Felértékelődő öntözés



Évtizedek óta megoldatlan kérdés a magyar növénytermesztésben az öntözés, amelynek kezelése nem akar sikerülni még akkor sem, amikor szinte minden évben visszatérő módon jelentkezik hosszú hetekre vagy hónapokra – az egyébként másképpen kivédhetetlen – aszály.

Kisebb-nagyobb intézkedések és elvi támogatás folyamatosan érkezik a kormányzat részéről, de hozadéka alig mérhető az öntözött szántók tekintetében. Jelenleg is van érvényben egy belügyminiszteri intézkedés – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére –, amely kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot 2017. július 1-jei kezdőnappal. Mindez azt is jelenti, hogy júliustól visszavonásig a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot (VKJ) fizetniük az öntözési vízhasználat vízmennyisége után, az éghajlati anomáliák által okozott költségterhek mérséklése érdekében. Kétségtelenül tapintható a segítő szándék, de a gyakorlatias oldala mégis megkérdőjelezhető, hiszen ez csak a bejelentett kúthasználókat érinti, és csak töredéke a költségeknek. Vajon a kis és közepes „méretű” termelőket öntözési technikával kiszolgáló kereskedelmi vállalkozó Kocsis Imre – a Mosonmagyaróváron bejegyzett székhellyel működő és népszerű Agroko Kft. ügyvezetője – hogyan vélekedik a szárazság miatt kialakult helyzetről, az öntözőgépek iránti érdeklődésről, és forgalomról…

– Várható-e ön szerint pálfordulás, és a termelői szféra az idei tapasztalatok alapján végre komolyan veszi az aszály okozta fenyegetettséget, illetve elmozdul-e az országosan öntözött szántóterület az alig 5%-ról?

– Immár a sokadik vízhiányos, aszályos tavasz és nyár jelzi a Kárpát-medence időjárásának változását. Kormányzati szándék meghúzódik ugyan az öntözésfejlesztési támogatások mögött, de ezek ún. lebegtetett támogatások, amelyeket a pályázók mégsem tudtak eddig sem nagy számban elérni. Részben a kritériumrendszer teljesíthetetlen, részben az elbírálás érvei szabtak gátat a sikeres pályázatoknak, pedig a szándék és az önerő többeknél rendelkezésre állt.

Konkrétan azt lehet mondani, hogy a pályázók mintegy 15%-a nyert csak öntözőberuházási támogatást, ami nagyon kevés. Egyre több kis és közepes gazdálkodó gondolja úgy, hogy az adott évjárat sikere ma már csak öntözéssel valósítható meg. Az időjárás megváltozása, a hőségnapok, az aszályos időszakok a szélsőséges időjárási jelenségek egyre inkább kalkulálható események a tenyészidőszakban, amelyek kivédésére az egyik – talán a legeredményesebb és elfogadott – megoldás az öntözés. Feltételezhető, hogy ez nem csak a Nyugat-Dunántúlon van így, és akkor az öntözött terület is jócskán átlépi hamarosan az országosan említett 5%-os, szégyenletesen alacsony küszöböt…

– Melyik kultúrák hálálják meg leginkább a mesterséges vízpótlást, melyikek „bírják el” az öntözés költségeit, vagy már lassan ez sem lesz szempont a megváltozó időjárási viszonyok között?

– Jellemzően a lényegesen nagyobb nyereséget hozó vetőmag-előállítások öntözése élvez prioritást gazdálkodói körökben. Társaságunk húszéves fennállása és öntözőgép-forgalmazási gyakorlata óta figyeljük a gazdálkodók öntözéshez való viszonyát. Talán tíz éve annak, hogy új lendületet vett az öntözésfejlesztés, és azóta töretlenül folyik a nyugati régióban.

Mi a kis és középméretű gazdaságok ellátását céloztuk meg a csévélődobos öntözőgépekkel, amelyek előnye, hogy mobilak, jól szervezhető velük a munka, árban is elérhetőbbek, és rövidebb a megtérülési idejük. A nagy értéket képviselő és nagy nyereségtartamot hordozó növénykultúrák öntözése tehát ma már napirenden van, annál is inkább, mert a termeltetők részéről is – a termés biztonsága érdekében – szerződéses kikötésként szerepel. Ezen túlmenően pedig a sikeresen gazdálkodók saját belátásuk és jól felfogott gazdasági érdekük szerint öntöznek olyan haszonnövényeket is, amelyeket korábban nem.

– Számít-e az öntözést célzó beruházások növekedésére a következő időszakban, vagy éppen az öntözés hiánya miatt kieső árbevétel a gátja az öntözőgép vásárlásoknak?

– Az öntözésbe vetett hit és gazdasági érdek igazolhatóan növekvő tendenciát mutat, sőt az öntözésfejlesztési trend egyre inkább emelkedik. Javarészt önerőből, hiszen – ahogyan már említettük – a pályázati pénzek elnyerése meglehetősen nehézkes, ami pedig nagyon segítené a vásárlási folyamatot. Vannak, akiknek a tőkeereje csak használt gép beszerzését teszi lehetővé, de a gazdák zöme a korszerű, az élőmunkát kiváltó – hiszen éppen az aratási munkák időszakában tetőzik az öntözési igény –, magas technikai színvonalú, új gépeket keresi. A számítástechnikai berendezések és megoldások bevezetése az öntözőgépeknél forradalmasította a munkát, hiszen éppen a legnehezebb részének kiváltását tette lehetővé.

– Milyen öntözési ismeretekkel rendelkeznek véleménye szerint a kis- és közepes termelők, mennyire ismerik egyáltalán a csévélődobos gépkínálatot?

– Az elmúlt tíz évben még a hezitáló gazdák egy része is belátta, hogy a csapadékhiánnyal szemben tehetetlen öntözés nélkül. Ahhoz azonban, hogy a korszerű öntözéstechnika a beszerzést követően kifogástalanul működjön, meg kellett ismerkedni a gépekkel és üzemeltetésükkel. Egyre jobban értik és élvezik a „komputerizált” öntözőgépeket, és a régi, mechanikusan vezérelt csévélődobos gépeket is felszereltetik számítógép vezérléssel. Mindezt teszik a jobb munkaszervezés és a jobb időkihasználás érdekében.

A számítógép vezérlésű öntözőgépek üzemeltetésének sikeréhez nagyban hozzájárulnak a termeltető cégek szakemberei is, de az önképzés is megfigyelhető a gazdák körében. Az általunk forgalmazott OCMIS gépek pedig kék színükkel permanensen hódítanak, és működés közben nem kerülik el az érdeklődő gazdák figyelmét a határban…

– Milyen műszaki felkészültséggel, mennyi ismerkedési idő után lehet az öntöződobos technikával nekiállni a hatékony öntözésnek?

– A termőhely fizikai adottságai, az átlagos csapadékviszonyok, a haszonnövény vízigényének ismeretében kell megtervezni a gépvásárlást és a gépüzemeltetést is. Van számítógépes öntözéstervezési programunk, amely a rendelkezésre álló adatok felhasználásával ezt lehetővé teszi, és segít kiválasztani az optimális teljesítményű gépet. Az alapgép mellé pedig természetesen opciósan kérhetők kiegészítő technikai megoldások, amelyek a munkát tovább könnyítik, komfortosabbá teszik.

A tervezés kiterjed a munkaszervezés részleteire, a nap 24 órájának optimális kihasználására, az öntözési ciklusok beállítására, a behúzási sebesség és a kijuttatott víz mennyiségének pontos beállítására az idő függvényében. Fontos a gép méretének, teljesítményének a helyes megválasztása a feladathoz. Különös tekintettel kell lenni mindemellett a szélcsendes időszakok – különösen az éjszakák – jobb kihasználására. Így remélhető ugyanis a kiváló szóráskép és a legkisebb mértékű elpárolgás elérése, amely az öntözés minőségi elvégzését jelenti.

Vannak gazdák, akik határozott, de szakmailag nem alátámasztható elképzelésekkel vásárolnak, és ez a döntésük az üzemméret vagy a célfeladat függvényében később gyakran korrekcióra szorul…

– Milyen hozzávetőleges anyagi vonzata van ma egy közepes teljesítményű csévélődobos öntözőgép beszerzésének, természetesen a kiszolgáló dízelmotoros szivattyúval, a csőrendszerrel és tartozékokkal együtt?

– Egy jól megtervezett és beüzemelt öntözőgép a legjobb reklám a csévélődobos gépeknek, hiszen egyértelműen tapasztalható, hogy további ügyfeleket, vásárlókat hoz.

Az anyagi része nagyon függ a mérettől, de egy átlagos, 100-150 ha-os öntözendő területtel bíró gazdaságban egy 80 LE-s dízelmotor hajtású aggregát feltétlenül indokolt, megfelelő mennyiségű acélcsővel. Továbbá egy 110 mm-es csővezetékkel szerelt 400 méteres csévélődobos öntözőgép is szükséges, amely 24 órában üzemeltetve 5 ha területet képes beöntözni 30 mm mesterséges vízkijuttatás mellett. Ez azt jelenti, hogy 10 nap alatt 50 ha-t öntöz be. Egy ilyen gép ára úgy tevődik össze, hogy 18 000 € a dob, 13 000 € a motor és szivattyú, a 300 méter acélcső a szerelvényekkel 5 000 €, vagyis összességében hozzávetőlegesen 36 000 €, azaz mintegy10-12 millió Ft között áll meg egy komolynak, műszaki értelemben véve is minőséginek nevezhető új öntözőgép ára. Persze kínálkozik TLT-meghajtású, vagy éppen elektromosmotor-meghajtású szivattyú is, ami természetesen az árat mérsékeli.

– Milyen megtérülési idővel lehet számolni a beruházást követően, ha marad, illetve állandósul a szélsőségesen száraz időjárás, és öntözni kell?

– A megtérülési idő számítása gépenként, gazdaságonként nagyon eltérő lehet, hiszen más-más alkalmazási területeken számolandó. Egy állattenyésztő gazdaságban, vagy egy magas értéket képviselő vetőmag-előállításnál nyilván rövidebb, mint ahol kevésbé magas nyereségtartalmú árunövények kényszerű öntözése folyik. Talán nem is mérvadó egy öntözőgép megtérülési ideje, hiszen vannak kieső évjáratok is, például a 2010-es évben egyáltalán nem volt szükség öntözésre, hiszen rekord mennyiségű csapadék hullott. Az elmúlt néhány évben azonban folyamatosan indokolt a mesterséges vízpótlás, ami az öntözőgépek szinte folyamatos üzemeltetését vonja maga után…

– Milyen lélektani, elvi, szakmai és anyagi okai vannak/lehetnek az öntözésberuházás elindításának, hiszen nagyon sok termelő csak akarja, de nem valósítja meg, majd megbánja az elmulasztott beszerzést? Hol van az a „holtpont”, amelyen át kell lendülni a cél érdekében, és ebben lehet-e segíteni a hezitálóknak?

– Örömmel állapíthatom meg, hogy a hezitálók tábora minimálisra zsugorodott az utóbbi években. Ma már nagyon határozott elképzelésekkel és szándékkal jönnek a gazdálkodók öntözőgépet vásárolni, mert belátták, hogy nincs lehetőség további halogatásra. Valóban volt egy időszak, amikor az esővárás volt a jellemző, majd a sajnálkozás és bánkódás a szárazság miatt. Ma már nem kérdés, hogy a megfelelő fenológiai fázisokban át kell segíteni a vízhiányos időszakon egy-egy kultúrát ahhoz, hogy a termésbiztonság szavatolható legyen.

Nagy előrelépés ez, és még a kevésbé tőkeerős kisgazdaságok is megpróbáltak öntözőgépekhez jutni, akár használt gépek beszerzésével is. Tétlenül nem nézik ma már a gazdák, ahogy az aszály elviszi a termés nagy részét, és még a minőséget is lerontja. Éppen ezért a társaságunk forgalmazásában lévő öntözési technika egyre kelendőbb, egyre jobban beindul az öntözőgép-forgalom, ami természetesen a gazdálkodók eredményességét szolgálja…


Ez a cikk a MezőHír 2017/08 - augusztusi számában jelent meg.