A kártevők olyan fajok, melyek a termesztett növényeket támadják meg, és azokon jellegzetes tüneteket, kárt okoznak. A védekezés igen fontos ellenük, ugyanis egyes fajok a termesztésbe vont növényeken nagyon nagy, akár 100%-os kárt is okozhatnak, nem beszélve arról, hogy az ültetvények élettartamát is megrövidíthetik jelenlétükkel. A következőkben az előrejelzés és a tavaszi védekezés lehetséges formáit szeretnénk összefoglalni, valamint bemutatni.
A védekezés egyik alapja, hogy ismerjük az ültetvényben lévő növények kondícióját, valamint azt, hogy milyen károsítókra számíthatunk. Emiatt kap jelentős szerepet a megfigyelés. A kártevők előrejelzése legtöbbször a gyűjtésen alapul, erre különféle csapdatípusok állnak rendelkezésre.
Sajnos, a rovarfogó csapdák egy része nem szelektív, így megfelelő használatukhoz fontos a kártevők ismerete. A csapdázási és megfigyelési módszerek alkalmazásával jól nyomon követhető a károsítók egyedszámának alakulása, így a rendelkezésre álló adatokból a következő évi károsítás erősségére is következtetni lehet.
A színcsapdák többféle színben elérhetőek. A gyakorlatban ezek közül legtöbbször a tálcsapdákat és a ragacsos csapdatípusokat alkalmazzák. A különböző színek különböző kártevőket fognak. A sárga szín eredményesen jelzi például a betelepülő levéltetveket, cseresznyelegyet (Rhagoletis cerasi), valamint a már országszerte előforduló dióburok fúrólegyet (Rhagoletis completa) is.
Fehér színnel a gyümölcsdarazsak és a kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) rajzását követhetjük nyomon, míg a kék-sárga színt a tripszek fogásához használhatjuk. Ezekkel a csapdatípusokkal nemcsak az előrejelzés végezhető, hanem házikertekben a kártevők gyérítésére is használhatóak.
A csalétkes csapdák előrejelzési szerepe csekély, a növényvédelmi gyakorlatban ezeket ritkán alkalmazzák. Ennek ellenére a bogyósgyümölcsűeket károsító pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) rajzásdinamikájának megfigyelésére az egyik legelterjedtebb módszer.
Csalétkes csapda pettyesszárnyú muslica fogásához (fotók: Menyhárt Anna)
Fénycsapda
A csalétek az almaecet és a vörösbor 1:1 arányú keveréke. Szintén nem szelektív, emiatt a csapdaanyag meghatározása viszonylag sok időt igényel. Nagy hátránya még, hogy a gyümölcsök érési időszakában nem szolgáltat pontos adatot, mert a gyümölcsök érésekor az erősebb gyümölcsillat miatt a csalogató elegy gyengébb hatékonysággal működik. A csalétkes csapdákat legtöbbször az entomológusok alkalmazzák, megfigyelési célból.
Lámpázás/fénycsapda az éjszaka aktívan repülő rovarok fogására használható. A fénycsapda alkalmazásánál fontos, hogy a csapda közelében látható fényforrás ne legyen, mert ez megzavarja a rovarokat, ekkor a fogási eredmények nem a valós állapotokat tükrözik.
Nem szelektív, így sok idő, míg az adott időszak anyagát meg lehet határozni, a fogóüveget pedig mindennap üríteni kell. Üzemeltetéséhez valamilyen ölőanyagot kell alkalmazni. Magyarországon megfigyelési és előrejelzési céllal működik a fénycsapdahálózat, növényvédelmi gyakorlatban nem alkalmazzák.
A szexferomon-csapdázás manapság nagyon elterjedt a csapdázási módszerek között. Ez a megfigyelés egyik legegyszerűbb változata: az adott faj feromonját tartalmazó kapszulát, csapdatestet és ragacslapot magában foglaló csapdatípus. Szelektív, így kevés esetben fog más rovart. Használatával jól nyomon követhető a fajok rajzásdinamikája, ebből pedig a következő évi károsítás mértékére is következtetni lehet.
Az ültetvények élettartamát jelentősen befolyásolja, hogy az egyes növények milyen kondícióban vannak. Az ehhez szükséges, tavasszal elvégzendő agrotechnikai módszer a talaj művelése, a megfelelő tápanyag-utánpótlás, valamint a növények metszése és az öntözés. Helyes metszéssel a fertőzött növényi részek eltávolíthatóak, így kisebb felület biztosítható a kártevők felszaporodásához (pl. pajzstetvek által erősen fertőzött ágak eltávolítása, sűrű lombkorona ritkítása).
Varsás típusú Csalomon csapda piros ribiszkében
A metszés során az előző évben fán maradt gyümölcsmúmiákat, a sarjakat is és a fertőzött vagy esetleg elhalt vesszőket, ágakat el kell távolítani, úgy, hogy a beteg, fertőzött részek mellett még az egészséges részből is néhány centimétert vissza kell vágni. A metszés során keletkezett, 1-2 centiméternél nagyobb sebeket fasebkezelő készítménnyel kezelni kell.
A metszéshez szükséges eszközök fertőtlenítésére érdemes odafigyelni, hogy a mechanikai úton is terjedő betegségek ne kerüljenek át a többi növényre. Lehetőség szerint a csonthéjasok metszését a nyugalmi időszak után kell elvégezni (kajszibarack, őszibarack, cseresznye, meggy).
A törzs tisztogatása is fontos, ugyanis a törzsön és annak kéregrepedéseiben is jelentős lehet az áttelelő állatok mennyisége (kéregmoly, gyapjaslepke, atkák tojásai). A lehullott levelek megsemmisítésével is gyéríthető a rovarok egyedszáma. A legjobb módszer erre a levelek mély talajba forgatása vagy összegyűjtése és elszállítása.
Cikkünk táblázatában néhány kártevő telelési alakja és telelési helye szerepel. Ellenük a tél végi-tavasz eleji időszakban végzett műveletekkel is lehet védekezni.
Az ültetvények védelmének érdekében biológiai módszerek is alkalmazhatóak. Általában a kártevők valamely természetes ellenségét telepítik a gyümölcsösökbe. Ezek a hasznos élőszervezetek a természetben is előfordulnak, de a legtöbbször csak kis arányban.
A legtöbb fajt még a kártevők megjelenése előtt vagy ennek kezdetén kell az ültetvénybe telepíteni, hogy a kártevő felszaporodásának idejére már magas egyedszámban legyen jelen a természetes ellenség is. A biológiai védekezés alkalmazása esetén a későbbi időpontban végzett rovarölőszeres kezeléseket körültekintően kell végezni. A biológiai védekezéssel nem a kártevők teljes megsemmisítése a cél, hanem azok egyensúlyban tartása.
A kémiai védekezések közül tavasszal a legfontosabb szerepe a nyugalmi időszakban végzett lemosó permetezésnek van. Nagyon fontos a megfelelő időpont kiválasztása. A jó időben végzett lemosó permetezés növeli a későbbi kezelések hatékonyságát, csökkenti a kártevők számát.
A rügyfakadás után végzett permetezéssel viszont több kárt is lehet okozni, a friss levelek megperzselődnek, így felesleges stresszhatás éri a fákat. A lemosó permetezést nagy lémennyiséggel, lemosásszerűen kell elvégezni, úgy, hogy a törzseken és az ágakon biztosítva legyen az egyenletes fedés, így a kéregrepedésekben, ágak elágazásainál megbúvó kártevők gyéríthetők (pajzstetvek, takácsatkák).
A lemosó permetezés során is jelentős szerepe van az előrejelzésnek és az előző évi tapasztalatoknak, hogy milyen kártevők vannak jelen az ültetvényben. Ez a megfelelő szer kiválasztáshoz is szükséges. A kezeléshez használhatóak a réz-, kén- és olajtartalmú készítmények. A réz hatóanyag alkalmazása során fontos a kultúrnövény fenológiája, szükséges a kellő odafigyelés a perzselés elkerülése érdekében.
Cseresznyeültetvény, metszés után
Varsás típusú Csalomon csapda
piros ribiszkében
Az ültetvényekben tehát nagy szerepe van az előrejelzésnek és a tél végi, tavasz eleji munkálatoknak. A helyesen megválasztott és elvégzett kezelésekkel jó eséllyel csökkenthető az áttelelt állatok egyedszáma, így a későbbi védekezések száma minimálisan, de szintén mérsékelhető.
SZERZŐ: MENYHÁRT ANNA
NÖVÉNYORVOS
