fbpx

A cirok a jövő alternatív takarmánynövénye

Írta: Kristóf Imre - 2018 október 17.

A cirok jobb stressztűrő és kevesebb a vízigénye.

Jó alternatíva lehet a cirok a termelők számára a kukorica helyett, mert nagyobb a stressztűrése, miközben egységnyi szárazanyag előállításához 40-50%-kal kevesebb vizet használ fel. A takarmány- és az élelmiszeripar is megfelelő alapanyagra találhat benne.

 

Balogh László, az Euralis termékmenedzsere elmondta, hogy a világban szemes cirkot 42 millió hektáron termelnek

 

Nagy érdeklődés övezte a KITE Zrt. 2018. szeptember 4-én, Nádudvaron megrendezett konferenciáját, amelyen a cirok termesztése került a középpontba. A tanácskozáson a KITE Zrt. szakemberei mellett az Euralis Kft. és a Tranzit-Ker Zrt. munkatársai is felszólaltak, akik a vetőmagok genetikai ismérveitől egészen a felvásárlásig és feldolgozásig felvázolták a fontos tudnivalókat. A KITE Zrt. pedig bemutatta, hogy milyen technológiai elemeket javasol a termelők számára, illetve, hogy a terményfelvásárlásában hogyan tudja segíteni őket. Balogh László, az Euralis termékmenedzsere elmondta, hogy a világban szemes cirkot 42 millió hektáron termelnek; Európa ebből 700 000 hektárnyi területtel részesül. Ez a növény azért lehet megfelelő alternatíva ma Magyarországon, mert afrikai származásának köszönhetően, más növényekhez képest nagyobb a stressztűrése, és – szemben a kukoricával – a napjainkban egyre szélsőségesebb, aszályos időjárási körülmények között is megállja a helyét, és jövedelmezően termeszthető. Az egységnyi szárazanyag előállításához 40-50%-kal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica. Ezt azzal éri el, hogy a levelén és a szárán aszályos időszakban viaszréteget képez, ezzel csökkentve a kipárolgást.

 

Étkezési és takarmánycélokra egyaránt termeszthető

Felhasználása szempontjából megkülönböztetünk szemes cirkot, amely lehet fehér és vörös, valamint silócirkot, amely szemes és steril, vagyis mag nélküli. Ez utóbbi az állattenyésztés számára kiemelt jelentőségű. A harmadik pedig a biomassza készítésére használható silócirok, amely a biogáz előállításában kap szerepet. Az étkezési célokra szánt szemes cirok azért esélyes piaci sikerre, mivel a termék gluténmentes, így a tudatos fogyasztók és az intoleranciával küzdők számára egyaránt megfelelő alternatíva lehet. A cirok jelentőségére, lehetséges szerepére a takarmány-előállításban a Tranzit-Ker Zrt. munkatársa, Újvári Sándor hívta fel a figyelmet. Előadása során kiemelte, hogy e termény magasabb nyersfehérje értékű, mint a kukorica, ezért megfelelő alapanyag lehet a takarmányipar számára, ki lehet tölteni vele a szójatermesztés területeinek csökkentéséből adódó fehérjehiányt.

 

Kísérletekkel megalapozott termesztéstechnológia

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója (képünkön) a ciroktermesztés technológiai hátterét mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia feszes betartása kulcsfontosságú kérdés, ugyanis, ha valamelyik sarkalatos ponton hibát vétünk, akkor azon a későbbiekben még nagyobb anyagi ráfordítás mellett sem tudunk javítani. A bemutató parcellák Nádudvar határában, az úgynevezett gazdagtelki területen találhatók, jó termesztési körülményeket biztosítva a KITE Zrt. kísérleteinek, többek között a ciroknak is. A vetés április 17-én történt meg, ugyanis, köszönhetően az idei, kora tavaszi időjárási viszonyoknak, a talaj hőmérséklete ekkor már elérte a 20 fokot. A csapadék a vegetációs időszakban egyenletesen és mindig időben érkezett, összesen 358 mm esett július végéig, így a talajnedvesség még augusztusban is 20 térfogatszázalék felett volt, ami segítette a jó terméshozamok elérését. Mivel ezek kísérleti parcellák voltak, ezért a munkaműveleteket a teljesség igényével végezték. A tarlóhántás, az alapművelés, a magágykészítés, a vetés, a startertrágyázás, a háromszori mechanikai gyomirtás, a kémiai gyomirtás és a betakarítás sorából a kultivátorozás száma lehet meghökkentő. Az igazgató kiemelte, hogy üzemi körülmények között elegendő lehet a két alkalom is; ezzel a menetszámmal azt kívánták megismerni, hogy melyik az a pont, amikor még bele lehet menni az állományba. A kísérlet során arra jutottak, hogy a virágzó, de legvégső esetben betakarítás előtti állapotban lévő állományban is végezhető mechanikai gyomirtás: a termény szára elhajlik, ezért kibírja a terhelést, utóbbi esetben pedig nem tapasztaltak pergést. Így összesen 11 alkalommal művelték a területet, amely szám hasonló a kukoricatermesztés során alkalmazott menetszámhoz.

 

Nincs szükség új beruházásra

Az előadó kiemelte azt a termelők számára minden bizonnyal kulcsfontosságú információt, miszerint a cirok termesztéséhez a gabona, a kukorica és a napraforgó művelésekor használatos munkaeszközök egyaránt megfelelőek. A cirok termesztése a precíziós gazdálkodásba is illeszkedik, és azt meg is hálálja. Itt is értelmezhető a négy alapelv, vagyis a kihagyás- és átfedésmentes technológia, a sor-sorköz megkülönböztetésének elve, a műveletek összevonása és a menetszámcsökkentés, valamint a differenciált és pozícionált inputanyag-kijuttatás. Hadászi László a rendezvény után a kísérleti parcellákon végzett legmeghatározóbb munkaműveleteket emelte ki és mutatta be. Ez a vetés, a gyomszabályozás, a betakarítás és a szármaradványok kezelése. A vetés témakörében a cirok vetőmagjának méretét érdemes kiemelni. Ugyanis ez az apró és a nagymagvú vetemények közé esik, ezért speciális vetőtárcsát igényel. Jó termőhelyi körülmények között 300 000 vetőmag szükséges, amiből 80-90%-os használati érték mellett nagy biztonsággal 250-260 ezer terménytőre számíthatunk. A vetésmélység nem lehet több 3-4 cm-nél. A KITE javaslata a 76 cm-es sortáv, ugyanis ez a többi műveleti pontot is nagyban kiszolgálja.

 

Előtérben a mechanikai gyomirtás

A ciroknál alkalmazhatunk kémiai és mechanikai gyomirtást is; utóbbi nagy hangsúlyt kap ebben a kultúrában, ugyanis kevés gyomirtó szer engedélyezett a cirok kezelésére. Kémiai gyomirtásra a KITE javaslata a korai posztemergens kezelés, a cirok háromleveles állapotában. A kísérleteik azt is bizonyítják, hogy a fejtrágyázás hatékonysága is nagyobb, ha ez ebben az időszakban, a kultivátorozással együtt történik meg. Fontos, hogy készülni kell a kultivátorral végzett kezelésekre, mert nem akkor kell döntést hozni, amikor látszik, hogy a kémiai gyomirtás nem sikerült; ilyenkor ugyanis már nem tudunk hatékonyan beavatkozni.

10 tonna feletti hozamok

A betakarítás esetén nem az egész szár halad át a gépen, csupán a buga és az az alatti szárrész. Ez 76 centiméteres technológiában napraforgó-adapterrel, sűrűbb technológiában kalászos adapterrel történhet. A szárzúzóval felszerelt napraforgó-adapterek ma már nagyobb mennyiségű szármaradvánnyal is megbirkóznak, és megfelelő talajfelszínt hagynak maguk után. A szármaradványok kezelése tehát sarkalatos probléma, hiszen, ha figyelembe vesszük, hogy a cirok jó előveteménye a búzának, akkor azonnal rájövünk, hogy a nagy mennyiségű zöldtömeggel valamit kezdenünk kell, még az őszi időszakban. Ez a fent említett módon, a betakarítással egymenetben kezelhető. A terméseredmények igazolták a feszes, intenzív technológia létjogosultságát. A betakarítás utáni 13,2%-os nedvességtartalomnál 10,5 tonna/hektáros hozamot tudtak realizálni.