Hibridekkel nem ígéret többé a stabilan magas hozam



2018. május 29-én Hantos, május 31-én pedig Fábiánsebestyén adott helyet a RAPOOL Hungária Kft. és a SAATEN-UNION Hungária Kft. szokásos nyári bemutatójának. Ahogy a vetőmag-nemesítésben, -termesztésben és a hozzá kapcsolódó technológiai eljárások fejlesztésében élenjáró cégcsoporttól már megszokhattuk, idén is tartogatott meglepetést a tarsolyában: a repce mellett már három kalászos faj hibridjeit kínálja, melyeket ősztől a HySEED márkanév alatt forgalmaz.

A rendezvényeken a már megszokott nagyszámú termelő vett részt, hogy információkat kaphasson a nemesítőházak hibridjeiről, melyeket speciálisan a magyar körülményekhez és termesztési feltételekhez alkalmazkodva válogattak össze. Blum Zoltán, a RAPOOL Hungária Kft. és a SAATEN-UNION Hungária Kft. ügyvezetője a kalászosok hibridizációjáról és a velük kapcsolatos technológiáról beszélt. Emlékeztette a résztvevőket arra, hogy a néhány éve csak ígéretként emlegetett hibridkalászos-termesztés mára valósággá vált. A SAATEN-UNION jelenleg az egyetlen nemesítőház, amely négy kalászos faj hibridjeit fejleszti. A nyolcvanas években a hibridrozzsal kezdtek, és a fő rozstermelő országokban továbbra is a piacvezetők között vannak. Ezt követően jelentek meg a kilencvenes években a SAATEN-UNION hibridbúzái. Újdonság 2018-tól, hogy a portfólióban szerepel az első őszi hibridárpa, amely 2017 végén kapott elismerést. A hibridtritikálé pedig a belső fejlesztések utolsó szakaszában van, és néhány év múlva várható a bevezetése.

Általában elmondható, hogy a SAATEN-UNION az egyetlen nemesítő, amely több működőképes és piacképes hibrid-előállítási rendszert is sikeresen alkalmaz kalászosokban. Ráadásul a már korábban szerzett tapasztalatokat hatékonyan viszi át az újabb fejlesztésekbe. Ennek eredménye egyebek mellett a hibridárpa vagy a középtávon várható hibridtritikálé. Blum Zoltán feltette ugyanakkor a kérdést, hogy milyen előnyük származik mindebből a termelőknek. A választ a kiváló teljesítményű hibridek, a magas minőségű vetőmag és olyan technológiai szolgáltatások jelentik, amelyekkel az adott körülmények között a legjobb eredményt lehet elérni, mennyiség és jövedelemtermelő képesség tekintetében is. Az ügyvezető meggyőződése, hogy a hibridek teljesítménye a jövőben nagymértékben fokozódik, hiszen tendencia, hogy az újabb hibridek fejlődése erősebb ütemű, mint a fajtáké, így a termőterületük jó eséllyel nőni fog. Ennek köszönhetően úgy döntöttek, hogy fajtól függetlenül HySEED márkanév alatt egyesítik a hibridkalászos-aktivitásaikat, így a termelők is ezzel az ernyőmárkával találkoznak majd.

A hibridkalászosok legfontosabb előnye, hogy hektikus termesztési körülmények között is stabil alapot biztosít a fiziológiájuk, az erőteljesebb fejlődési erélyük, amivel a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szemben sokkal nagyobb ellenállásra képesek, mint a fajták. Ezen túl a hibridekben jobban lehet a rezisztenciális tulajdonságokat egyesíteni, ami szintén a
termésbiztonságot alapozhatja meg az elkövetkező években.

A hibridrozsban a cégcsoportnak meghatározó szerepe van: évente 280 ezer hektárra szállít vetőmagot, ráadásul a rozs hasznosítja az erőforrásokat a legjobban az összes kalászos közül, így éppen ott nagy ezen hibridek jelentősége, ahol a körülmények – talaj, időjárás – nem optimálisak.

Itthon azonban a rozsnál jelentősebb a búza. A búzahibridek eddigi vetésterülete Európában több mint 3 millió hektárt ért el, és tovább növekszik, főleg a nem optimális termőhelyeken, mint Közép- és Kelet-Európa, beleértve Magyarországot is. Ennek következménye az a dinamikus fejlesztési ütem, amelynek eredményeként több mint negyven hibrid kapott már elismerést, és jelenleg huszonkét jelölt vár regisztrációra. A portfólió folyamatos fejlesztése azt is lehetővé teszi, hogy olyan hibrideket tudjanak ajánlani, amelyekkel a malmi minőség bizonyítottan elérhető. Fontos eredmény, hogy Magyarországon is működik már hibridbúzavetőmag-előállítás, amiből a környező országok is elláthatók. Ebben még további előrelépésre számítanak, hamarosan elérve az ezer hektárt. A hibridbúza piaci jelentőségét jelzi, hogy a hazai fémzárolt búzavetőmag-piacon egész Európában kiemelkedő, 10% feletti piacrészesedése van.

Idén a 2017 végén regisztrált HEDY nevű hibridárpa is bekerült a portfólióba. Az árpában egyesülő előnyök hasonlóak, mint a hibridbúzánál és -rozsnál: magasabb stressztolerancia, jobb adaptációs képesség, a hatékonyabb növénytermesztés lehetősége, ami végeredményben nagyobb jövedelmet jelent a termelőknek. Persze önmagában a hibrid vetése nem fog kiemelkedő termést adni. Amit a cég biztosítani tud, az a zárt rendszerben előállított, kiváló minőségű vetőmag, amely a fajtákénál alacsonyabb vetésnormával vethető, a legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelelve.

A technológia fontosságát sem lehet eléggé hangsúlyozni: aki a hibridkalászosok mellett teszi le a voksát, az minden esetben modern termesztési rendszert választ, amihez változtatni szükséges a megszokott technológiai elemeken. A csökkentett vetőmagnorma, az ajánlott vetésidő betartása, a hatékony őszi állománykezelések – főleg a neonikotinoid-tartalmú csávázószerek betiltása után –, a megfelelő tápanyagellátás mind alapvető fontosságú a kitűzött cél elérése érdekében. Végül Blum Zoltán leszögezte: egész Európában folynak a hibridkalászos-fejlesztések, hogy minden körülmények között tudjanak megoldást biztosítani a gazdáknak.

A hibridkalászosok termesztéstechnológiáját Varga Gábor ismertette. Hangsúlyozta, hogy a hibridek mellé a gyakorlatban kipróbált termesztéstechnológiát tudnak ajánlani. Fontos megjegyezni, hogy a hibrideket a termőhelyi adottságokhoz kell megválasztani, és a vetőmagban rejlő előnyöket csak következetes technológiával lehet elérni. Az alapozó műveleteknek meghatározó szerepük van a végeredményben. Az intenzív trágyázás, az alacsony vetőmagnorma miatt precíz vetéstechnológia (hibridbúza: 1,2–1,5 millió mag hektáronként; hibridárpa, hibridrozs: közel 2 millió mag hektáronként), a pontos vetésmélység, a soron belül egyenletes mageloszlás mind segíti az optimális tenyészterület biztosítását és ezzel a nagy egyedi termésprodukciót. A bemutatón az érdeklődők megismerhették a Horsch hazai kínálatában elérhető szemenkénti vetőgépét és annak működését, majd a vetés után következő, egymásra épülő technológiai elemek és az egyes hibridek bemutatása következett.

A rendezvényen helyet kaptak a RAPOOL-hibridrepcék is, melyek egyre kedveltebbé válnak a magyar termelők körében. Olyannyira, hogy 2017 őszén Magyarországon már minden negyedik hektáron a cég hibridjeit vetették. Pálffy András fejlesztőtől megtudtuk, hogy a RAPOOL tulajdonosai 120 éve foglalkoznak a repce nemesítésével, és ma már Európa-szerte 180 helyszínen végeznek vele kísérleteket. A RAPOOL törekszik arra, hogy minden, ami repce, egy kézben összpontosuljon: a nemesítés, a kiválasztás, a vetőmag-előállítás és a hibridek piacra juttatása is. Magas hozam, nagy olajtartalom, stressztolerancia és betegség-ellenállóság jellemzi ezeket a hibrideket, emellett szaktanácsadással is hozzájárulnak a termesztés sikeréhez. A zöldítéshez kapcsolódóan a RAPOOL határozott szakmai véleményt képvisel: a termelőknek olyan köztesnövény-keverék használatát javasolják, amely nem tartalmaz keresztes virágú komponenst, főleg mustárt és olajretket, így a repce kártevőinek felszaporodása elkerülhető.

A RAPOOL tavaly elvetett hibridjei jól keltek, ősszel volt elég csapadék és megfelelően sikerült a növényvédelem. Pálffy András hangsúlyozta, hogy a regulátorhasználat elengedhetetlen, sokszor kétszeri kezelésre van szükség, különösen a korai vetéseknél, hogy a fiatal növények megfelelő állapotban várhassák a telet. Főleg Vas és Zala megyében viszont komoly problémát jelentett a gyökérgolyva, mely a növények foltszerű kipusztulását okozta. Ennek a betegségnek kedvez a sok őszi csapadék, a savanyú talaj és a magas talajhőmérséklet, ezért a kórokozó féken tartható későbbi vetésekkel, a talaj meszezésével (magasabb talaj-pH) és szántóföldi higiéniával (a sarat, földet lehetőség szerint le kell tisztítani a gépekről), a kórokozó ugyanis vetőmaggal nem terjed. Ezen túl a rezisztens hibridek alkalmazása is segíthet: ahol felütötte a fejét a betegség, ott a RAPOOL az új CROQUET hibridet tudja ajánlani, amely rendelkezik golyva- és fómarezisztenciával is.

Tavasszal a kártevők elleni védekezésre kell összpontosítani, aminek időpontja sárga tálcsapdával jól meghatározható, a szklerotínia ellen pedig a teljes virágzásban végzett kezelés a leghatékonyabb. A fejlesztő hangsúlyozta, hogy a RAPOOL kézen fogja a vetőmagját, és a repcét elkíséri a tenyészidő végéig. Ezt segíti a tavaly bevezetett Root Power csávázás, amely idén a DALTON, a DARIOT és a két új, a FRANKLIN és a HAMILTON hibrideken elérhető. A vetőmag kezelése a kezdeti fejlődést fokozza, főleg a stresszes helyzetekben. Szintén tavaly óta kapható a DARIOT, az első PNN (PostNeoNicotinoid) hibrid, amelyre erőteljesebb fejlődés jellemző, és jobban alkalmazkodik az aszályos körülményekhez, valamint a nagyobb kártevőnyomáshoz. A bemutató során a RAPOOL további repcehibridjeit is lehetőség volt megtekinteni, ezekről a gyakorlati tudnivalókat a cég területi képviselői ismertették.

NJ