fbpx

Uniós termésbecslés: nemcsak a szénánk áll rosszul…

Írta: Gönczi Krisztina - 2020 május 19.

Az Európa-szintű, májusi termésbecslés szerint idén Nyugat-Európát elkerülte az aszály, minket viszont rendesen érint.

Április óta szinte valamennyi növény esetében lefelé kellett korrigálni a várható termésátlagokat Európában. Leginkább a repce, az őszi árpa és az őszi búza terméskilátásai romlottak a MARS előrejelző rendszer szerint. Az ötéves átlaghoz mérten a durumbúza és az őszi árpa esetében a legnagyobb a termésveszteség. Kivételt képez a tritikálé, amelynek átlaghozama 2,7 százalékkal múlhatja felül az ötéves átlagot. Felfelé módosították a várható átlagot a tavaszi árpa esetében is, mivel Spanyolországban váratlanul csapadékosan alakult a tavasz. A kapások pedig kiugróan jól indultak EU-szerte, noha ebből Magyarországon nem sokat tapasztalunk. Az Atlanti-óceán térségében, valamint a Földközi-tenger nyugati és keleti részén kedvezően alakul az időjárás. Ezzel szemben Kelet-Franciaországban, az Egyesült Királyság keleti részén, a Benelux államokban, Németország északi felében és Lengyelország nyugati részén, valamint Csehország déli részén, Nyugat-Szlovákiában, Ausztriában, Kelet-Olaszországban, Szlovéniában, Magyarországon és Horvátországban nagyon kevés a csapadék, magas a sugárzási szint és túlnyomórészt átlag feletti a hőmérséklet. A talajnedvesség csekély, a növények hervadnak, száradnak.

Spanyolországban az őszi vetésű növények általában kedvező biomasszatömeget mutatnak, és nagyon előrehaladott állapotban vannak a sok esőnek és a meleg időjárásnak köszönhetően. Az időjárás hasonló a 2016. évihez, amikor kiugróan jó termés született az országban. Dél-Olaszországban a hideg vetette vissza kissé az állományokat, átlagos a kultúrák növekedése a műholdas adatok szerint. Északkelet-Franciaországban az általánosnál lassabb a növények fejlődése, az északi és észak-nyugati régiókban viszont kedvező az időjárás a nagy biomasszatömeghez. Németországban eddig optimális volt a talajnedvesség, a növények jól fejlettek. Lengyelországban a körülmények hasonlóak a németországihoz, ám a biomassza felhalmozódása lassabb a csekély talajnedvesség miatt. Közép-Európában (Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Ausztria és Magyarország) tartós a szárazság, ennek ellenére Románia és Bulgária nyugati régióiban megfelelő az őszi vetésű növények állapota. A keleti régiókban viszont a csapadék tartós hiánya kényszervirágzáshoz vezetett, különösen Moldova és Ukrajna határán. Ukrajnában a csapadékhiány májusban megszűnt, így az őszi vetések kielégítő állapotban vannak Odeska-régió kivételével, ahol a növények hervadnak, száradnak.

Magyarországon így alakulnak a termésátlagok és ekkora az eltérés az ötéves átlagtól:
Búza: 4,98 t/ha; -5,9%
Durumbúza: 4,49 t/ha; -4,6%
Tavaszi árpa: 3,63 t/ha; -8,4%
Őszi árpa: 5,39 t/ha; +2,2%
Tritikálé: 3,92 t/ha; -1,1%
Repce: 2,86 t/ha; -6,9%
Kukorica: 7,38 t/ha; -1,7%
Napraforgó: 2,97 t/ha; +3%