Segítjük a termelőt, hogy a legtöbbet hozza ki az erőforrásaiból.

A növényvédelem az elmúlt évtizedben sorra kapta a pofonokat, miközben világszinten is rengeteg céges változás alakította folyamatosan a piacot. A jelenlegi trendekről, veszélyekről, lehetőségekről és a szakma imázsáról beszélgettünk Salamon Györggyel, a Nufarm Hungária Kft. ügyvezetőjével.

 

– Milyen évet tud maga mögött a Nufarm?

 

– Nincs okunk panaszra, több mint 40%-ot növekedett a cég az elmúlt, júliusban lezárt pénzügyi évben. Persze a kimagasló eredményben több tényező is közrejátszik, amelyek közül a legfontosabb az, hogy egy komoly portfólióvásárlás hatása most érződött a piacon; ez volt az első teljes szezonunk ezzel a kibővített termékkörrel.

– Csak pár példa: Zamir, Mavrik 24 EW, Fusilade Forte, Optimus jól bevált termékekkel tudtunk bővíteni. Számlaforgalmunk elérte a közel hétmilliárd forintot, ennek megtartása nem lesz egyszerű feladat. Mondom ezt azért, mert az EU-s szabályzók miatt több fontos termékről le kell majd mondanunk – nemcsak nekünk fog ez fájni, hanem a felhasználóknak is.

– A legfrissebb hír ezen a téren az, hogy a klórpirifosz hatóanyagot, az etilt és a metilt is betiltja az EU a 2020as év elején. Ez a döntés nem volt váratlan számunkra, azonban mindenki úgy számított, hogy a jövő év eleji szezonban még használhatók lesznek az ezeket tartalmazó termékek.

– A tavasz még nem lesz igazán veszélyben, de ha a 2021-es évre gondolunk, a rovarölő szerek között egyértelműen technológiai lyukkal számolhatunk. Nincsenek megfelelő készítmények a klórpirifoszok helyettesítésére. Így a neonikotinoidok kivonása után a klórpirifoszok hiánya a nagykultúrákban is komoly kihívások elé állítja a felhasználókat.

 

Veszélyes termék a zöld Európában

 

– Előzetesen beszélgettünk arról, hogy Európa egyre „zöldebb” lesz. Tényleg zöld lesz?

– Politikai kezdeményezésként igen, de kérdés, hogy ez a mi életünkre, szakmánkra milyen hatással van.

 

Salamon György, a Nufarm Hungária Kft. ügyvezetője

– Minden extremitás lehet veszélyes, nem csak a növényvédő szerek, egy vödör sóval is lehet iszonyatosan nagy kárt okozni, mégsem tiltják be. A valaha okozott legnagyobb környezeti problémák alap vetően mindig az emberre vezethetők vissza, a veszélyalapú tiltás egyelőre elnyomja a kockázatalapú tiltás lehetőségét.

– Ezzel szakmailag nem értek egyet, de fontos, hogy a Nufarm mindig betartotta és ezután is betartja az összes szabályt, amit a politikusok – jobb esetben szakpolitikusok – hoznak magyar, európai vagy világszinten. Mi elsősorban az okszerű növényvédőszer-használatot tartjuk fontosnak. További kihívás és egyben lehetőség is, hogy látjuk: a biotermékek, a kisebb környezeti hatással rendelkező termékek piaca nő és nőni is fog.

– Ez azonban a felhasználók számára költségnövekedéssel jár. Egy korábbi előadáson elhangzott, hogy a KAP reformja után az egy hektárra eső bevételt 100-150 ezer forinttal növelni kellene azért, hogy a jelenlegi jövedelmezőségi szint megmaradjon. Ugyanakkor az EU nem tudja megvédeni a saját termelőit – elég csak arra gondolni, hogy például egy spanyol kertésznek egész más szabályozókkal kell megbirkóznia a paradicsomtermesztés során, miközben „szembejön” vele a piacon az a marokkói termék, körülbelül 100 kilométerről, ahol szinte alig van megkötöttség.

– És az importot nem korlátozzák. Mondhatjuk erre, hogy Európából „kiexportáljuk” a környezetterhelést, de ha bolygóban gondolkozunk, már sántít ez a gondolkodás, illetve ha a szermaradványokra is gondolunk, akkor a zöldebb Európában a vevők lehet, hogy nem várt veszélyekkel találkoznak.

 

– Mintha mégis a szakma állna vesztésre ezen a téren…

 

– Lájkvadász időszakban élünk, amelyben nagyon nagy a felelőssége a médiának; itt nem elsősorban az agrármédiára gondolok. Olyan cikkek terjednek eszeveszett tempóban, amelyek szakmailag teljesen blődek. Ugyanakkor több ezren osztják meg napokon belül, vírusként terjed, kontroll nélkül. Az átlagember nem néz utána, szinte mindent elhisz, most ez trendi.

– Ha a növényvédőszer-gyártó elkezd ellene kommunikálni, azonnal támadják, hogy profitérdekei miatt védekezik. Ez nagyon nehéz terep. Létezik közös, a növényvédőszer-ipar részéről történő kommunikációs, edukációs kampány, amelyet az ECPA visz európai szinten, de ennek például itthon nem nagyon látjuk nyomát, mert nem lájkvadász kampány, hanem észérveket használó, szakmai.

 

 

– Van-e mezőgazdasági termelés az Európai Unióban növényvédő szer nélkül?

 

– Van, illetve lehetne – mint a lottóötös. Igen, lehetne növényvédő szer nélkül is termelni, csak lennének olyan évek, amikor nem lenne például fuzáriumtoxin nélküli búza, vagy a barkók lerágnák az összes napraforgót. Tehát minden lenne ez, csak nem egy fenntartható állapot.

– A magam részéről még nem láttam olyan életszerű tervet, amely önellátó termelésre építve megoldaná a több mint 7 milliárd ember élelmezését. De lehet, hogy ez is olyan, mint a 3 millió dollár: attól, hogy én nem láttam, még létezhet.

 

 

– Sokan esküsznek arra, hogy a növényvédő szerek mellett egyre jobban lehet és kell számítani a biostimulátorokra. Hozhat ez annyit az iparnak, hogy ellensúlyozza a kivont hatóanyagok miatti kiesést, és hozhat-e a termelőknek megfelelő megoldásokat?

 

– Ezek a megoldások többe fognak kerülni a termelőknek, mint az eddig használtak. Arról sem beszél senki a szakmán kívül, hogy a neonikotinoidok és hamarosan a klórpirifoszok kivonása után használható helyettesítő termékekből sokkal nagyobb dózist kell használni, mint a korábbiakból, hogy megfelelő legyen a hatékonyságuk. Ennek a környezetterhelése szintén nagyobb lesz.

 

 

„Könnyű velünk üzletelni”

 

– Nagyon komoly felvásárlási és fúziós hullám vonult végig a növényvédőszer-piacon az elmúlt években. Folytatódik ez, vagy a cégek már elérték a „kritikus tömeget”?

 

– 150-200 millió dollár és 10-15 év egy új hatóanyag kifejlesztésének az ára, és ez még ráadásul nem jelenti feltétlenül a piaci sikert. Ezt egyre kevesebb vállalat engedheti meg magának, így egyértelműen keresik a cégek a megoldást. Úgy látom, hogy idén nemcsak hazánkban, hanem világszerte is nagyon nagy bizonytalanság volt ezen a téren.

– Egy-egy ilyen fúzió vagy felvásárlás nagyon nehéz, lassú és fájdalmas folyamat tud lenni a cégek életében. Fontos ilyenkor a hatékonyságnövelés, sok versenytársnál ez például jelentős létszámleépítéssel jár, elsősorban a backoffice szektorból.

– Óriási piaci szereplők jöttek létre, amelyekkel szemben a kisebb cégek méretükkel, áttekinthetőségükkel, rugalmasságukkal, gyorsabb döntéshozatallal vehetik fel a versenyt. A Nufarm egyik szlogenje pont ez, „Easy to do business with”, azaz „Könnyű velünk üzletelni”.

 

A Nufarm az okszerű növényvédőszer-használatot tartja a legfontosabbnak

 

– Ezekkel a mozgásokkal kapcsolatban azért megjegyzem, hogy el tudok képzelni egy olyan szituációt is, hogy ez az összeolvadós irány megfordul, és a cégek bizonyos üzletágakat elkezdenek leválasztani. Ezt egyébként az egyik nagy versenytárs, ha jók az információim, már el is kezdi, holott szinte elsőként gyúrták egybe a vetőmagos és a növényvédős üzletágakat.

– Érdekes lehet talán egy ilyen portfólió-szétválasztás akkor is, amikor a gazdasági megfontolásokon túl például a cégimázsnak is jót tesz, ha bizonyos termékkörökkel nem együtt emlegetik a vetőmagot. Jelenleg az EU-ban a növényvédelemnek sajnos nincs annyira jó imázsa, mint amilyet megérdemelne.

 

 

– A Nufarm tíz évvel ezelőtt, mondhatjuk, családias cég volt. Mennyiben érződik manapság a multinacionális hatás a mindennapi munkában?

 

– Jelentősen. Nagyon sok változás volt nálunk is, a multikra jellemző leszabályozott feladatkörök és folyamatok kialakításával sokat foglalkoztunk az elmúlt évben. Szervezetileg Európában három régiót hoztak létre, mi a keletihez tartozunk, lengyelországi központtal. Viszont Magyarországról irányítjuk a cseh és a szlovák cégek működését, ez azért most nekem is jelentős többletmunkát ad.

 

 

– Mennyire lehet alkalmazkodni ehhez a folyamatosan és egyre gyorsabban változó szakmai világhoz?

 

– Akármerről nézzük, mindenhol ezzel szembesülünk: változnak a vevői szokások, a szabályozói környezet, a klíma, ez utóbbihoz kapcsolódóan a károsítók is, más piaci szereplők, versenytársak jönnek – nincs ezzel semmi gond, egyszerűen tényleg fel kell venni a megfelelő fordulatszámot, ha ezen a pályán sikeresek akarunk maradni.

– A Nufarm jövőképe igen egyszerű: segíteni a termelőket abban, hogy a rendelkezésükre álló erőforrásokból a legtöbbet hozzák ki. Mi ezt szem előtt tartva igyekszünk jól menedzselni a folyamatosan változó világ kihívásait.

 

 

Kihez kerül a stafétabot?

 

– Sokat beszéltünk az iparról – hogyan látja a termelők helyzetét?

 

– Nagyon nem egyszerű a termelők helyzete sem, hisz tőlünk, mondjuk, 300 kilométerre keletre egész más szabályok vannak, miközben versenyezni kell velük a terménypiacon, mennyiségben, minőségben. Érdekes volt például, amikor egy céges rendezvény miatt Kijevben voltunk.

– A repülőről, leszállás közben a legérdekesebb látvány az volt, hogy nem nadrágszíjparcellákat, hanem 500-1000 hektáros területeket lehetett egybefüggően látni. Ez elképesztő! A legnagyobb szövetkezet ott félmillió hektáros területen gazdálkodik.

 

Bár a Nufarm-csapat folyamatosan bővül, tagjai a családias hangulatot igyekeznek megtartani

 

 

Lehetne növényvédő szer nélkül is termelni, csak lennének olyan évek, amikor nem lenne például fuzáriumtoxin nélküli búza

 

– Változtak-e a gazdák szerhasználati szokásai az elmúlt évtizedben?

 

– Is-is. Van, aki a precíziós gazdálkodással, sorműveléssel igyekszik csökkenteni a felhasznált szerek mennyiségét, míg mások ugyanazzal a permetezőgéppel, ugyanazzal a fúvókával végzik az alapgyomirtást, a kalászvédelmet stb. Nagyon vegyes tehát a kép, az abszolút okszerű és biztonságos növényvédelemtől a teljesen szokványos hozzáállásig.

– Jó példa erre az idei év is. Itt van például a dikvát hatóanyag, amelyet most lehetett utoljára használni. A termelők nem is foglalkoztak vele, hisz kifutó termék, az ára teljesen leesett – egészen az utolsó két-három hétig, amikor az állományszárításnál sokan a homlokukra csaptak, hogy úristen, ezt még használni kellene!

– Ekkor viszont a hirtelen fellépő hihetetlen igény és a készletek szűkössége miatt „aranyáron” lehetett hozzájutni, ha még volt éppen. A termelők zöme ilyen tekintetben egyik napról a másikra él, gondolkodik.

 

 

– Mennyire perspektíva ma növényvédősnek lenni?

 

– Szerintem az, én is azért csinálom, mert szeretem, és látom, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Ha belegondolunk, most növényorvosképzésnek hívják az oktatásunkat, ez az orvos szócska ebben a kifejezésben nagyon fontos, és megfelelő rangot ad a szakmának. Van is olyan kezdeményezés, hogy a növényorvos is használhassa a doktor előtagot a nevénél, mint a humángyógyászok.

– Végtelenül szép szakma ez, mert az élettel, élő szervezetekkel foglalkozunk, és minden év, minden kultúra, minden terület más – nem lehet beleunni. Ez akkor is igaz, ha kémiai, illetve biológiai vagy akár mindkét anyaggal dolgozunk, ahogy a feladat megkívánja. Jelenleg fiatal szakemberből kevesebb van, mint szeretnénk.

– Európai szinten a hazai képzés élen járt az elmúlt évtizedekben, de például most a cseh példát is látom: korábban 10-20 ember végzett a növényvédelmi felsőfokú képzésen, mára ez a szám 2-3-ra csökkent ugyanazon a szakon. Van tehát bőven kihívás. Nálunk van a stafétabot, de kérdés, hogy lesz-e kinek átadni. Azért bízom abban, hogy igen.