Jelentősége, értéke
Kedvező körülmények között a vetést követő 6-8. héten már kinyílnak az első virágok, és azt követően 4-8 hétig is folyamatosan nyílik a csigaszerűen bekunkorodó, többágú virágzat. Ez idő alatt a méztermelése – termőterülettől és évjárattól függően – hektáronként 300-1000 kg között mozoghat (összehasonlításképpen: az akác mézhozama 350-1700 kg/ha). Kevésbé ismert, hogy a facélia takarmánynövényként is hasznosítható. Nincs semmilyen mérgező hatása, fehérjetartalma és aminosav-összetétele is kedvező, beltartalmi értékei tekintetében alig marad el a lucernától. Takarmányértéke virágzáskor a legnagyobb.
A facélia vetőmag célú termesztése
A facélia a környezeti hatásokkal szemben jól ellenálló növény. A zord fekvésű, szélsőséges talajadottságú tájak kivételével az egész ország területén sikeresen termeszthető. Vetőmag-termesztése inkább az ország nyugati területén jellemző, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, illetve Zala megyében. A jó vízgazdálkodású és tápanyag-szolgáltató képességű középkötött talajokon terem a legbiztonságosabban. Bár a sekély termőrétegű, 1,2%-nál alacsonyabb humusztartalmú talajokon nem ajánlott a termesztése, de kedvező évjáratban nagy termésmennyiség érhető el akár a nyírségi homoktalajokon is. A nitrogénben dús talajokon túl nagy zöldtömeget fejleszt, könnyen megdől, ami betakarítási nehézségeket, minőségromlást, terméscsökkenést okoz.
A facélia csigaszerűen bekunkorodó, többágú virágzata
Facélia az érés elején: a felső virágok még most nyílnak
Elővetemény:
Tápanyagellátás:
A foszfor- és a káliumműtrágyák ősszel, a nitrogén tavasszal, a vetést megelőző talajmunkák során vagy vetést megelőzően kerüljön kijuttatásra. A foszfor a magtermés növelésében és az érés gyorsításában, míg a kálium a szár szilárdításában és a mag csírázóképességének fokozásában játszik szerepet. A vegetációs időszakban alkalmazott foszfor- és bórtartalmú lombtrágyák elősegítik a virágkötődést.
Facélia-, pohánka-, négermagtartalmú, korai vetésre alkalmas keverék
Talajművelés:
Vetés, izolációs távolság:
Növényvédelem:
A termésmennyiség szempontjából a terület gyommentesen tartása kiemelten fontos feladat. Mivel a facélia kezdeti fejlődése lassú, különösen a kelést követő kb. 30 napban kell odafigyelni, utána az állomány jól zár, és képes elnyomni a gyomokat. A linuron hatóanyag visszavonása után a vegyszeres gyomirtás még erősebben korlátozottá vált, így a vetés előtti mechanikai gyomirtás, illetve a sorközművelést lehetővé tevő széles sortávú vetés jelentősége megnőtt.
A gyomnövények közül a kakaslábfű, vadzab, lapulevelű keserűfű, vadrepce, libatop, aranka okozhat jelentős problémát.
Árvakelésű napraforgó, acat, ebszékfű, egyéb fészkes virágzatú gyomok ellen használható a Cliophar 300 SL gyomirtó szer. A szert a virágzás időszakáig szabad felhasználni.
Betakarítás:
Az aratást akkor kell megkezdeni, amikor a virágzat alsó egyharmada megbarnul, és a benne lévő magok kávébarnára színeződnek. A virágzat alsó részén lévő magvak ilyenkorra már érettek, a középső részen lévő magok rendre vágás után beérnek, a virágzat hegyén elhelyezkedő éretlenekre pedig nem lehetünk tekintettel.
A facélia zöldtrágya célú termesztése
Másodvetésben a virágzáskori zöldtömege tisztán 25-30 t/ha, keresztesvirágúakkal keverten akár 35 40 t/ha is lehet. A kora őszi, kisebb -4, -5°C-os fagyokat még elviseli, így október végi-november eleji beforgatása is lehetséges. Nagy zöldtömeg esetén azt nem szabad aprítás nélkül, egy tömegben beforgatni, mert a talaj túlzottan levegőssé válik, megnehezítve a szerves anyagok bontását, majd később ez az állapot a talajművelést és az utóvetemény fejlődését is hátráltatja.
SZERZŐ: DR. ARANYI NIKOLETT RÉKA • LAJTAMAG KFT.
