fbpx

A szénaminőség technológiai és műszaki háttere

Írta: MezőHír-2020/08. lapszám cikke - 2020 augusztus 26.

A jó minőségű széna készítésének számos feltétele van. A megfelelő fajta/hibrid, illetve keverékek alkalmazásával, megfelelő szintű műszaki háttérrel és a technológiai előírások betartásával értékes, jó minőségű takarmányszéna készíthető, de ennek ökológiai, műszaki és technológiai feltételei is vannak.

Ökológiai adottságok

A gyep-, fű- vagy lucernaszéna minőségét alapvetően a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajta vagy hibrid beltartalmi jellemzői határozzák meg, a biológiai potenciál kihasználásától pedig a volumen függ. Az ökológiai és talajadottságokat, éghajlati viszonyokat figyelembe véve – a kevés csapadék esetén – a szárazságot jól tűrő fűféleségek (magyar rozsnok, csomós ebír, csenkeszfélék, réti és angolperje), illetve ezek keveréke biztosíthat megfelelő hozamú és minőségű szénatermést (1. kép).


1. kép. Megfelelő rétifű- vagy gyepkeverék megválasztásával jó minőségű szénakészithető, nagy hozamok mellett

Intenzívebb termelés mellett a hibridperjék, olasz- és angolperje, csenkeszfélék, illetve azok kombinációja biztosítja az elvárható hozamokat, illetve a széna minőségét. A réti fűszénák esetében is a minőséget, a jó beltartalmi jellemzőket a megfelelő arányú pillangósokkal, vagyis lucernával alkotott keverékek: lucerna, csomós ebír vagy réti csenkesz, olasz- és angolperje kombinációi adják. Természetesen a rétifű-, illetve pillangóskeverékek összeállításánál pl. a hasznosítási módokat, az éves kaszálások számát, a széna-/szenázskészítési arányokat is figyelembe kell venni.

Jó minőségű, megfelelő volumenű lucernaszéna-termést – mivel a lucernát 4-5 évre telepítjük – csak tápanyagban jól ellátott és jól előkészítetten megművelt talajon várhatunk. Ehhez számos hazai és külföldi fajta áll rendelkezésre, ilyen – a teljesség igénye nélkül – a hazai szarvasi, tápiószelei stb. vagy a külföldi eredetű Legendairy, Gea, Power 4.2 stb. A megválasztásnál azonban figyelemmel kell lenni a lucernafajták eltérő szárazságtűrő képességére is.


1. ábra. Gumihengeres szársértők használatával a vízleadás jelentősen gyorsítható

Műszaki háttér

Kaszák, szársértők

A rétifű- és lucernaszéna-készítés során a biológiai potenciál kihasználása (60-65%) mellett a beltartalmi jellemzőket érintő veszteségekkel és károsodásokkal kell számolnunk. A szénakészítésben a nagy hozamú természetes gyepek (magyar rozsnok, csomós ebír stb.) kaszálását a nagy anyagáteresztő képességgel, munkaszélességgel dolgozó dobos és vontatott vagy függesztett kaszákkal célszerű végezni. Ezeknek a gépeknek az újabb változatait már ütőujjas szársértő berendezésekkel szerelik. Az ütőujjas szársértő használata jelentősen csökkenti a száradási időt, ami az időjárási kockázatot és használata a beltartalmi veszteségeket (pl. kilúgozódási és karotinveszteség) minimalizálja. A nagy zöldtömeget adó réti füvekből, gyepekből történő szénakészítés során szénakondicionáló berendezéseket is alkalmaznak.

Gumihengeres szársértők

A jó talajállapotú telepített gyepeknél, fűféléknél a száradási idő csökkentésére a tárcsás vágószerkezetű rotációs kaszákhoz ütőujjas szársértőket szerelnek. A lucernaszéna-készítés a levélpergés miatt különös gondosságot kíván: a tárcsás rotációs kaszák gumihengeres szársértővel szerelt változatainak használata jelentősen, akár 6-8 órával csökkentheti a száradási időt. Így akár rendkezelés nélkül is másnap bebálázható a rend. A gumihengeres szársértők használatával a lucerna levélzetének és szárrészeinek roppantásával a vízleadási képesség kiegyenlítődik, vagyis a renden lévő lucerna nedvességtartalma egyenletes lesz (1. ábra).

Rendterítők, -kezelők

A rendterítők és a vezérelt ujjas rendkezelő gépek alkalmazása is a növény vízleadását gyorsítja, különösen párás, nedves időjárási viszonyok mellett. A rotációs kaszák után visszamaradt lucerna- vagy rétifűrendet – tárcsás vagy dobos szársértős változattal – célszerű elteríteni, így a vízleadás gyorsítható, a levegő relatív páratartalmának növekedése előtt viszont a vezéreltujjas berendezésekkel szűkített rendre kell rakni. A relatív páratartalom csökkenésével ismét elteríthető az anyag. A nedvességtartalom-csökkenés elérése után összerakható a rend.

A rendterítő gépek növénnyel érintkező rugós terítőujjainak kialakítása – a függőlegessel bezárt szöge – illeszkedik a növények súrlódási tulajdonságaihoz (2. kép).


2. kép. A rendterítők rugós ujjainak kialakítása kíméletes növénykezelést biztosít


3. kép. A rendrakó gépek forgórészeit bonyolult futóművek támasztják alá

A szénakészítés során fontos a porszennyezés minimalizálása, a pontos talajkövető magasság beállítása és annak üzem közbeni tartása. A rendterítő gépeknél a forgórészeket külön-külön támkerék támasztja alá, ami tökéletes talajkövetést biztosít. A vezéreltujjas rendrakó gépek forgórészeit pedig bonyolult, jó talajkövető, tandem rendszerű, független felfüggesztésű támkerekek támasztják alá, és a magasságállítás csavarorsós mechanizmussal állítható be (3. kép). A bálázókon és rendfelszedőkön a kíméletes kezelés érdekében (pl. szalagos rendrakók) a rugós rendfelszedő ujjak vezérelt pályán mozognak, működési magasságuk pedig a vázkereten kialakított menetes furatok variációi szerint állítható, tehát biztosítható a földszennyezés minimalizálása (4. kép).

Technológiai alkalmazások

Időzítés

A széna minőségét a technológia is befolyásolja. A kaszálást a növény legnagyobb tápanyagtartalmára célszerű tervezni, ami a fűfélék esetében is zöldbimbós állapotban, vagyis a virágzást megelőző időszakban van. De tekintettel kell lenni a kaszálások számára, az újrasarjadásra vagy az áttelelés biztosítására is, tehát az első kaszálást a bimbózás kezdetére, a másodikat a lucerna zöldbimbós állapotára, az utolsót pedig az áttelelés és újrasarjadás biztosítására, a virágzás idejére célszerű időzíteni. Emellett a gépek területteljesítményét, kapacitását és a terület nagyságát is össze kell hangolni.

Tarlómagasság

Az alacsonyra beállított tarlómagassággal a készített széna minősége romlik, a széna porral szennyeződik, a túl magas tarlómagasság pedig csökkenti a betakarítható mennyiséget. Ezért az optimális tarlómagasságot (gyepek esetében) 5-6-7 cm közötti értékre kell beállítani, ennek üzem közbeni tartására a rotációs kaszákat tekercsrugós felfüggesztésű, az újabb konstrukciókat pedig hidropneumatikus rugózású függesztőmechanizmussal látták el. A tekercsrugós mechanizmusnál a tagok előfeszítésével, a hidropneumatikus rugózású berendezéseknél a hidraulikus rendszer nyomásának (a rendszer előfeszítésének) állításával lehet a szükséges talajterhelést, vagyis az egyenletes tarlómagasságot beállítani.

Bálázás

A széna bálázását 14-18% nedvességtartalmon célszerű elvégezni. A lucernaszéna készítésénél a levélpergési veszteségek minimalizálása érdekében kissé magasabb, 20-23% körüli nedvességtartalom mellett kell bálázni. A bálázás időpontját is célszerű a hajnali és esti órákra ütemezni, a levegő nagyobb relatív páratartalmát és az anyag visszanedvesedését kihasználva. Erre a célra kézi munkaerővel jól ellátott, kis állatállományú  tehenészetek, juhtartók, hobbi- és sportlovak tartói részére újabb fejlesztésű korszerű kisbálázók állnak rendelkezésre. Nagyobb mennyiségű széna készítésére a hengeres bálázók állandó- vagy változókamrás változatai vagy a szögletes nagybálázók jelentik a megoldást. A lucernaszéna bálázásához pedig állandó bálakamrás, hengeres bálázókat célszerű választani, ezek laza közepű bálákat készítenek, így bizonyos mértékű utószáradás is lehetséges. A bérvállalkozók erre a szögletesnagybála-készítő gépeket használhatják. A bálázók 4-6-8 cm aprítási méretet megvalósító szeletelővel is fel vannak szerelve, ami azt jelenti, hogy igény esetén (pl. TMR) előaprítást is el tudnak végezni (5. kép).


4. kép. A rendfelszedők pontos talajkövetéssel dolgoznak


5. kép. A bálázók szeletelőberendezése szénakészítésben is megfelelő előaprítást végez

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ