomb, egyszerű, fehér virágok) és a 2004-32-1-11-es (szétterülő bokor, fénylő lomb, egyszerű, fehéres-rózsaszín virágok). A kiválasztott fajtákat további vizsgálatoknak vetjük alá, mind a tűrőképességük, mind a szaporíthatóságuk terén, illetve a szemzéssel történő szaporításuk esetében vizsgáljuk, hogy melyek számukra a legmegfelelőbb gyepűrózsa- (Rosa canina), hagyományos és újabb alanyfajták, ezért alanyszelekciót is végzünk munkánk során. Az alanyok szempontjából is nagyon fontos a jó környezeti stressztűrés, a betegség-ellenállóság, a könnyű szaporíthatóság, valamint a szaporítás szempontjából a minél kevésbé tüskés hajtásrendszer. Vizsgálataink nyomán több klónalany is jól vizsgázott, ilyen pl. a Rosa canina ’Mirigyes és a ’Csüngő’ fajta is, melyek még terméseikkel is díszítenek.

A kiválasztott fajták a hazai, valamint nemzetközi, akár belső-ázsiai közterületi kiültetésekre is alkalmasak, de például autópályák menti rézsűtelepítések alapanyagaiként is piacképesek lehetnek. Munkánkkal egyben hozzájárulunk a magyar fajták genetikai anyagának megőrzéséhez, fenntartásához, egyáltalán a fajták megismertetéséhez is, amelynek igen nagy a keresleti, piaci jelentősége.

 

 

 

SZERZŐ: SÜTÖRINÉ DR. DIÓSZEGI MAGDOLNA2, CSIKOR JULIANNA1, KISZEL PÉTER3, DR. HONFI PÉTER2, DR. KOHUT ILDIKÓ2, MAGYAR LAJOS2, DR. ORLÓCI LÁSZLÓ3

1 MAGYAR DÍSZKERTÉSZEK SZAKMAKÖZI SZERVEZETE, 1073 BUDAPEST, DOB UTCA 90.

2 SZENT ISTVÁN EGYETEM, KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR, FENNTARTHATÓ KERTÉSZET INTÉZET, DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS DENDROLÓGIAI TANSZÉK, 1118 BUDAPEST, VILLÁNYI ÚT 29-43.

3 ELTE FÜVÉSZKERT, 1083 BUDAPEST, ILLÉS UTCA 25.