A hazai szójavetőmag-előállításban és forgalmazásában meghatározó szerepe van a Karintia Kft-nek, a felhalmozódott tudást rendszeresen meg is osztja a szójatermelőkkel. Nem véletlen tehát a töretlen sikere a szójatermesztő gazdák közt. Már nyolcadik alkalommal indította útjára Karintia Roadshowját, amihez az orosházi rendezvényen mi is csatlakoztunk.
A szója jövője kódolt, de mégis támogatásfüggő
Tudást, precíz munkát és kedvező klimatikus környezetet igénylő növényről beszélünk, de hazai (siker)történetét mégis a támogatások határozzák meg. A 2015-ös „szójabumm” előtt 30-40.000 hektáron, összesen mintegy 1.800 gazdaságban termeltek szóját hazánkban. A támogatások hatására hirtelen megnőtt a termelési kedv, a termőterület 70.000 hektár fölé ugrott, de az öröm korai volt, az új belépőkből sok csalódott gazdát elvesztettünk gyorsan.
A jelentős mértékű termeléshez kötött támogatások még mindig jelentős segítséget jelentenek a jelenleg 60.000 hektáron gazdálkodó, közel 3.800 gazdaságnak. Mi kell ehhez? A feltételek „megugorhatóak”, min. 1 tonnát kell termelni hektáronként, gazdálkodási naplót kell vezetni (amit egyébként is kell) és minősített vetőmagot kell használni.
Az 1 tonnás átlagot pedig szinte minden termelő megduplázza, sőt 3-4 tonnás átlagokról is hallani. Így összességében elmondható, hogy a hozzávetőlegesen 240.000 Ft/ha önköltséggel termelt szója a jelenlegi 100-110.000 Ft/t értékesítési árak mellett igencsak jövedelmező.
Mégis mi befolyásolja akkor a termelés sikerességét?
Az első és legfontosabb tényező a vetőmag, azon belül is a vetőmag előállítás minősége, az oltás sikere (a szójatermelés sikerében szakemberek szerint legalább 30%-os a vetőmag szerepe!). A tudatos vetőmagválasztást még mindig nem a szomszéd tapasztalatára érdemes alapozni. A beltartalmi értékek és a leendő értékesítési célunk sem mindegy, ugyanis alacsony beltartalmi értékek mellett (PROFAT) egy opcionális, több ezer forint felár kerülhet veszélybe még jó termésátlag mellett is.
A termesztésünk következő, szintén kb. 30%-os kockázati tényezője az aktuális időjárás, amit ráadásul nem tudunk befolyásolni, viszont hatását a mai modern, Pannon régióra nemesített fajtákkal csillapítani tudjuk. Mi szól akkor mégis a szója mellett? Ami bármi más kultúra mellett is: ki kell(ene) törnünk a szűk vetésváltásból, hisz eltolódnának a munkacsúcsok, csökkenne a kockázat, a szója után vetett kalászos pluszterméséről már nem is beszélve.
A bevállalósabb termelők pedig a másodvetésű szójában is gondolkodhatnak, ahol ráadásul már gyomirtási feladatok sem jelentkeznének akkora mértékben, és a szemesfehérje-támogatás is felvehető lenne mellé.
Az interaktív roadshow lényege a termelői hozzászólás, így Orosházán is kíváncsiak voltak a szervezők, hogy a szójatermesztők saját bevallásuk szerint hol „tudják” mégis elrontani. A válaszadók közül kevesen figyeltek a gümőképződésre, így már a tápanyag-kijuttatásban (N műtrágyázásban) is elbizonytalanodtak, a talajelőkészítés is szóba került, a legnagyobb kockázatot mégis a gyomirtásban látták a termelők. Miután pont a gyomirtás tiltásával szigorították a zöldítési támogatásokat, ez lehetetlenítette el a szójatermesztést, amennyiben az szerepeltették a zöldítésben – a termelők véleménye szerint.
Ki nyert a büntetővámmal? Mi történik az amerikai szójababbal?
A világ legnagyobb szójatermelője az USA és Brazília, mögöttük jelentős leszakadással, de ott sorakozik Argentína és Kína. Az USA és Kína között zajló kereskedelmi csatározások miatt azonban az USA-ban várhatóan a 120 millió tonna akár 20 millióval is csökkenhet, a büntető vámok miatt Amerikában ragadt 21,5 millió tonna szója ugyanis jelentős fejtörést okozott a termelőknek.
A leleményes brazil kereskedőkön és az előttünk álló brazil betakarításon sok fog múlni a közeljövőben, mint ahogy a sertéspestis és a koronavírus alakulásán is. A koronavírus hallatán ugyanis nemcsak a fertőzés lefolyásáért, terjedéséért aggódhatunk. A háttérben már pánikol a tőzsde, állnak és duzzadnak a szójakészletek Kínában. Meddig tartható ez?
Eközben Európát az ukránok tartják izgalomban, hisz még mindig érvényben van a 2018 márciusában bevezetett extra vám, ami a feldolgozás nélküli exportot sújtja, nem is csoda, hogy pl. az ukránok olajkivitele 70%-kal emelkedett ennek hatására.
A hazai árakra egyelőre sem a koronavírus, sőt a korábban jelentkező sertéspestis nem volt hatással, sőt azokat az ukrán vagy amerikai piaci változások sem mozdították el, a jelenlegi 100-110.000 Ft/t egyelőre stabilnak látszik.
Ahogy elhangzott, a vetőmagválasztás az egyik legmeghatározóbb tényezője a szójatermesztésnek, a siker kulcsa viszont többtényezős. A roadshow szervezői erre is figyeltek, ezért olyan előadókkal színesítették a szakmai rendezvényt, akikkel együtt gyakorlatilag a teljes technológiát lefedhették.
- Dr. Pénzes Éva, a TERRAGRO Kft. ügyvezetője a talajoltás szerepére hívta fel a figyelmünket, bemutatva a szójatermesztésben sikeres BIOFIL-termékeket,
- Hőgye Szabolcs, az FMC-Agro Kft. békés megyei területi szakmérnöke a szója növényvédelmi kérdéseiben tudott segíteni,
- a termesztés gépesítéséhez pedig a Horsch-technológiát mutatta be Barabás Zsolt, a Horsch Mashinen GmbH. hazai képviselője.
A szójatermesztésnek összességében van jövője Magyarországon. Bár most még kisebb a termőterülete, meg kell tanuljuk a technológiát. Még messze vagyunk a 100.000 hektáros álomtól (pláne az elméleti 200-240.000 terület nagyságtól), mégis sikeres termelők, jó fajták és bevált technológiák vannak a háttérben – mindez a hazai szójatermesztésben meghatározó Karintia Kft. rendezvénysorozatán is egyértelmű volt.
