Cikk

Soha nem volt szakbarbár, csak szereti a hivatását

A Dunántúlon aligha találni olyan korábbi cukorrépa-, vagy répamagtermesztő agrárszakembert, aki ne ismerné Antal Zoltánt (69) – aki kiváló kapcsolatteremtő képességével szinte mindenütt barátságokat kötött azokkal az emberekkel, akikkel a munkája során találkozott. […]

Cikk

Agronómus életpálya, gazdag tartalommal

orjáztak egymásutánban az elmúlt évtizedek eseményei, szakadtak fel régi sérelmek, a közös élő és már eltávozott emberekkel kapcsolatos történetek. A Győr-Moson-Sopron megyei Kóny községben élő Polgár Lajos (71), a kiváló szakmai kvalitásokat felvonultató agrármérnök nem szófukar ember, nagyon jó meglátásokkal, rengeteg tapasztalattal, amit a fiai ma is respektálnak, és igénybe is vesznek. Az élet ugyan meggyötörte, és az egészségét is megpróbálta kikezdeni idős korára, de ő ellenállt, mert még küldetést érzett. Betegsége az aktivitásában korlátozta, és szeretett hivatása gyakorlásában is gátolta jó ideig. Ma „csak” szakmai tanácsadója családja vállalkozásának, persze a fiatalok ésszerű akaratának érvényesülése mellett… […]

Cikk

Dolgozni, vadászni, főzni csak megfontoltan…

Az iroda nem igazán kedvelt hely Borsos Sándor számára, hiszen egész nap a munkaterületeket járja, a műszaki megoldásokat figyeli, elemzi. A jobbítás szándéka van benne, az, hogy miként lehet költségtakarékos megoldásokkal dolgozni, hogyan lehet gépüzemeltetési optimumokat elérni. A növénytermesztés eredményeihez is van köze, hiszen a talajművelési és általában technológiai megoldások a jóváhagyásával kerülnek gyakorlatba. Jók a területek, magasak az AK-értékek, ezért a gyenge termés sem annyira gyenge, de általában az országos átlagot meghaladó termésszinteket produkálnak. Ez a műszaki ember számára is kedvet csinál, hiszen van árbevétel, van tisztes nyereség, amiből lehet fejleszteni. […]

Cikk

Odahajol, és meghallgatja a növények problémáit…

Kevesek kiváltsága az életben az, hogy fiatalon képesek elkötelezni magukat egy nagy felelősséggel járó szakmai munka mellett. A növényorvosi munka – sokan talán nem is tudják – kevéssel különbözik az orvosi hivatástól, abban a tekintetben, hogy itt is minden egyes tanácsért, „receptért”, dozírozásért felelősséget kell vállalni. Jóllehet nem minden esetben emberélet megmentése a szakmai döntések tétje, de közvetve kétségtelenül hatással van ez a tevékenység is az emberek egészségére. […]

Cikk

Nem bánja, hogy álmait felülírta az élet…

Messziről jött Mosonmagyaróvárra, nem is akart agrármérnök lenni, de a sors kifürkészhetetlen akaratából nem volt nagyon más választása. Tanulni akart, először színésznői vágyai voltak, aztán egyetemet akart végezni, és állatorvosként dolgozni. Viszontagságos út után mégis Óváron találta magát az egyetemen, és megtanulta, lassan elfogadta, aztán megszerette az agrárszakmát. Az intézményben mindenki ismerte, kedves, nyugodt természete révén mindenkihez volt egy kedves szava, egy őszinte mosolya, és így volt ez hosszú évekig a diplomája megszerzése után is. […]

Cikk

Mindig középre érdemes helyezkedni…

Barna György az a típusú gazdaember, aki nem tud meglenni munka nélkül. Ha éppen végzett valamivel, akkor egy szusszanásnyi szünet után már munka után néz, és talál is ekkora portán. A munka hozadékának pedig volt és van is helye, hiszen három gyereket neveltek fel. […]

Cikk

Teljes életpálya, további tervekkel

Sok múlik azon, hogy az ember szakmai életpályája hogyan indul. Vannak-e követendő példák, kedvcsináló momentumok, gyerekkori élmények, amelyek egyértelművé teszik a fiatalon meghozandó döntést a pályaválasztással kapcsolatban. Aztán az első munkahely igazolja vissza ennek a döntésnek a helyességét, vagy az esetleges tévedést. […]

Cikk

Több szektorban is sikeres agrárszakember

Gazdász körökben mindig furcsa gondolatokat ébreszt, hogy városi indíttatású gyerekből hogyan lehet az idők folyamán kiváló, elfogadott és magas szakmai teljesítményt nyújtó agrárszakember. A receptet nem lehet pontosan tudni, de bizonyosan kell hozzá alapérdeklődés, végtelen kitartás és szorgalom. Amikor pedig ráérez valaki az ízére, akkor már megy minden magától. Így gondolja ezt Fürst János (66) is, aki gyakorló mezőgazdászként a tsz-elnökségig vitte, de miután onnan már nem volt feljebb, hát a terménykereskedelemben kamatoztatta tapasztalatait és német, angol nyelvtudását. […]

Cikk

Tudással, kitartással, szakmai alázattal…

Kellemes orgánumú, halk szavú, meleg tekintetű, törékeny alkatú asszony, aki a mezőgazdasági munka olyan szegmensét választotta, amelyben zömében férfiak dolgoznak. Végtelen szorgalommal és kitartással megharcolt hosszú éveken át azért, hogy elfogadják, hogy szakmai munkáját elismerjék. Mindemellett két – ma már felnőtt – fiú édesanyja, aki a családban viselt terhei mellett a szakmai munkájában is nagyot alkotott. […]

Cikk

Érteni és akarni kell a gazdálkodást…

Kacsóta alig háromszáz lelkes település Baranya megyében. Földjei jók, ahol a szorgalmas parasztember remélheti a boldogulását. Ebben bízott Papp Zoltán (59), amikor negyedszázada a meglehetősen kilátástalannak tűnő időszakban, a szövetkezeti összeomlás végén a magánszektorban képzelte el a folytatást. […]

Cikk

Egy gazdag életpálya négy fejezete

Igazi gazdászember, aki nagyon szeret beszélgetni mindenkivel, akivel megtalálja a hangot és a témát, de az utóbbiban nem válogatós. Erős és hosszantartó a kézfogása van ma is, miközben az ember szemébe néz. Ha kérdez valamit, azt komolyan teszi, és a válasz valóban érdekli. Győr csatolt városrészében, Gyirmóton él, takaros családi házban, ahonnan a holt-Marcal hosszú szakaszát belátja, ha éppen egy kis mélázásra, pihenésre vágyik. Ha a munka érdekli – és ez a gyakoribb –, akkor hátrafelé veszi az irányt, a gazdasági udvar és a kert felé […]

Cikk

Kompromisszumokkal kell dolgozni és élni…

Lehoczky György ma is visszajár dolgozni korábbi munkahelye jogutód gazdaságába, a Battonyai Agrár Zrt.-be, mert a munka, a szakmai ismeretek iránti fogékonyság, az idő hasznos eltöltése legalább olyan fontos számára, mint az esetleges tétlenség, mellőzöttség elleni határozott fellépés. Tudja és akarja is hasznosítani — átadni — az évtizedek alatt felgyülemlett szakmai tudását mindaddig, amíg azt nem mondják neki, hogy “köszönjük, elég volt”. De egyelőre nem mondják, ő pedig jólesően végzi a rábízott feladatokat nap mint nap, élvezi a természetet, csodálja a haszonnövények újabb és újabb genetikai parádéját, az egymás után következő növénytermesztési munkák színességét… […]

Cikk

Tudomásul vett megcsonkított jövő…

Talán akaratán kívül is az ismert emberek közé tartozik, hiszen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az általa vezetett több ezer hektáros Abaúji Charolais Mezőgazdasági Zrt. cégcsoportjának eredményei, valamint a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöki tisztje, valamint az általa elvégzett szakmai munka ezt törvényszerűen magával hozta. Olyan ember, aki már fiatal agrárszakemberként sem akarta elfogadni a természet által kíméletlenül rájuk kényszerített hátrányos helyzetet. Az encsi kistérség szülötteként gyerekkorától gyűjtötte a tapasztalatokat, megfigyeléseket, azt remélve, hogy egyszer az irányítása alatt működő gazdaságot országos viszonylatban is eredményessé és versenyképessé tegye. Agrárszakember és vezető lett – a terveinek megfelelően –, és nem nyugodott bele abba, hogy a mezőgazdaság éppen az ő szülőföldjén valljon kudarcot. […]