Aprómag-termesztési tapasztalatok egy igen szélsőséges évjáratban




Az idei év sem könnyítette meg a gazdák helyzetét. A csapadék nélküli téli hónapok és a minimális tavaszi esőzés nem ígért semmi jót a tavaszi vetésű aprómagos gazdáknak.

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében mindig nagy volt az érdeklődés ezen alternatív növények iránt, és lassacskán elmondható, hogy vannak „törzsgazdálkodók”, akik minden évben vetésforgójuknak megfelelően aprómagot választanak, mert ezzel nincsenek kitéve a piaci viszontagságoknak, mint más ipari növénykultúrák esetében.

Ebben az évben a legkeresettebb növény a facélia volt. Ezt követte az olajretek és a mustár. A gazdák emellett nem felejtették el, hogy a három legkeresettebb növényfajon kívül van más alternatíva is, mint például a bíborhere, vöröshere, lucerna és más aprómagvak. A biztos termés érdekében azonban több tényezőre is oda kellett figyelni.

A vegetáció folyamán lehullott minimális csapadékmennyiség ebben a térségben sem segítette a gazdálkodókat. Kártevők ellen olajreteknél és mustárnál kicsit többször volt szükséges védekezni, de mindez nem ment a nyereségesség rovására. A facélia esetében idén még alkalmazható gyomirtó szerek és lombtrágyák biztosították a megszokott hozamot, de érdemes kiemelni, hogy aki jövőre facéliát tervez főnövénynek, az 2017. december 3-ig kösse le, vagy vásárolja meg a szükséges Linuron mennyiséget, mert problémája lesz/lehet a gyomirtással.

Aki pohánkát vállalt ebben az évben, az úgy érezheti, hogy nehéz helyzetbe került. A kevés csapadék hatására az állományok júliusig alig voltak magasabbak 30 cm-nél. A szeptember derekán is virító állományok vegyes képet mutatnak, mert van olyan térség, ahol júliusban és augusztusban megérkezett a várva várt csapadék, és az állomány termőre fordult. Ugyanakkor van olyan térség, ahol a minimális mennyiségű eső miatt augusztus végén még csak a fővirágzás volt megfigyelhető. A térségben gazdálkodók többségének ajánljuk a szeptember végi deszikkálást, de a két menetben való betakarítás is megfelelő eljárás lehet.

A vezető aprómag idén is a facélia volt. Úgy tűnik, hogy az itteni gazdák megkedvelték, majd megtanulták sikerrel termeszteni a nem csak zöldtrágyakeveréknek alkalmas növényt. Igen kedvelt a méhészek körében, és további előnye, hogy nincs közös kórokozója és kártevője a keresztesvirágú, illetve más növényekkel, valamint ciántartalmú vegyülete gyéríti a talajban található férgeket. Nem igényel külön technológiát, mert kiválóan termeszthető gabona sortávon (1. kép), és rendre vágva két menetben betakarítható (4. kép).

1. kép. Facélia vetése (fotók: Kálovits Gábor – Lajtamag Kft.)
4. kép. Facélia betakarítása

A gyomok ellen ugyan egyre nehezebb lesz védekezni, de a fent említett Linuron még kapható a piacon, azonban a későbbiek folyamán érdemesebb lesz az alacsonyabbra növő facéliafajtákat választani, és olyan sortávra vetni, hogy sorközművelhető legyen az állomány.

A nem vetőmag céljából termesztett facélia jól kombinálható más növényekkel, így kiemelkedő minőségű méhlegelő alakítható ki, amely a zöldtrágya elírásoknak is megfelel. Tápanyagigénye minimális, kártevője és betegsége egyelőre nem ismert. Rossz minőségű talajokon is sikerrel termeszthető. Az idei átlag terméshozam 455 kg/ha volt. További előnye, hogy a talaj tápanyag- és vízgazdálkodását javítja, valamint kiválóan termeszthető utána bármilyen kultúra.

3. kép. Facélia gyomfésűvel való ápolása

A gyomfésűvel való ápolást meghálálja (3. kép).

A betakarított olajretekről és mustárról elmondható, hogy volt már jobb termésátlagunk is, de nem maradtak el sokkal a tavalyi átlagokhoz képest. Az olajreteknél megfigyelhető volt, hogy a gyenge és rossz csapadékeloszlású térségekben a becőkötés gyengébb volt, de átlagosan 850 kg/ha körül alakult az idei hozam. A jó tápanyag-gazdálkodású területeken még ennél is jobb termésátlagokat regisztráltak.

A fehérmustár-állományokban szintén szükséges volt a többszöri védekezés (5. kép), ami biztosította az átlagosan 675 kg/ha hozamot. A tavaszi fagyok sajnos nem kedveztek a mustároknak sem, ezért sokszor tapasztalható volt, hogy a végek vagy a becők közepe üres maradt. A szem kitelítődésnek már jobb volt az időjárás, és a jól beállított kombájnok minimális veszteséggel takaríthatták be a termést.

A főnövényként termesztett olajretek és mustár rendkívül jó hatással van a monokultúrák megtörésére; karógyökerükkel lazítják a talaj szerkezetét, a művelt rétegben tartják a következő kultúra számára a felvehető tápanyagok nagy részét, és javítják a talaj vízgazdálkodását. A közös kártevők és kórokozók miatt figyelni kell, hogy a következő kultúra ne tartozzon a keresztesvirágúak családjába. Fonalféreg gyérítő hatása miatt igen kedvelt növényeknek számítanak.

Azok a gazdálkodók, akik zöldtrágyázásban is gondolkodnak, még könnyebb helyzetben vannak, ha mustár vagy olajretek termesztésébe vágtak. Amennyiben rosszul kel egy állomány a csapadékhiány, vagy hirtelen lehűlés miatt, az még mindig kombinálható más alternatív növényekkel, mint például pohánka, facélia, bíborhere, stb., amivel biztosítható akár egy jó méhlegelő és talajborítottság. A bedolgozása is igen költséghatékony, mert nem igényel mély beforgatást. Sokkal hatékonyabb, ha tárcsával aprítják fel, majd szárbontó baktériummal segítik a tarlómaradványok bomlását. Az így előállított szerves anyag a folyamatos bomlás eredményeként felszaporítja a talajban azokat a hasznos szervezeteket, amelyek a következő kultúrának még jobb tápanyagellátást biztosíthatnak, növelve ezzel is a nagyobb hozam lehetőségét.

Amennyiben hajlandóak a gazdálkodók befektetni, úgy a termelés is sikeresebb lehet, mert egy igen változékony időszakot élünk át, ahol megfigyelhető a csapadék koncentráltabban való megjelenése, majd a nagy szárazság, a kitartó hőmérsékletingadozással, valamint a szeles napok számának növekedése, amely egyáltalán nem kedvez a mezőgazdaságnak. Elgondolkodtató az is, hogy azok a gazdák, akik aprómagot termesztenek, milyen szélsőségeknek vannak kitéve. Egy erősebb tavaszi szél elhordhatja a vetőmagot, ha túl sekélyre vetik, míg a mélyen vetett aprómag a csapadék hiányában lassan kel. Amennyiben nem figyelik folyamatosan a területet, mustár és olajretek esetében is előfordulhat, hogy az állományban igen nagy kár keletkezik a megjelenő kártevők miatt. Ezért igen fontos, hogy folyamatosan tartsuk szemmel a területet, mert ezek a problémák a korai időszakokban kezelhetők, az állományokban tett kár még mérsékelhető.

A több éves kultúrák telepítése, mint a lucerna és a vöröshere, igen nagy odafigyelést igényel. Egy aszályosabb időszakban lassabb a növekedési erélyük, majd ez egy kisebb csapadékmennyiség hatására igen gyorsan megugrik, és június közepén már aktuálissá válik az első kaszálás. A „kaszálékot” vetőmagtermesztés esetében sem szabad a területen hagyni, mert nem lesz egyenletes a növekedés. Előfordulhat sülevényes foltok kialakulása az állományban, amelyek a talaj rossz vízgazdálkodása és a minimális csapadék miatt keletkeznek. Ezek ellen sok mindent nem lehet tenni. Nem segít a felülvetés és az állomány újratelepítése sem. Sajnos ezek a részek kiesnek az előállításból.

A megmaradt növényállományt azonban érdemes folyamatosan figyelni. Augusztus végétől szeptember közepéig folyamatosan érik az állomány, ezért ahol nincs állattenyésztés, ott érdemes deszikkálni, és egy menetben betakarítani. Amennyiben cél a vetőmagcélú magfogás és a szármaradványok takarmányként való hasznosítása, úgy a két menetes betakarítást tudjuk ajánlani, amikor a növényállomány 80%-a bebarnult. Rendre vágásnál az utóérés teljesen normális folyamat. Ilyenkor a félig barna csigák és bugák 2-3 nap alatt beérnek, és kombájnnal gond nélkül betakaríthatók. A nagyon gyomos területeken termesztett vöröshere és lucerna vetőmagja azonban minimális mennyiségű, ezek hozamát tisztító kaszálással lehet növelni. A tisztító kaszálásnál azonban oda kell figyelni, hogy időben történjen, mert különben elveszti jelentőségét.

A külföldi piac egyre jobban keresi a minőségi vetőmagokat és az olyan területeket, ahol nagy szakértelemmel minőségi előállítás végeztethető. Ilyen előállító Magyarország is. A minőségi aprómagokat nem csak előállítani, de tárolni is tudják hazánkban, így nagyobb készletek esetén is nagy biztonsággal kivárható az újabb kereslet megjelenése a piacon. Ennek a piaci szegmensnek mindig volt és lesz is jelentősége, ezért is mottónk a „Minden, ami vetőmag”.


Ez a cikk a MezőHír 2017/10 - októberi számában jelent meg.