Négy kihívás előtt a korszerűsödő ágazat

Elkezdődött az emberi munkaerő teljes kiváltása a gyümölcsösökben

Életbevágó jelentőségű a modernizáció és a hatékonyságnövelés annak érdekében, hogy a hazai gyümölcságazat megőrizhesse még meglévő versenyképességét. Az ágazat előtt négy olyan kihívás áll, amely mielőbbi válaszokat kíván, ugyanakkor a digitális technológiák bevezetése mind több területen tapasztalható – így foglalhatóak össze azok a tapasztalatok, amelyeket a gyümölcságazat szakértői osztottak meg a FruitVeb debreceni konferenciáján.

Feltekintve a lejtmenetből

Közismert tény, hogy az egykor régió-, sőt, kontinens-szinten vezető szerepet betöltő magyar gyümölcstermesztés ma legfeljebb a középmezőnybe sorolható. Az integráció hiányában gyenge bel- és külpiaci érdekérvényesítő képesség, a drága és gyakran rossz hatékonyságú előállítás, a korszerű technikai eszközök-eszközrendszerek, továbbá a munkaerő – immár fejlesztési beruházásokat is megakadályozó mértékű – hiánya miatt a magyar áru mind több területen hátraszorul olyan országok exportja mögött, amelyek néhány éve-évtizede még korántsem jelentettek volna konkurenciát. Az idei nyáron már nemcsak arról érkeztek hírek, hogy eper- és málnatermések mentek tönkre száron-földön, hanem arról is, hogy a hazai áru piaci pozíciója is gyengül.

Így az sem véletlen, hogy a FruitVeb augusztusi konferenciáján a hatékonyság növelése, a robotizáció és az okosültetvény-rendszerek, a biotermesztés, illetve a főbb kihívások: a szeszélyes és mind melegebb-szárazabb klíma, a munkaerő-utánpótlás problémái, a körültekintő fajtaválasztás és a piaci jövedelmezőség szerepeltek.

Amíg 2003-ban még csaknem 10 ezer, ma már csak kevesebb mint 5 ezer hektáron terem az egészséges, divatos és finom gyümölcs

A válasz: a fejlődés

Már a tanácskozás elején egyetértettek a nyitó előadásokat prezentáló professzorok – Dr. Gonda István (Debreceni Egyetem) és Dr. Terbe István (Szent István Egyetem, SZIE) – abban, hogy a kertészeti ágazat sokféle és jelentős, ugyanakkor egymással összefüggő gondokkal küzd, így a tanácskozás nem is egy-egy szűk, hanem átfogó témaköröket érintett. Ledó Ferenc (elnök, FruitVeB) szintén a hatékonyság, a termelékenység és a gazdaságosság szempontjainak kölcsönhatására irányította a figyelmet. Az innovációnak ugyanis nemcsak a gazdaságosabb és megbízhatóbb minőséget biztosító termesztésben van jelentősége, hanem – például a precíziós gazdálkodás bevezetésével – a kézimunka-igényes ágazatban hiányzó emberi munkaerő pótlásában. Ugyanakkor a magasabb szintű gépesítés megfelelő szakember-utánpótlást igényel, ezért a közép- és felsőfokú szakoktatásban is meg kell teremteni e képzettség megszerzésének a feltételeit.

Régi-új próbatételek

A kertészetek egyik legnagyobb kihívása hagyományosan a növények megfelelő védelme. Ennek összetevői, mint minden más, az utóbbi években szintén változásban vannak, hiszen változnak a termesztéstechnológia elemei, terjed a növényházi és az átmeneti takarásos termesztés, közben azonban új károsító rovarfajok jelennek meg a klímaváltozás időjárás-befolyásoló hatása mellett. Ez utóbbiak zöme ellen nagyon nehéz védekezni, s közben régi kártevők (például homoktalajokon a cserebogárpajor, illetve vér- és pajzstetvek) is „színen” vannak még. Kritikus hangú előadásában napjaink zöldség- és gyümölcstermesztését elemezve Dr. Pénzes Béla (egyetemi tanár, SZIE) az elhibázott engedélyezések bírálata mellett pozitívumként mutatta fel, hogy a zöldséghajtatásban a növényvédelem jó úton jár, a jelentős kártevők esetén a bio-növényvédelem hatékony védelmet nyújt. Manapság egyébként a legkomolyabb kihívás a vándorpoloskák terjedése, ugyanakkor a kártevők elleni fellépés módozatai közt hatékony lehetőségként említette a biológiai, integrált eszközök alkalmazását. A szakember szerint a hazai kertészeti kultúrák növényvédelmét segítő kutatások támogatása, előrejelzési módszerek fejlesztése/adaptálása, automatizálása, az innováció felgyorsítása, a táblaszintű előrejelzésre alapozott, független szaktanácsadás, a növényvédelmi költségek csökkentése, a peszticidterhelés csökkentése és a neonikotinoidok esetleges visszavonásából adódó gondok megoldása most a legfontosabb feladat.

Virágzó ültetvény, hervadozó ágazat

 

Visszaesés alma- és dinnyefronton

Mindehhez több ponton is kapcsolódik az ágazat egyik, aggodalomra leginkább okot adó területe, az egykor nagy múltú és sikeres magyar almatermesztés, amely napjainkban visszaszorul, és így egyre nehezebb helyzetbe kerül. Ez a gyümölcs azonban abban a tekintetben feltétlenül ide tartozik, hogy az alma számos kártevője ellen szintén hasznos az integrált védelem. A hatékony védekezés alapja természetesen itt is a kártevők jelenlétének figyelése, a megelőző munkálatok és az olajos, inszekticides lemosó permetezés, de például a tenyészidőszakban megjelenő pajzs- és vértetű ellen hasznos a fürkészdarázs alkalmazása. Az almafélék védelme egyébként – mondta Barkaszi Imre (elnök, Növényorvosi Kamara) – igen összetett, jelentős ráfordítást igénylő feladat az évi, tucatnál is több permetezéssel, a sok kórokozóval.

Visszaesés tapasztalható a dinnyetermesztésben is: bár ezé a 3. legnagyobb termőterület, de amíg 2003-ban még csaknem 10 ezer, ma már csak kevesebb mint 5 ezer hektáron terem ez az egészséges, divatos és finom gyümölcs. A téma szakértője, Dr. Balázs Gábor (egyetemi adjunktus, SZIE) szerint a szegmens legfőbb termesztéstechnológiai kihívása az időjárás, a munkaerő biztosítása, a fajtaválasztás és a felvásárlási árak.

A robot az új napszámos

Nagy kihívás a klímaváltozás, valamint az újabb kórokozók megjelenése a csonthéjas gyümölcsök termesztésében is. A hagyományos mellett ezeknél a kultúráknál az integrált technikai elemekre épülő védelem (árnyékolás, háló) is mind fontosabb szerepet kap, míg a másik fontos változás e téren a koncentráció fokozása a termelésben és feldolgozásban, a termésbiztonság növelése. A nemesítés fő törekvése a termésméret növelése, a vonzó fedőszín, továbbá az olyan jellemzők erősítése, amelyek előmozdítják a szezon bővítésének, a betegség- és stresszellenállóság fokozásának lehetőségét. A debreceni egyetem tanáraként Dr. Szabó Zoltán úgy látja, a technológia területén az intenzitás fokozása, a hatékonyság növelése, a gépesítés, a távérzékelés-távvezérlés, a robotizáció és biotermesztés a legfontosabb tennivaló. Mint mondta, világszerte nő a szaporítás intenzitása, a mediterrán országokban, növényházakban folyamatosan állítják elő az oltványokat; februári szemzés esetén már májusban értékesítenek konténeres fákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a művelési rendszerek fejlesztése a könnyebb kezelhetőség és automatizálás irányába tart, vagyis a jövedelmezőség, a termésbiztonság és a hatékonyság is megköveteli, hogy a szedés egyszerűbb, gépesíthető legyen. A gyümölcsösök gépesítése ma már a megporzás, a gyümölcsritkítás, a metszés, a szedés munkafolyamataira is kiterjed: elindult a teljes robotizáció az ágazatban.

Forrás: FruitVeb, Agrárágazat

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

no