Fény és árnyék

Az idei augusztus bőven mérte a napfényt és hőséget. Hiába tudta az elme, hogy semmi váratlan nincs a dologban – hisz ennek volt az ideje –, mégis szenvedett, izzadt a test. Aki tudott, az a klímához fordult segítségért: egyre több helyen – üzletektől a járművekig, lakásokig – kínálhatjuk magunknak a pillanatnyi felüdülést. Pedig tudomásunk lehet róla, hogy a napi túlélési reakciónktól vezérelve ezekkel a berendezésekkel éppen bolygónk globális klímájára rakunk újabb és újabb tehertételt.

Az emberiség szerencsésebb részének jó ideje tartó, önzésektől sem mentes életmódjáért, a földi javak pazarló felhabzsolásáért azonban a természet egyre gyakrabban és egyre vaskosabb számlákat nyújt be. Az elmúlt hetek is megmutatták, hogy erősebb fénynek az árnyéka is sötétebb. Most épp Nyugat- és Észak-Európa kapta a nagyobb adagot a tartós, extrém hőségből és a huzamos ideig tartó csapadékhiányból. Igaz, mi sem maradtunk ki a szárazság megpróbáltatásaiból. Azonban még ebben a kis országban is tarka ez az aszálytérkép: rendkívül heterogén az év közben lehullott csapadék mértéke, tér- és időbeli eloszlása.

30 évente

Nagy István agrárminiszter a debreceni Farmer Expo megnyitóján kijelentette: öntözés nélkül nem lesz eredményes termelés – közölte az MTI. A felszín feletti vizekből jelenleg 80 ezer hektárt öntöznek az országban, miközben a meglévő csatornák 200 ezer hektár öntözését tennék lehetővé – jegyezte meg. A tárcavezető jelezte: Magyarország folyóiba kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, így „erkölcsi alapunk van öntözni”.

Nagy István előadásában utalt a Debreceni Egyetem kutatóinak munkájára, akik 110 év napi meteorológiai adatai alapján végeztek elemzést, s kiderítették, 30 évente következik be hazánkban olyan fokú szárazság, aszály, ami nagyon komoly gazdasági károkat okoz. Intő jelnek nevezte, hogy utoljára 1992-ben volt az utolsó ilyen nagy aszály, s a 30 évet tekintve az országnak nagyon gyorsan fel kell készülnie, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd azokat a károkat, amik elé nézünk.

Az agrárminiszter hozzátette, hogy az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium vízügyi szakemberei szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy olyan megoldási javaslatokat dolgozzanak ki, amelyekkel Magyarország öntözhető területeinek nagysága növelhető lehet.

Nagy István rámutatott, hogy meg kell tudni újulnia az ágazatnak, emellett a jelenlegi növénytermesztési technológiák újragondolását sürgette, kiemelve, hogy mindehhez az ágazat szereplőinek összefogására és a fiatalok egyre növekvő szerepvállalására, generációváltásra van szükség.

Meglepő adatok

Az agrarszektor.hu adatokkal jócskán megtűzdelt gabonapiaci cikke egy „itt a piros, hol a piros” típusú felvetéssel indul: „Az idei már a második év, hogy a kukorica globális készletmennyisége csökken, és 2018ban is alacsonyabb termésmennyiség – 1,05 milliárd tonna – várható, mint amennyi a felhasználás mértéke – közölte Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarországon az utóbbi években jellemzően 1 millió hektár körül volt a kukorica vetésterülete, a legfrissebb adatok szerint azonban 130 ezer hektárnyival kevesebb jelenleg a vetésterület, mint amit tavaly ősszel, illetve tavasszal lejelentettek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy eddig a gazdák bevallásai alapján határozták meg a területek nagyságát, most azonban a hivatalosan bejelentett földterületek alapján úgy tűnik, eltűnt több mint 100 ezer hektár kukorica. Ez azt is jelentheti, hogy van 10 százaléknyi terület, amelyet sehova sem jelentettek le – mondta az ügyvezető igazgató. Jelentősen megváltozott a búza globális helyzete az elmúlt a hetekben, ami döntően a szárazságnak és a hosszú csapadékmentes heteknek köszönhető – emelte ki Bidló Gábor. Jelenleg a világ északi felén látványos termésmennyiség-csökkenés tapasztalható, és több év után most először úgy tűnik, hogy a globális termelés mennyisége nem fogja meghaladni a felhasználást, ami azt jelenti, hogy vége van a korábbi évek készletfelhalmozásának. Ehhez mérten jelenleg folyamatosan emelkedik a búza ára. Az Európai Unióban sem túl rózsás a helyzet, 2018-ban ugyanis mintegy 21 százalékkal kevesebb volt a betakarított búza mennyisége, mint 2017-ben.

A Karád Agrár Kft. tulajdonosa, Csáti Tamás szerint idén a legfontosabb prioritás a búzával kapcsolatban az, hogy megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre Magyarországon a belföldi piac számára. A kereskedők legfőbb feladata pedig, hogy a raktárkapacitásaik folyamatosan fel legyenek töltve. Problémát okozhat azonban az export, főleg akkor, ha a lengyel és az olasz piac is beindul, mert akár 230 eurós árra is számítani lehet tonnánként. A szakember biztos abban, hogy az árak emelkedni fognak, de valószínűleg csak addig, amíg a keresletet ki nem elégítik a szereplők. Kedvező lehet azonban a magyar mezőgazdaság számára, hogy Németország és Olaszország nagyon sok búzát vásárol majd idén, ha pedig ezt a gazdák időben kihasználják, akkor akár extraprofitra is szert tehetnek. …

Az idei esztendőben nagyon sok területen volt belvíz az országban, ezért a vízgazdálkodás kérdésének az egyik legfontosabbnak kellene lennie – hangsúlyozta Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezető igazgatója. Az is lényeges, hogy ne csak 100 ezer hektáron történjen öntözés, hanem sokkal nagyobb területen. A mostani betakarítási adatok azt mutatják, hogy sok a gyenge minőségű búza, aminek az a fő oka, hogy a termelők egy része megvárja, hogy a helyén száradjon meg a gabona, ha pedig váratlanul jön a csapadékos idő, akkor ez tönkreteheti a minőséget. Ádám Jenő szerint fontos a jó betárolás, ami azt jelenti, hogy hűtve tároljunk, a műveletet egészítsük ki fertőtlenítéssel, és így akár a toxinmennyiséget is csökkenthetjük.”

Almafront

A józanul gondolkodó embernek „megáll az esze”, amikor arról értesül, hogy közvetlenül a betakarítás előtt egy kilogramm léalmáért sértéssel felérő felvásárlási árat, 13 forintot kínál a monopolhelyzetet élvező, külföldi tulajdonú feldolgozó. A mai magyarországi általános árszintet ismerő, egyszerű halandó is érzi, ez aprópénz, ennyiért képtelenségnek tűnik mindezt megtermelni, leszedni, telephelyre szállítani. Ilyen érveket hangoztatva szokták az embert leinteni: hagyja az önköltséget, az kit érdekel?! A tőkeérdek, a piaci helyzet, a zsarolópotenciál mindezt kapásból felülírja. Járna, de nem jut a termelőnek, amikor a boltok polcain sorakozó, 100%os, literes almalé 400 forint körüli árán osztoznak a termékpálya szereplői. Azt is felfogom, hogy van bőven itt hozzáadott érték, s egy kiló almából nem lesz egy liter lé, de a 13/400-as arány mégis vérlázítónak tűnik.

De lássuk erről a Magyar Idők augusztus 23-i híradását! „Eredménytelenül zárult a termelők és az osztrák almafeldolgozó, az Austria Juice képviselőinek tárgyalása. A találkozóra azt követően került sor, hogy kedden több száz almatermelő gazda vonult fel a cég két telephelye előtt, s félpályás útlezárással tiltakoztak a vállalat által kínált felvásárlási árajánlat miatt.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke a megbeszélést követően lapunknak elmondta: az osztrák cég az erőfölénye teljes birtokában, durva közönnyel utasította el a gazdák követelését. Az ajánlatuk két forinttal haladta meg a korábban ismertetett 13 forintos kilónkénti árat a léalma esetében, az ipari ültetvényekről származó, más felhasználásra szánt almáért pedig 18 forintot ajánlott a cég. Ez a szint ugyanakkor az önköltségi ár alig felét fedezi, gyakorlatilag csak a beszállítási és a betakarítási költségekre elég.

A Magosz elnöke elmondta: a tárgyalások során az Austria Juice azzal próbált nyomást gyakorolni a termelőkre, hogy Moldáviából és Bulgáriából 15 forintos ajánlatuk van az alma beszállítására. Jakab István felháborítónak nevezte, hogy az a cég, amelynek jogelődje jelentős állami támogatással épített üzemet Magyarországon, és létesített bérültetvényeket, ugyanannyit kínál a magyar termelőknek, mint amennyit egy Európai Unión kívülről érkező áruért fizetne.

A gazdákat a tárgyalást követően tájékoztatták az újabb ajánlatról, amit határozottan visszautasítottak, így a kedden megkezdett demonstráció folytatódik. A szervezők három hétre kaptak rendőrségi engedélyt, kérdéses, hogy addig születik-e egyezség a felek között.

Az Országgyűlés alelnöki posztját is betöltő politikus jelezte: közölték a cég képviselőivel, hogy minden olyan eszközt igénybe vesznek, amivel az elkövetkező időben biztonságot teremthetnek a gazdák számára. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara etikai bizottságánál eljárást indítottak az ügyben. Emellett bejelentette azt is, hogy a térségben a gazdák összefogásával termelői kézben lévő feldolgozóüzemet hoznak létre. A beruházás előkészítését már tegnap megkezdte a Magosz, az üzem várhatóan a következő szezonban kezdi meg működését.

– A gazdák azt kérik, hogy egy hoszszú távú, stabil megoldás kialakításában segítsen az állam: tehát nem halat, hanem hálót kérnek a kormánytól. A kabinet partner a feldolgozóüzem létesítésében és abban, hogy a gazdák integrációját segítse – tette hozzá Jakab István.” S itt az egy nappal későbbi kiegészítés: „A léalma után az étkezési piacra termelők is bajba kerülhetnek. Míg a tárolókapacitással rendelkező gazdálkodók a tavalyinál 30 százalékkal alacsonyabb, 70-80 forintos kilónkénti áron adhatják el idén a gyümölcsöt, a kiszolgáltatottabb termelői réteg még ennél is kevesebbet, 45 forint körüli árat kaphat a Gála almáért. Eközben az ipari almások nagy dilemma előtt állnak: vagy vállalják a teljes veszteséget, vagy a megalázónak tartott árak ellenére megkezdik a beszállítást.

SZERZŐ:
TÓTH-SZELES ISTVÁN

no