fbpx

Doxmand vadriasztók – ultrahanggal a vadkár ellen

Írta: Szerkesztőség - 2018 november 11.

A legjobb megoldás a megelőzés!

A magyarországi vadállomány jelenleg jóval nagyobb, mint amennyit az élőhelyek optimálisan elbírnak. Ez a helyzet napjainkban olyan, országos szintű problémát jelent, amelynek megoldása érdekében az agrárminisztérium idén kiadta az egyes vadgazdálkodási tájegységekre vonatkozó vadgazdálkodási terveket.

Ennek megfelelően az év minden szakaszában védekezni kell a vadkárral szemben, így az őszi-téli időszakban is, amikor már nincs elegendő mennyiségű természetes élelemforrás, ezért a vadak nagyobb csapatokba verődve kutatnak élelem után.

 

A legnagyobb veszélynek a gyümölcsfák és az őszi vetések vannak kitéve, ezeket előszeretettel dézsmálják meg a tél folyamán, amikor kevés a természetes táplálék.

Az őszi vetések közül a repce van a legnagyobb veszélyben; általában 8-10 leveles korában már elég erős a gyökérzete ahhoz, hogy jól átvészelje a telet, ám egyben kiváló táplálékforrást jelent az élelem után kutató állatoknak, amelyek általában rendszeresen „visszatérő vendégei” is a repcetábláknak.

Ha a vadak megzavarják a növény fejlődését, az a későbbiekben sem éri el az optimális fejlettségi állapotát, lelassul a növekedésben, és így a terméseredményei is elmaradnak az elvárhatótól.

A repce ezzel együtt jól tud regenerálódni, a tenyészidőszakban gyakran el is hangzik: „nem lesz az olyan rossz, mint ahogy kinéz”. A repcében az apróvad által okozott kár általában valóban nem jelentős, ezt a növény jól kiheveri. Azokon a területeken viszont, ahol a nagyvadállomány jóval nagyobb az optimálisnál, olyan mértékű károk is keletkezhetnek a kultúrában, amik már nem tehetők semmissé. Nem ritka, amikor a táplálékot kereső állatok gyökerestől tépik ki, illetve teljesen eltapossák a növényt; ha egy nagyobb rudli jelenik meg a területen, ott biztosan maradandó károk keletkeznek.

Ha a vad nem jut elegendő takarmányhoz, akkor megtalálja a módját, hogy „betörjön” mezőgazdasági területekre is; legyen ott bármilyen mechanikai védelem; előbb-utóbb meglesz a bejárása a területre, és akkortól zavartalanul táplálkozhat.

A vetéskor leginkább a vaddisznók által okozott túráskár a jellemző; ezek az állatok általában szeretik a frissen művelt földet túrni – majd ahogy kihajt és egyre nagyobb lesz a növény, már a taposási és rágáskárnak is ki lesz téve, az őz- és szarvasállomány megjelenése következtében.

Ám mindez megakadályozható, ha ultrahangos riasztó működik a területen, mert abban az esetben a vad nem tud zavartalanul dézsmálni, sőt, nem is fog a területre merészkedni. A legjobb védekezés a megelőzés: tehát érdemes már a vetés után kihelyezni a megfelelő készülékeket, ezzel is megelőzve, hogy a vadállomány odaszokjon a területre.

Fontos érv a Doxmand vadriasztók alkalmazása mellett, hogy a vadállományban nem tesznek kárt. Az állat nem tud beleakadni a készülékbe, mint például egy villanypásztorba vagy kerítésbe; a Doxmand nem okoz fizikai sérülést az állatnál, csupán hangokkal is képes távol tartani a védeni kívánt területtől a hívatlan károkozót. Alkalmazása humánus, 21. századi megoldás, amikor annyira kevés az állatok természetes élőhelye, hogy valóban „osztozni kell” a területeken velük. A Doxmand gyártójaként folyamatosan teszteljük vadriasztóinkat, országszerte több gazdasággal és vadásztársasággal együttműködve fejlesztjük készülékeinket, hogy azok minél hatékonyabbak legyenek.

Nagy Tamás
Ügyvezető
+3630/692-8785
[email protected]
www.doxmand.hu