Mosolygós almák, kíváncsi termelők Nyírmadán

A szemnek is gyönyörű, igazi „piacos” almáktól roskadozó fácskákat láthattak az érdeklődők Poór Miklós nyírmadai almáskertjében, augusztus 8-án. A KITE Zrt. és az Arysta LifeScience Magyarország Kft. kertszemlével egybekötött almatechnológiai bemutatójára az ország távoli vidékéről is jöttek érdeklődők.

– 1980 óta foglalkozom almatermesztéssel. Előbb csak kis területen, majd 1996-ban – az akkori technológiai helyzetnek megfelelően – korszerű ültetvényt telepítettem – kezdte a vendéglátó Poór Miklós gazdasága bemutatását. – Ez mára elöregedett, váltani kellett fajtát, technológiát is, ezért 2015 őszén kiszedtük a régi ültetvényt, és a következő év május 9-én kezdtük meg az első fák telepítését – most a jégháló közbeszerzése folyik. Családi gazdaságként működünk, Péter fiam, aki kertészmérnök, veszi majd át a munkát. A nejemmel együtt hárman visszük a gazdaságot, a tervek szerint végül 35 hektárunk lesz összesen, mert jövőre folytatjuk az új telepítést: a mostani 16 ha-hoz ültetünk még 14 ha-t, így 30 ha lesz az új telepítésű jéghálós ültetvény, ami mellett még 5 ha-nyi 13 éves almással is rendelkezünk.

– Ezen a bemutatón is mindenki azt kérdezi: milyen fajtát ültessünk?

– Ezt nehéz előre kitalálni, mert minden évben változnak az igények. Én úgy gondoltam, hogy Idared mindig kell, 20%-ban telepítettünk. A Gála fajtakörből több változat is van: Buckeye, Schniga SchniCo. A Jeromine, Golden Reinders és a Jonagold legújabb változata, a RedJonaprince telepítésével gyakorlatilag 5 fajtánk van, és nem is akartunk többet, mert ezek már beváltak. – Milyen az ültetvény talaja, mekkora a sor- és tőtávolság?– Ramann-féle rozsdabarna erdőtalajunk van, 32 a kötöttségi száma. Az 1%-ot éppen eléri a humusztartalma. Itt az új gyümölcsös nem szűz földbe került, ezért a talajuntságot is vizsgáltuk. Az olaszok gyakran cserélik a területen a fajtákat, ők 700 q/ha szerves trágyával megoldják a problémát, mi nitrátérzékeny területen vagyunk, ezért csak 340 mázsát volt szabad kijuttatni. 3. nyaras az ültetvényünk. Az Idared fajtánál 71 cm-es tőtávon vannak az oltványok, 4000 fa/ha sűrűséggel, a többi 83 cm-es tőtávra lett ültetve, 3450 fával egy hektáron, egységesen 3,5 m sortáv mellett.

– Mekkora termésre számít az idén?

– Tavaly 2. nyaras volt az ültetvény, átlag 220 mázsa/ha terméssel. Az idei termésnél a Red Jonaprince közelíteni fogja az 500 mázsát, de a  többinél is legalább 400 mázsa/ha-t várok.

– Milyen gyakorisággal és mekkora vízmennyiséggel öntöznek?

– Folyamatosan mérjük a talajnedvességet, 5 szonda van lehelyezve. Ennek alapján most naponta 3×1 órát öntözünk; ezt szemre vagy megérzésre nem lehet csinálni. Két kutunk van: egy új, 1000 liter/perces hozamú, 84 m mély, amelyet 2016-ban fúrattunk, és egy régi, kisebb, amiről a permetezést is ellátjuk.

– Milyen árakra számítanak?

– A Gálát holnap kezdjük szedni, a piaci árak nem túl jók, de azért szeretnénk a 120 Ft-os kilónkénti árat legalább most az elején megkapni, mert ha bejön a dömping, és a lengyel alma is megjelenik a piacon, nagy árzuhanás fog bekövetkezni, akár 50-60 Ft-ra. A szedés egészen október közepéig tart.

– Saját erős beruházással vagy hitel segítségével alakítják az ültetvényt?

– A saját erő mellett 75 millió Ft-os ültetvénytelepítési pályázatot, öntözés-korszerűsítéssel is, elnyertünk. Hűtőházzal is rendelkezünk, ahová 1000 tonnát tudunk betárolni.

Knipp-fa-oltványokkal gazdaságosabb az intenzív almatermesztés

„A Knipp-fa-oltványok alsóbb ágai erőteljesebbek és a vízszinteshez közeliek, gyümölccsel jól berakódottak” – mutatta be a gazdáknak a Knipp-fa-oltványok előnyeit Drén Gábor, a KITE Zrt. kertészeti üzletág gyümölcságazati vezetője. A kétéves faiskolai technológia lényege, hogy az oltványok koronakialakítását már a faiskolában megkezdik. Az első éves nevelés végén kb. 60 cm-nél visszavágják (koronába metszik), és a felső rügyekből nevelik tovább a kis fákat. A gyökérzet és a törzs erőteljesebb lesz, és a vízszinteshez közeli hajtások jól berakódnak termőrügyekkel, amelyek már az ültetés utáni évben termést hoznak. „A KITE-Tagliani Faiskolát 2016ban alapítottuk, egy olasz faiskolával közösen. Első évben 300 ezer oltványt telepítettünk, 2017-ben és 2018-ban 400-400 ezer db-ot. Tavaly volt az első kitermelésünk, amikor is sikerült mind a 270 ezer db oltványt (95%-ban hazai termelőknek) értékesítenünk.”

Arysta-almatechnológia 15 hektáron

Kiss Dániel, az Arysta Kft. gyümölcskultúra felelőse „Üzemi szintű Arysta-almatechnológia bemutatása a lemosó permetezéstől a betakarításig” címmel tartott előadást. A rovarok elleni védekezés – egyrészt az EU-ban betiltott hatóanyagok és szerek hiányzó hatása, továbbá a kialakult rezisztencia miatt – új kihívást jelent a növénytermesztésben, így az almásokban is. Ezért nem lehet a régi technológiákat eredményesen alkalmazni – magyarázta a szakember, aki egy új almamoly elleni szert mutatott be a gazdáknak.

„Almamoly ellen ajánljuk a Carpovirusine biológiai rovarölő szert. Az almamoly-granulovírus szuperszelektív, azaz csak az almamoly lárváját megbetegítő hatóanyag. Permetezni a kis hernyók tömeges kelésekor kell, feromoncsapdás rajzásmegfigyeléshez igazodva. A szer a hagyományos és biotermesztésbe egyaránt jól beilleszthető, és rezisztenciatörésre is kiválóan alkalmazható, a hasznos élő szervezetekre, valamint a talaj mikroorganizmusaira nézve is ártalmatlan.

Az alma tápanyag-utánpótlása harmadik generációs biostimulátorokkal

„A biostimulátorokhoz – vagy a magyar nyelvhez közelebb álló néven: növényi kondicionálókhoz tartoznak az olyan hatóanyagok, amelyek nem sorolhatóak be egyértelműen a mikro-, makro- és mezoelemek közé, de a növény élettani folyamatait egyértelműen és bizonyítottan pozitívan befolyásolják. Ezek aminosavak, huminsavak, különböző algakivonatok és -szűrletek, egyes stimulánsok”– magyarázta a gazdáknak előadásában Sira Márk, a KITE Zrt. ágazat- és marketingvezetője, aki hangsúlyozta, hogy tapasztalata alapján jó termesztéstechnológiával jelentős hozamnövekedést lehet elérni a biostimulátorok alkalmazásával.

Hozamnövelés biostimulátorokkal„Extrém időjárási körülmények között, mint pl. a tavalyi évi kísérleteinkben, ahol igen intenzív volt a korai talajmenti fagy, ott a preventív védekezésnek köszönhetően 30-40%os terméstöbbletet is el tudtunk érni a kezeletlenhez képest. Emellett a kevésbé szélsőséges években, mint a mostani is, átlagosan 6-12%-os terméstöbblet érhető el a biostimulátorok használatával.

A biostimulátorok kijuttatása nem jelent külön költséget, mert az öntözéssel vagy a permetezéssel egy menetben kerülhet rá sor. Ebben az ültetvényben a teljes területen 30%-ban csepegtető öntözéssel, 70%-ban permetezéssel történt a szerek kijuttatása” – mondta Sira Márk.

Kisebb lémennyiséggel permetezve kevesebb a költség

Az almatermesztési technológia végrehajtásához a legújabb John DeereGF5090-es kertészeti traktort és az általa vontatott Nobili Antis permetezőgépet Lengyel László, a KITE Zrt. kertészeti gépértékesítési menedzsere mutatta be az érdeklődőknek. „A szűkített nyomtávú kistraktor jól használható a keskenyebb sortávú gyümölcsösökben. 3400 cm3-es motorral, 75, 90 és 105 lóerős teljesítménnyel kapható. A Nobili 2000 literes tartályú permetezőt intenzív gyümölcsösökbe tervezték, ez kisebb légszállítású, 36 ezer légköbmétert tud kijuttatni. Nagyon jó cseppméretet képez, mellső beszívású, ezért a port nem keveri össze a cseppel, ezáltal tisztább a folyadék kijuttatása.”

A szakember kiemelte továbbá, hogy ezekkel az új gépekkel nemcsak könnyebb, de olcsóbb is a permetezés, mert kevesebb lémennyiséget használnak.

SZERZŐ:
KRISTÓF IMRE

no