fbpx

Csendes nagyágyúké a jövő?

Írta: Kohout Zoltán - 2020 június 24.

Az intenzív mezőgazdaság egyik negatív következménye, hogy az élelmiszerek tápanyagtartalma súlyosan csökken. Ezért fontos új fajták és termesztési módok révén tápértékükben gazdag élelmiszereket is (újra) az asztalra tenni.

Ezt a célt szolgálják az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) törekvései a régiónkban honos ősgabonák újra-felfedezésével. A kutatók szerint ezek előnye, hogy évezredes termesztési múlt igazolja hasznosságukat; ott is teremnek, ahol a modern búzák nem. És ami a legfontosabb, magas a beltartalmi értékük, egészségesek, különleges az ízük, és készen állnak a jövő természeti kihívásaira. – A tájfajta ősgabonák nemcsak kiállták az idők próbáját, de kulcsszerepet kaphatnak a jövőben        is. A klímaváltozás miatt egyre extrémebb körülmények között kell majd megtermelni az alapélelmiszereket, ősgabona-kutatásaink így stratégiai jelentőségűek – mondja hazánk egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható gazdálkodással foglalkozó szervezetének vezetője. Dr. Drexler Dóra ÖMKi-vezető A jövő kenyere – a kenyér jövője című sajtórendezvényen hozzátette, kutatók, gazdák és hagyományosan sütő pékek is egyetértenek abban, hogy az ősgabonák a kenyérforradalom csendes nagyágyúi. Az alakornak, a tönkének és a tönkölynek ott van a helye a 21. századi étkezési kultúrában, beleértve a gyerekek közétkeztetését is.

forrás: ÖMKi