A fenntarthatóság sokkal több, mint környezetvédelem




Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF. A rendezvény kiváló fórumot teremtett a BASF növényvédelmi üzletágának globális vezetői és a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei közötti párbeszédre, melynek témája a mezőgazdaság jövője volt.

A rendezvény fővédnöke, Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a gazdaságilag életképes, hatékony és erőforrásaival fenntarthatóan gazdálkodó mezőgazdasági termelés elérésének egyik kulcsa a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció lehet. Feldman Zsolt az erőforrások fenntartható használata közül a talaj termékenységének megőrzésére hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a növényvédőszer-használatból eredő, az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatokat is úgy kell csökkenteni, hogy az ne veszélyeztesse a növények és növényi termékek károsítóktól való megvédését és a jó minőségű, biztonságos élelmiszer megtermelését. Ezek mellett a termelési folyamatok negatív környezeti hatásait képes csökkenteni a körforgásos gazdaság melléktermékek kiépülése, hasznosítása fontos melynek keretében a szerepet kap. a Csak tudásalapú fejlődés és a határokon átnyúló együttműködés oldhatja fel azt az ellentmondást, ami a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának igénye és a környezeti fenntarthatóság között feszül – tette hozzá Dr. Feldman Zsolt, az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.

A törvényi környezet fontosságát hangsúlyozta köszöntőbeszédében Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a vállalat kelet-európai régiójának vezetője. A BASF több mint évi kétmillió Eurót költ kutatásfejlesztésre, így számára elengedhetetlenül fontos, hogy az EU törvényi környezete innovációbarát legyen. Ezt az üzenetet hivatott erősíteni az úgynevezett Innovációs Alapelv is, melyet húsz multinacionális vállalat első számú vezetője írt alá, és juttatott el Jean-Claude Junckernek, az Európai Parlament elnökének 2013-ban. A fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kiemelten fontos, hogy egy-egy új kockázatalapú aktív hatóanyag értékelési tudományos folyamaton tényeken essen át, nyugvó, melyben az döntéshozók figyelembe veszik a döntés munkaerőpiaci és gazdasági hatását is.

Christoph Hofmann, a BASF növényvédelmi üzletágának vezetője a fenntarthatóság holisztikus megközelítésére hívta fel a figyelmet. A fenntarthatóság ugyanis sokkal több, mint környezetvédelem: gazdasági, társadalmi és környezeti kérdés is egyben. A biztonságos, környezetkímélő, ugyanakkor nagy mennyiségben termelni képes mezőgazdaság elérése csak az élelmiszerlánc összes szereplőjének együttműködésével lehetséges.

A fenntartható mezőgazdaság több élelmet termel kevesebb erőforrás felhasználásával, garantálja a termelő, a fogyasztó és a környezet biztonságát, valamint lehetővé teszi a gazdálkodók számára a nyereséges termelést. A rendkívül szigorú európai szabályozás és a szűkülő erőforrások azonban összetett problémahalmazt jelentenek a gazdáknak – tette hozzá Dr. Jürgen Oldeweme, a BASF globális termékbiztonsági és engedélyezési vezetője. Érdekes összevetni, hogy amíg az Egyesült Államokban két év, addig Európában, a soklépcsős engedélyezési folyamat és a közvélemény nyomása miatt hat év az átlagos piacra lépési idő egy-egy új termék esetében.

A szakember beszélt a BASF újgenerációs termékeiről is, melyek illeszkednek a fenntartható mezőgazdasági törekvésekbe. A Revysol® (mefentriflukonazol) a BASF jelenleg európai értékelés és engedélyezés alatt álló, újgenerációs azol alapú gombaölőszer hatóanyaga, mely a legmagasabb szintű hatékonyságot ötvözi igen kedvező ökológia profillal.

A Systiva® áttörést hoz a korai gombabetegségekkel szembeni védekezésben, hiszen a kalászos vetőmagra csávázással felvíve a vetéstől tavaszig védi a növényt, megspórolva a kora tavaszi pemetezést és annak környezeti hatásait, ide értve az üzemanyag és egyéb erőforrások felhasználását.


A Limus® és Vizura® nitrogén-megkötő termékeknek köszönhetően pedig csökken a a gazdálkodás nitrogénigénye és csökken a levegőbe történő nitrogén evaporáció.

Egyetlen új molekula engedélyezése átlagosan 11 évig tart, és 266 millió Euróba kerül. Beszédes, hogy 2011 óta az 58 bejelentett molekulából 7 kapott engedélyt az EU-ban. Dr. Jan Rether, a BASF európai növényvédelmi engedélyezési vezetője a rendkívül összetett engedélyezési rendszer egyszerűsítésében látja a megoldást. A három engedélyezési zóna kialakítása meggyorsíthatná a folyamatokat, így a tagországok gyorsan (4 hónap alatt) átvehetnék a valahol már engedélyezett hatóanyagú szerek dokumentációját, de a tapasztalat szerint a vizsgálatokat minden tagország újra elvégzi, mindössze 10 százalékban tartva a megadott határidőket. A növényvédőszer-hamisítás a másik hatalmas problémakör (1,2 milliárd euró kárt okozva a gyártóknak), melynek megfékezése, meglátása szerint, a párhuzamos behozatal tiltásával és az átcsomagolással lenne megoldható.

Dr. Joachim Leyendecker fenntarthatóságért és termékgondozásért felelős európai vezető a 40 éve a piacon lévő bentazon gyomirtó hatóanyag példáját mutatta be, melynek biztonsági útmutatóját Magyarországon készítették el néhány évvel ezelőtt, így edukálva a gazdákat a szerek biztonságos használatára. A szakember másik témája a biodiverzitás volt, mely szintén kiemelt terület a vegyipari vállalat számára: nyolc országban tizenhét mintagazdaságot támogat a BASF, ahol a korszerű mezőgazdasági gyakorlatok, a rovarok, a madarak és a talajvédelem harmonizálásával folyik a termelés.

Termőföldtől a termőföldig: ez a mottója a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal 10 éves stratégiájának, melyről Jordán László, a hivatal alelnöke tartott előadást. A stratégia központ eleme a tudásmenedzsment, hiszen az állam elődleges feladata egy tudáshálózat létrehozása: egy hiteles és erős hatóság kialakítása, ahol központilag indított ellenőrzéseket végeznek, széleskörű és átlátható kockázatkezeléssel, valamint egységes laborrendszerrel dolgoznak.

A fenntartható mezőgazdálkodást támogatja a több évtizedes múltra visszatekintő agrárkörnyezet-védelmi program, az egyes szerek engedélyének kiterjesztése a kiskultúrákra, a szükséghelyzeti engedélyek rendszere, valamint az élelmiszerlánc szereplőinek folyamatos, szerteágazó képzése is. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a sokat emlegetett párhuzamos-import csak a szereplők együttműködésével fékezhető meg.

A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervről beszélt Gábriel Géza főosztályvezető-helyettes, mely terv széles szakmai összefogás eredménye. A szakember szerint a kulcs az integrált növényvédelem, valamint az egyes szereplőknél felhalmozott tudás deponálása a termelésbe, hiszen a rendszer körbeér: az engedélyezésnél nem ér véget a folyamat, a termelési eredmények visszahatnak a szabályozásra.

Az előadások után plenáris fórumon vitathatták meg a hallottakat a résztvevők. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének alelnöke felvetette, hogy a konferencián elhangzott tudásanyagot érdemes lenne szélesebb körben terjeszteni, hiszen a gazdálkodók vagy éppen a politikusok számára éppolyan releváns ez a tartalom, mint a szabályozásban dolgozó szakembereknek.

A gazdálkodás napjainkra minden korábbinál komplexebb tevékenységgé változott. Az időjárás kiszámíthatatlansága, a kártevők és gyomok elleni védekezés nehézségei, a piaci áringadozások, a természeti erőforrások szűkössége, és a Föld túlnépesedése komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Ezek a kihívások arra ösztönzik a BASF-et, hogy folytassa elkötelezett munkáját az innovatív megoldások fejlesztése céljából, és segítse a gazdálkodókat a lakosság növekvő élelmiszer iránti igényének kielégítésében.