A szója, mint pillangós, kalciumigényes növény. Legtöbben tudjuk ezt, mégsem általános gyakorlat a szója vetését megelőző kalciumpótlás. Pedig a szója több okból is igényelné!
Egyik dolog a növény élettani igénye a kalcium mint tápelem iránt, a másik a talaj kémhatásával szemben támasztott igénye. A harmadik éppen a szója gyökérzete és az ott élő nitrogénmegkötő baktériumok tevékenysége miatti fokozott talajsavanyító hatás a nem pillangós növények hasonló hatásához képest, amely többszörös lehet. A fokozott savanyítást a szóját követő kultúra is meg fogja érezni, ezért több szempontból is alapvető technológiai elem kell(ene), hogy legyen a talaj meszezése. A talaj a növénytermesztésben egyébként is olyannyira meghatározó tényező, hogy sok esetben a talajra irányuló egyszerűbb javító művelet pozitív hatása a későbbiekben is mindenre kihat – talajállapotra, művelhetőségre, tápanyag-szolgáltató képességre, vízháztartásra és még sorolhatnánk. Ilyen beavatkozás a talajmeszezés is. Nem véletlenül mondjuk, hogy egy egyszerű talajjavítási műveletről van szó, különösen, ha egy kis időt szánunk a talajsavanyodás alapproblémájának megértésére, a meszezés hatásmechanizmusának és következményeinek megismerésére, amelynek lényege egyébként szintén egyszerűen megérthető:1. a talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból (1. ábra), 2. a probléma megoldása a kalcium kellő mennyiségben történő visszajuttatása a talajba (2. ábra), 3. a kellő mennyiségű kalcium visszapótlását a megfelelő mennyiségű MÉSSZEL lehet elérni.
1. ábra. A talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból
Miért fontos a talaj-pH helyreállítása? A talaj kémhatásának semleges irányba történő elmozdításával az alábbi hatások jelentkeznek:
- javuló talajszerkezet,
- könnyebb művelhetőség,
- lényegesen jobb víz-, levegő- és hőgazdálkodás,
- javuló műtrágya-hasznosulás,
- intenzívebbé váló talajélet.
Felmerül a kérdés, hogy mit nevezünk optimális pH-tartománynak a szója esetében, amelyet meg kell céloznunk? Egyes ajánlások (pl. több hazai szakirodalom vagy akár az Iowa State University ide vonatkozó több évtizedes tapasztalatai) alapján a talaj kémhatása közel semleges legyen, ami 6,5-7 pH-értéket jelent. Ez a tartomány egybeesik a szója számára nélkülözhetetlen gyökérgümő-baktériumok igényével. Ennek ismerete megválaszolja azt a kérdést is, hogy mi az a határérték, amely alatt már szükségessé válik a talaj kémhatásának javítása valamilyen meszező anyaggal. Gyakorlatilag a 6,5 pH-érték alatti talajkémhatásnál már kívül esünk az ideális tartományon, azaz érdemes meszezni.
1. kép. Savanyodás: a pillangósok speciális esete
Ismerve a szója termőhelyi és éghajlati igényét, érdemes körüljárni a talajkémhatás és a talaj vízháztartása közötti kapcsolatot. A savanyodás oka leginkább a kalcium fokozatos eltűnése a talajból, aminek során a kalcium helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át. Ennek következtében a talajszerkezet megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé, porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később drasztikus talajtömörödéssel kell szembenézni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül magától nem fog rendbe jönni. 
2. ábra. A meszezés hatására módosult talajállapot
Meszezés hatására ezzel ellentétes folyamat indul meg a talajban. A savanyú kémhatásért felelős hidrogénionok helyére fokozatosan visszaépül a kalcium, elindul a szerkezet szempontjából kívánatos nagyobb aggregátumok képződése, és közöttük megjelennek a talaj víz-, levegő- és hőgazdálkodása szempontjából nélkülözhetetlen pórusok. Az ilyen talaj a megnövekedett pufferelő képességéből adódóan nagyságrendekkel több vizet képes befogadni és tárolni, aminek a mai szélsőséges csapadékviszonyok között egyre nagyobb jelentősége és hatása lesz a termesztés sikerességére.
Néhány gondolat erejéig nézzük meg a kalcium jelentőségét a növénytáplálásban is. Első lépésként értelemszerűen vissza kell, hogy térjünk a talajhoz, mivel a talaj ellátottsága meghatározza, hogy a növény gyökérzete milyen mennyiségű kalciumhoz fér hozzá. És a növény meg is tesz mindent, hogy az ott lévő kalciumhoz hozzáférjen, aminek legtöbbször a talaj további kalciumvesztése az eredménye, így gyakran áll elő az a helyzet, hogy a talajból is tovább fogy a kalcium, és a növénynek sem jut elég… pedig a kalcium az élet egyik legfontosabb építőköve. Kulcsszerepe van ugyanis a sejtfal építésében, a szilárdítószövetekben és a növényekben számos létfontosságú anyagcsere-folyamatban részt vesz – gondoljunk bele ennek jelentőségébe olyan vitalitású és robusztus növények esetében, mint pl. a napraforgó. Még egy fontos pont: 5,5 pH-érték alatt ugrásszerűen megnő a talajban lévő nehézfémek mobilizációja, így a növények számára való felvehetőségük, ami (enyhébb esetben akár kevéssé észrevehető) termésdepressziót, súlyosabb esetben komoly degenerációkat és rossz minőségű termést eredményez.
Nem kérdés tehát a meszezés jelentősége – de hogyan érdemes hozzálátnunk?
Első lépésként mindenképp javasolt talajunk állapotának felmérése, professzionális mintavételezéssel és elemzéssel és ehhez kapcsolódó – a talaj kémhatásának javítására is részleteiben kiterjedő! – szaktanácsadással. Pontos adatok nélkül a meszezés éppúgy kockázatos, mint saját magunk gyógyításához egy ismeretlen gyógyszerrel hasraütés szerűen megállapított dózissal hozzálátni. A túlmeszezés – a pH lúgos tartományba billentése – éppúgy káros, mint a kozmetikázási kategóriába tartozó, a talajvizsgálatok és az arra alapozott professzionális szaktanács alapján megállapított hatóanyagdózis töredékének kijuttatása, utóbbi esetben ráadásul elmegy a kedvünk ettől, és elhanyagolunk egy kulcsfontosságú beavatkozást.
A dózis meghatározása alapvetően – egyebek mellett – három tényezőn alapul:
- a talajvizsgálat eredménye – pH-érték, szervesanyag-ellátottság, kötöttség, jobb esetben a hidrolitos aciditás értéke (y1),
- a hatóanyag típusa – kalcium-karbonát, kalcium-magnézium-karbonát (dolomit), kalcium-oxid,
- A 2. ponttal szoros összefüggésben a talajjavításra használt meszező anyag oldódási dinamikája – amelyről a legritkábban esik szó. (Pedig logikus; például egy karbonát kőzet egyszerű, nem túl finom leőrlésével előállított kőpor kémiailag könnyen kiszámítható mennyiségű kalciumot tartalmaz, de annak beoldódása akár éveket is igénybe vehet, miközben a savanyító hatások folyamatosan érvényesülnek, és könnyen ellensúlyozzák az adott évben oldatba kerülhető kalcium hatását.)
Hogyan lépjünk tovább, ha megvan a talajvizsgálati eredmény és a dózis?
2. ábra. A meszezés hatására módosult talajállapot
Szántóföldi kultúrák relatív termése (%) különböző talaj-pH-értékek mellett (Smith és Doran 1996)
A következő lépés a meszezésre számunkra legalkalmasabb termék kiválasztása. Érdemes olyan megoldást választani, amelyet a saját technológiánkba különösebb probléma nélkül beillesztve, rendszeresen, időben is rugalmasan tudunk felhasználni – azaz tárolni, mozgatni, kijuttatni.
Kalcium-karbonát termékeknél mindenképp vegyük figyelembe a termék jellegét. Ömlesztett kőőrleményeknél a szemcseméret egyértelműen meghatározza az oldhatóságot, amely egészen kis szemcseméret esetén is nehezen megjósolható (ezeket elsősorban nem a talajnedvesség, hanem a talaj savas anyagai oldják), illetve fel kell készülni a nagy tömegű anyag kijuttatására. Dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet, mert a magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát, és antagonisztikus hatásokat okoz egyéb tápelemekkel. Kalcium-karbonát hatóanyagú granulátumok esetében gondoljuk át a következőket:
- Mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis?
- Ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa?
- Mennyi a termék tonnánkénti ára?
Amennyiben a 2. és 3. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer a lehetőségeket, mielőtt döntünk.
A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalciumtartalmú szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, big-bag-es kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid alapú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is.
Mikor hajtsuk végre a meszezéssel történő talajjavítást?
Mészkőőrlemények hagyományos kijuttatási ideje a betakarítás utáni meszezés.
Karbonát hatóanyagú granulátumok tavasszal és ősszel egyaránt kijuttathatóak, de minden esetben kérdezzük meg a termék gyártóját.
3. ábra. A meszezés hatása – talajszerkezet-javulás
4. ábra. A meszezés hatása a vízmegtartó képességre
Kalcium-oxid hatóanyagú, szemcsés termék esetében, annak gyors oldhatóságának, gyors hatásának köszönhetően a kijuttatás ideje rendkívül rugalmasan illeszthető a technológiába. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:1. közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni),2. erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).
A fentieket kivéve az ilyen anyag gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban.
Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves! A talajkémhatás javítására a megoldások tehát a ma gazdálkodója számára is elérhetőek. Éljenek a lehetőséggel, és ne hagyják, hogy a talajsavanyodás tovább limitálja hozamaikat! A probléma magától nem fog mérséklődni vagy megszűnni.
SZERZŐ: WÁGNER JÓZSEF ÜZLETFEJLESZTŐ
