Hazánknak olyan genetikai adottságai vannak, ami az egyre gyorsuló klímaváltozás következményivel is dacoló növényfajok termesztését, ez irányú nemesítését is szolgálhatja.
Ezt a képességünket ráadásul nemcsak idehaza, de határainkon túl, elsősorban a világ feltörekvő régióiban, pl. a FÁK országokban is kamatoztatni lehet. Ezzel a céllal jött létre a Pannon Breeding Program, amiben olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mellett a korszerű és innovatív gazdálkodásra is alkalmasak.
A program hosszú távú céljai között a nemesítésen túl a szakképzés, a duális oktatás beindítása is szerepel. A Mezőhír szaklap hasábjairól is jól ismert program évértékelő tájékoztatóján a célok mellett a már elért eredmények mellett a folyamatban lévő kutatásokról és jövőbeli tervekről is szó esett.
A program kivitelezéséhez létrehoztak egy Konzorciumot, amely a GINOP program keretében több mint 1,6 Mrd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A konzorcium vezetője a Törökszentmiklósi Zrt, a tagjai pedig a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrár Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete. A projekt 2017. augusztusában kezdődött és 2021. januárjáig tart, 22 kutatási témában jelenleg is 160 kutató bevonásával dolgoznak.
A program célterületei között található
- a zöldfelület-gazdálkodás, amiben elsősorban szárazság- és sótűrő fajták kiválasztását, stressztűrését vizsgálják,
- érzékeny területek szántóföldi hasznosítására alkalmas genetikai kutatás, amiben gabona- és takarmányfélék kutatása folyik
- fitoremediáció és energianövények, talajremediáció, ahol szennyezett talajok hasznosítására keresnek termesztéstechnológiát,
- a hatóanyagért termesztett növények kutatása mögött természetesen gyógynövényfajok génforrásként való hasznosulása zajlik,
- a kertészeti növényvédelem területére is igyekeznek az informatikát bevinni, ezirányú kutatásuk egyedi ezen a területen,
- az agrárökonómiai vizsgálatok pedig a fentiek hatékonyságát és értékesíthetőségét támasztja alá.
Ez utóbbiból már következik is a növények genetikai forrásainak piacosítása, elsősorban a FÁK országok közép-ázsiai részén, ahol a klíma hasonló a Pannon régió klímájához. A régi „selyemút” menti területeken tehát hamarosan ismerős genetikájú, pannon fajokkal is találkozhatunk.
A történet folytatódik…
