Kukoricatermelési körkép

Csúcsoktól távol

Mint ismeretes, hazánkban a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk. Termőterülete immár évek óta jóval meghaladja az 1,3 millió hektárt, amelyen belül az összes terület mintegy 20%-a silókukorica, a többi, döntő része pedig szemes kukoricaként kerül betakarításra.

A vetésterület növekedése nagyban függ attól, hogy az őszi kalászosok hogyan telelnek, illetve hogy a kora tavaszi ár- és belvizek mennyi kárt tesznek az ősziek állományában. A kipusztulások helyére nagy valószínűséggel kukorica kerül, ami egyes években alaposan megnöveli a vetésterületet. Ehhez kell még hozzászámolnunk az egyre népszerűbb és növekvő területű hibridkukorica-vetőmag-előállítást és az idei évben különösen sikeres csemegekukorica-termesztést is. Gyakorlatilag az összes magyar szántóterület legalább 25%-át teszi ki a kukorica vetésterülete, ami külön súlyt ad a termesztés hazai jelentőségének. Ezenkívül érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi kukorica-vetésterület a jelenlegi EU 27-ek összes kukoricaterületének kb. 20%-át adja, tehát a magyar kukoricatermesztés a legnagyobbak között jegyzett, a francia és német versenytársakéval közel azonos méretben! A hazai kukoricatermesztés növekvő mérete azonban évek óta nem érzelmi, nem agitációs alapon és nem is kiemelt támogatások hatására alakul. Ehelyett szigorúan ökonómiai alapokon nyugszik, hiszen ma a jövedelemtermelés szempontjából az egyik legeredményesebben termeszthető ipari növényről van szó. Gépesítése, termesztéstechnológiája, hibridvetőmag-ellátása talán a legjobban szervezett, termesztésének irodalma pedig szinte korlátlan, megújuló ismeretanyagot kínál a termelők számára. Nem véletlen ma már, hogy – köszönhetően talán a jól ismert intervenciós készleteknek – Európa kukoricaövezeteként említik Magyarországot, amely nagyon megtisztelő cím. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a termőhelyi viszonyok, a folyamatos technológiai megújulás és a további tartalékok – mint pl. az öntözés elterjedése, területi nagyságrendjének jelentős növelése, a hibridhatás még jobb kihasználása – akár 10 millió tonna fölé emelhetik az éves országos termés mennyiségét. Ennek elérése és biztonságos szinten tartása lehet egy reálisan elérhető cél a közeli években, amiért termelőknek, nemesítőknek, termeltetőknek egyaránt érdemes erőfeszítéseket tenni...

Alkalmazkodás felsőfokon

A sikeres és gazdaságos kukoricatermesztés az évek óta visszatérő aszályos klimatikus viszonyaink között egyre nagyobb gondosságot igényel. Tény, hogy ma már a megnövekedett termelési költségek miatt sokkal nagyobb felelősséggel viseltetnek a gazdálkodók a kukorica termesztése iránt is, hiszen óriási a kockázat, és sikertelenség esetén hatalmas lehet a deficit. Éppen ezért a technológiai fegyelem évről évre nagyobb, a termesztési gyakorlat egyes elemei megújulnak, óvatos „házi kísérletek” zajlanak annak érdekében, hogy a termőhelynek leginkább megfelelő, ott legjobban alkalmazható fajta-/hibridhasználati megoldások szülessenek. Mind többen hajlanak arra, hogy a precíziós gazdálkodási elemeket alkalmazzák, talajminta-vételezés és hozamtérképek alapján dozírozzák a műtrágyát, és valóban okszerűen, költségtakarékosan termeljék a kukoricát. Mindebbe az is beletartozik, hogy vízmegőrző talajművelési eljárásokat próbáljanak alkalmazni. Ha ezeket a praktikákat bevetik, és minden évben bővítik, akkor az árbevételek is nőnek, ami megint csak elősegíti a további praktikus gyakorlati megoldások alkalmazását. Mindenekelőtt azoknak a gépeknek a beszerzését, amelyekkel a talajművelést, a növényvédelmet, a vetést és aratást tökéletesíthetik, de ez a hibridvetőmag vagy a kemikáliák beszerzésére is igaz. A kukorica jelenleg az a haszonnövény Magyarországon, amelynek népszerűsége és egyben a vetésterülete is egyre növekszik, ami iránt töretlen a termelők bizalma – még akkor is, ha az egyes évjáratok felvásárlási ára között akár 20-35%-os különbségek is előfordulnak. A hazai kukorica-termésátlagok/-termésszintek átlagos éveket alapul véve egyre magasabbak, és minden termelő az elmúlt évi termésátlagát akarja felülmúlni, ami legtöbbször sikerül is. További tartalék rejlik az árukukorica öntözésében, ami egyelőre még – elsősorban a beruházás igényessége és munkaszervezési okok miatt – nem tudott gyakorlattá válni, miközben a hibridkukorica vetőmagjának öntözés mellett történő előállítása jól példázza, hogy előbbinél is mindenképpen érdemes lenne átállni. Természetesen óriási húzóerő az is, hogy a hazai termelési verseny – amelynek csúcsa 18 t/ha közelében van – adatait szinte minden termelő böngészi, miközben az USA termelési versenyében éppen a legutóbbi gazdasági évben történt újabb áttörés, 30 t/ha feletti terméseredménnyel...

Az idei esélyek

Markáns hidegfront vetett véget a kis megszakítással hetek óta tartó hőhullámnak augusztus utolsó hetében. A fronttal csapadék is érkezett, így országszerte számítani lehetett záporokra, zivatarokra, majd nyugat felől egyre többfelé jelentős mennyiségű esőre is, ez azonban a növények fejlődését már nem segítette. Utána azonban visszatért a nyárias időjárás, és száraz, mérsékelten meleg időben lehetett folytatni a kora őszi mezőgazdasági munkákat. A szokatlanul hosszú ideig tartó hőség nemcsak az érési folyamatokat gyorsította fel, de számos növény szenvedett miatta napégést, és az igen káros légköri aszály is sokfelé kialakult. Szeptember első napjaiban azonban még egy kedvezőtlen anomália akadályozta a kukorica érését, jelesül a hatalmas mennyiségű csapadék, amelynek összege egyes dunántúli térségekben – szokatlan módon – egy nap alatt a 60-80 mm-t is elérte. Meglehetősen nagy eltérések mutatkoztak a kukoricaállományokban a fajták/hibridek termőképességének különbözősége, valamint a nyári/kora őszi csapadék eloszlása alapján, de a legtöbb helyen már idejekorán a teljes érés jelei mutatkoztak, illetve a növényszáradás és a kényszerérés sajnálatos jelensége is megfigyelhető volt. Ez pedig azt jelentette, hogy korábban ugyan, de megkezdődhetett a betakarítás...

Terménypiaci mozgások

Az ősz közeledtével egyre jobban körvonalazódik a kukorica 2018/2019. gazdasági évi globális termésmennyisége, így az USDA augusztusi projekciója szerint minden idők második legnagyobb termésére van kilátás. Világszinten 1061 millió tonna termény betakarítása várható, amely 3%-kal múlná felül az egy évvel korábbit. A várakozások szerint ez a második szezon lehet a sorban, amikor a globális kereslet meghaladja a termelést. A világ első számú termelőjénél, az USA-ban az egy évvel korábbihoz hasonló volumen, 371 millió tonna lehet a 2018. évi összmennyiség. Európában a forró, száraz júliusi időjárás a főbb termelők közül elsősorban Franciaországban, Németországban és Lengyelországban okozott károkat az állományokban, ahol jelentős kiesésre számítanak a szakértők. Ugyanakkor Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovákiában és Olaszországban nagyobb hozamot várnak, mint a tavalyi. Az európai piac szempontjából meghatározó országban, Ukrajnában augusztus elején jók voltak a kilátások, akár 31 millió tonna kukorica is teremhet az idén (USDA). Oroszországban ugyanakkor a nyár folyamán lefelé korrigálták az elemzők a várható termést, és a korábban 15 millió tonnára prognosztizált helyett augusztusban mindössze 12 millió tonna kibocsátást valószínűsítettek. Magyarországról körülbelül 1,1 millió tonnával nagyobb termést jósolnak idén a múlt évinél, de ez nagyon óvatos becslés, tekintettel a nyár végi, vízhiánnyal társuló hőségre.

Piaci víziók

A Nyugat-Európát nyáron sújtó aszály miatt a francia termés 2 millió, a német közel 1 millió tonnával lesz kisebb, mint 2017-ben. Számunkra ez azt jelenti, hogy más irányú exportra kell készülnünk, mert a déli értékesítés – talán az olasz felvevőpiac kivételével – kevésbé lehet sikeres. Németország és Hollandia lehet exportcél, hiszen náluk lesz nagyobb az import kukorica iránti igény, jelesül a németeknél a korábbi évhez képest 2 millió tonnával nagyobb, mintegy 4,4 millió tonnás, utóbbinál 6,3 millió tonnát elérő szükségletet becsülnek. Tény azonban, hogy a hajós szállítás egyszerűbb, koncentráltabb, és jobban fel is van rá készülve az infrastruktúra. Éppen ezért a fekete-tengeri kikötőkből induló román és bolgár kukorica lesz a fő ellenfelünk. Várhatóan a közép-európai térségben nagy lesz a tolongás a piaci szereplők körében, mivel Ukrajna ismét rekordot állíthat be, és ez a mennyiség így legalább háromszorosa lesz a magyar termésnek. A hazai piac várható teljesítményét óvatosan lehet csak becsülni, hiszen a termés, az ismert körülmények következtében, egészen biztosan nem lesz rekord közelében. Ha azonban a pesszimisták becslése szerinti legfeljebb 7 millió tonna terem, akkor nekünk idén az értékesítési versenyben is mindössze epizódszerep juthat.

SZERZŐ: NAGY ZOLTÁN

no