fbpx

Nagy átalakulásban a növényvédőszer-piac, amin gyorsított a járvány

Írta: Gönczi Krisztina - 2020 június 02.

Évek óta útkeresésben van az ágazat, ennek legfőbb oka a környezetvédelmi előírások szigorodása, ezzel együtt a gyártás költségeinek növekedése. A gyártók költségcsökkentéssel válaszoltak a kihívásra, aminek velejárója lett a végletes koncentráció a termelésben és az alapanyag-beszerzésben.

Az európai peszticidek (de az állat- és humán gyógyászati készítmények is) döntően kínai hatóanyagokból épülnek fel, az öreg kontinens „csak” annyit tesz hozzájuk, amitől keverhető, jól szórható, a levélen megtapadó, esőálló, mégis felszívódó permetszer lesz belőlük. Ez sem kevés, és ettől a hozzáadott értéktől lesz annyi az ára, amennyi. Most képzeljük el, mennyibe kerülne egy gyomirtó, gomba- vagy rovarölő, ha már maga az alapanyag sem lenne olcsó. Azt máris megtapasztaltuk a Covid-19 kapcsán, mi történik, ha nem érkezik meg a kínai szállítmány. A növényvédő iparág számára mindez az utolsó figyelmeztetés volt arra, hogy át kell gondolni a globális beszerzési csatornáikat.

 

Válasz a termelési előírások szigorodására

Számos növényvédőszer-gyártó vizsgálta már annak a lehetőségét, mi lenne, ha nem Kínából biztosítaná a permetszergyártás alapanyagait. Ennek oka az, hogy 2017-től Peking sokat szigorított a környezetvédelmi előírásain, ezért a hatóanyagok elkészítése sokat drágult, így már kevésbé lett vonzó ez a beszerzési csatorna – írja az AgriBusiness Global.

A drágulást a kínai gyártás is megszenvedte, válaszul megindult a termelési kapacitások erős koncentrációja, ami jó alkupozíciót biztosított az eladásokhoz is. Továbbá vegyipari cégeket vásárolnak fel Európában és Amerikában, hogy jobban hozzáférhessenek az adott piachoz. Vegyes vállalatokra is akadnak példák, legutóbb 2020 elején a Corteva Agriscience Shanghai és a kínai Lier Chemical vállalat alapított közös vállalatot Szecsuánban. Peking nemcsak a költségtakarékos, koncentrált termelésre, hanem az innovációra is gondot fordít, ennek keretében nem mond le a génszerkesztésről sem (ez a technika kizárólag az adott faj saját génkészletét használja fel az előnyös tulajdonságok rögzítésére), miközben a fajidegen génmódosítást elveti. A herbicidek terén a kutatások célja a rezisztens gyomok elleni hatékonyabb fellépés.

Az agrokémiai vállalatok tisztában vannak azzal, hogy csak akkor rúghatnak labdába a termelőkért folytatott versenyben, ha minél teljesebb szerpalettával tudják kiszolgálni őket: nem lehetnek lukak a növényvédelmi problémákra adott válaszokban. Ezért az amerikai és európai gyártók is óriáskonszernekké növekedtek, továbbá alternatív beszerzési csatornákat építettek ki India felé, amelyik még mindig olcsó alapanyagforrás.

A koronavírus hatása

A járvány idején megváltoztak a fogyasztói szokások és a munkaerőpiac is, utóbbit leginkább a kertészeti ágazat szenvedte meg az egész világon. Idénymunkások híján kevesebb termést lehet most leszüretelni, a vásárlóerő csökkenése miatt pedig azt a keveset is nehezebb eladni. Ez persze ront a kertészetek anyagi helyzetén, ami visszaveti a peszticidek iránti keresletet ebben a leginkább vegyszerigényes ágazatban. A kertészeti termékek ára magasabb lett, és várhatóan az év második felében is az marad, maguk a termelők pedig több áruhitelt fognak igényelni a partnereiktől, hogy elkezdhessék a következő szezont.

A koronajárvány után a vegyipari cégek versenyképessége azon múlhat, miképp tudják átalakítani beszerzési csatornáikat – írja az AgriBusiness Global. A szektor kettős harapófogóba került: egyik oldalon a vegyszerkivonás, a környezetvédelmi előírások szorongatják, másik oldalról pedig a beszerzési csatornák szűkülése. A portál megjegyzi, hogy a Covid-19 előnyös hatása az, hogy nem kell személyesen ott lenni az üzletek lebonyolításánál – noha korábban az ázsiai piac kifejezetten igényelte ezt –, így csökkentek kapcsolattartás, piacépítés költségei. Mivel ez működőképes modellnek bizonyult, várhatóan a járvány elmúltával is az online térben marad az üzlet.

Peking februárban szembesült a járvány legsúlyosabb következményeivel. Ekkor 41 százalékkal kevesebb áru fordult meg a határain 47 százalékkal kisebb értékben, mint egy évvel ezelőtt. A kereskedelmi aktivitás a februári mélypont után mostanra gyakorlatilag normalizálódott, a gyártás is visszatért a korábbi szintre. A jövőbeli kilátások azonban ebben a szektorban is bizonytalanabbá váltak. Erős globális kereslet híján egyelőre csak nőnek a készletek Kínában. A portál szerint a kínai tőzsdén jegyzett agrokémiai társaságok éves jelentései alapján hamarosan hatalmas mennyiségű hatóanyag lesz elérhető a piacon.