A Horsch Pronto Európa egyik vezető mulcsvetőgépe. Jól bevált és mindamellett többször megújult vetőgépről van szó, amelyik a Horsch-szlogent: gyorsabban – egyszerűbben – precízebben, tökéletesen képviseli.
Közel 10 év fejlesztése a Pronto vetőgépben elért oda, hogy a 2018-as évtől már az árlistában a szemenkénti Funck adagolót is megtaláljuk.
‑Miért fejlesztette ki a Horsch a szemenkénti adagolót?
A búzát általában 3-4-5 millió mag/ha dózissal vetjük. A 15 cm sorban 4 millió mag/ha dózisnál a magvak elméleti távolsága a sorban 1,6 cm, 5 milliónál 1,3 cm. Azonban a vetőmag előállítóknál sem állt le a fejlesztés, ők újabb és jobb fajtákat nemesítettek ki. Mit tudnak ezek a fajták? – nagyobb termést hoznak, jobban bokrosodnak. Ebben az esetben egyből csökken a vetőmagnorma; ha megnézzük Angliát, Észak-Németországot, akkor azt tapasztaljuk, hogy jelenleg 1-1,2 millió mag/ha a norma, Dél-Németországban pedig 1,5-2 millió, és ahogy haladunk keleti irányba, egyre nő a szükséges mennyiség. Magyarországon nagyon sokan kukorica után vetik a búzát, így automatikusan nagyobb csíraszámmal – de már itthon is, aki korán vet, az rendszerint csökkentett csíraszámmal dolgozik. Az alacsony, 70-150 mag/m2 dózisnál (1 millió mag/ha – a búzamagvak elméletileg 6,5 cm-re vannak egymástól a sorban) azt látja a termelő, hogy a magvak nem egyenletesen oszlanak el a vetőbarázdában, hanem van olyan rés, ahol sokan egymáshoz nagyon közel állnak, másutt hézagos (ritkás) a vetés, miközben megint máshol meg éppen optimális. A szemenkénti adagoló a két szélső értéket hozza az optimális közelébe, vagyis a csokros vetést széthúzza, a ritkásat besűríti. Az alacsony csírájú vetés egyik feltétele a nagy termés eléréséhez, hogy az összes mag kikeljen, ezért a jó magágy mellett oda kell figyelni a vetőmagvak egymás közti távolságára is, hogy csírázáskor az összes mag részére megfelelő mennyiségű nedvesség álljon rendelkezésre. Amikor a növényeknek megvan az optimális egymás közötti távolságuk, akkor intenzíven is tudnak bokrosodni, de ami majdnem ennél is fontosabb, hogy ősszel nem versengenek egymással a fényért, nem nyurgulnak meg, és az energiájukat az intenzív gyökérfejlesztésre használják. Nagyon intenzív és erőteljes gyökérképződés, nagy gyökértömeg jellemzi ezeket a növényeket, aminek később látjuk a hasznát, ugyanis a stresszfázisokat jobban átvészelik.
Szemenként vetett búza
Az elmúlt években nagyon sok kísérletet végeztek a szemenkénti aprómag vetővel, búza-, árpa-, rozs-, repce-, szója-, borsóvetésben. Természetesen a legérdekesebb a búza, mert ezt termesztjük a legnagyobb területen, ezért ez is foglalkoztatja a leginkább a termelőket.
‑Azonfelül, hogy kevesebb vetőmagot vetünk, mi a helyzet a terméssel? Mert ez érdekli a legjobban a termelőket!
A termésátlagok érdekesen alakulnak. Volt olyan terület, ahol 0 volt a terméskülönbség a szemenként vetett és a normál vetés között. Volt olyan, ahol 3%, másutt 5%; a legnagyobb terméskülönbség, amit mértek 10% volt, a szemenként vetett javára. Azokon a területeken nem lehetett különbséget mérni, ahol minden optimálisan összeállt: volt csapadék, volt elég fény, nem kapott a növény hőgutát, vagyis az északi államokban. Ahogy viszont közelítettünk a szárazabb éghajlati régiók felé, úgy nőtt a különbség, ami természetes is. Az ősszel jól megerősödött állomány a tavaszi, vagy nyár eleji szárazságot jobban átvészeli, a növények tovább élnek, így nagyobb termést is hoznak. Egy másik érdekes dolog a termések alakulásánál, hogy a hagyományos vetéshez viszonyítva ugyanazt a termésmennyiséget a szemenkénti vetésben 20 kg-mal kevesebb N-nel el lehetett érni! A vetéssel egyidejű műtrágyázás hatása nagyon jól látszik, de ezt a hagyományos vetésnél is tapasztaljuk. A fiatalkori fejlődésben a vetőmag közelébe kihelyezett N nagyon „megdobja” a növényt, így még erőteljesebb állomány megy a télbe.
Szemenkénti adagolók a turbodisc vetőcsoroszlyán
‑Milyen kihívásokkal áll szembe a termelő, ha szemenként szeretné vetni pl. a búzáját?
Az első és egyben a legfontosabb, hogy kalibrált vetőmagra van szükség.
‑Ezt honnan lehet beszerezni?
Már Magyarországon is vannak vetőmag-forgalmazó cégek, akik képesek kalibrált vetőmagot előállítani, vagy ezt otthon is el lehet készíteni. Az a vetőmag, ami nem jó a szemenkénti adagolóhoz, normál vetésben gond nélkül vethető. A vetőmagon kívül egy picit jobban oda kell figyelni a magágy minőségére, mivel azt szeretnénk, hogy az összes elvetett mag kikeljen. A módszerrel kapcsolatos tapasztalat az elmúlt évekből a nagyobb termés mellett az, hogy egészségesebb az állomány (ez is lehet egy plusz a nagyobb termés elérésében), könnyebb az állomány kezelése.
Vetőmagtisztítás
‑Mi történik akkor, ha megcsúsztunk a vetéssel, és nagyobb a vetőmagnorma, mint amennyit a gép ki tud vetni, vagy érdemes még szemenként vetni (250 mag/m2)?
A fejlesztés során igen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a Pronto vetőgép ne térjen el a szériakiviteltől, így nagy dózisú vetésnél elég csak a szemenkénti adagolókat levenni a csoroszlyáról, és máris mehet tovább a normál vetés.
Gazdaságilag már a 3% termésnövekedésnél megérte a vetőgép beruházásnál a szemenkénti felárat megfizetni, ugyanis mit jelent 3%? 1000 ha vetés esetén plusz 30 ha termést!
Válasszuk a Horsch Pronto vetőgépet: egyszerűbb – gyorsabb – pontosabb!
SZERZŐ:
SZÁSZ ZOLTÁN
30-7430302