Kiszárítósdi



Tekintve a pályázati forrás kimerülését, a hazai terményszárítás sok új piaci belépőre számíthat a közeljövőben. Ezen gazdák nagy reményekkel vágnak neki a beruházásnak, abból kiindulva, hogy a több lábon állás segítheti a fennmaradást és a függetlenedést. A Takarék Agrár Központ szeretné mindenki figyelmét felhívni egy várható bizottsági rendeletmódosításra, ami akár veszélyeztetheti a dédelgetett álom megvalósulását. Ennek megfelelően szeretnénk körüljárni a terményszárítók helyzetét és kilátásait.

A hazai terményszárítók számáról és kapacitásáról nem áll rendelkezésünkre pontos adatsor. Sok cég számára az alacsony terményárak mellett ez az egyik fő bevétel, főleg csapadékosabb aratási időszakban, amikor is mindenki szárítani kényszerül a raktározási minőség eléréséhez. Ennek költségét sokallva pedig a gazdák egy része pályázati forrásokra vár, hogy függetlenítse magát, és szolgáltatást is nyújtson a kapacitásai kihasználásához.

A kisméretű terménytárolók és szárítók beszerzésére vonatkozó pályázatot már a források kimerülése miatt felfüggesztették, most pedig tűkön ülve döntésre várnak a gazdák, tudván, hogy az idén már biztosan nem tudják üzembe helyezni a gabonák szárítására az eszközt. A leleményesebbek már a helyszíni ellenőrzést követően külső forrás bevonásával (beruházási hitellel) elkezdik a beruházást, hogy megkíméljék magukat a visszavont és túlzóan megemelt árajánlatoktól. Ennek okaként az elmúlt évben megnövekedett anyagárakat és a munkaerőhiányt hozzák fel az építési vállalkozók. A nyári döntéshozatalt követően rohamtempóban akarja majd mindenki megvalósítani a terveket, hiszen egy csapadékos második félév az első megvalósítási mérföldkövet – és ezzel a teljes pályázatot – veszélyeztetheti.

A sikeres megvalósítást követően azonban az információhiányos gazda könnyen egy jogi útvesztőben találhatja magát. Az ebben való eligazodásban próbálunk most segíteni, kiegészítve azzal, hogy az Európai Bizottság március 16-án megjelentette ’Az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról’ szóló 2017/460-as rendeletet. Ez utóbbi minden vezetékes gázzal üzemelő terményszárító számára komoly változásokat hoz. A szárítókat ugyanis kettéoszthatjuk aszerint, hogy tartályos, vagy vezetékes gázzal üzemelnek. Míg az előbbiek számára a logisztika (mindenki egyszerre rendel nagyobb mennyiségeket csapadékos években), az utóbbiaknak a fokozott adminisztráció és a büntetésektől való félelem jelenthet gondot.

Kicsit távolabbról tekintve, a vezetékes terménytárolók – a felügyeleti szerv, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint – a szezonális fogyasztók közé sorolhatóak. A jogszabály meglehetősen kegyes most az irányukban, hiszen – ha ezt sikeresen kérvényezik a Hivataltól minden év áprilisában – a kapacitáslekötési díj éves mértékéből 95 százalékos kedvezményben részesülnek. Ez a szárító teljesítményétől függően egy nyolcjegyű összeget jelent. A kedvezményt jelenleg is nehéz fenntartani. Folyamatosan lebeg a fejünk felett a kötelezettségszegési eljárás veszélye, a kedvezmény megszűnése csak idő kérdése.

Történelmi jogosultságuk alapja az, hogy a lakossági fogyasztással ellentétben ennek a csúcspontja a nyári, őszi időszakhoz köthető, így a bejövő gáz hasznosítása biztosított, és nem veszélyezteti a téli fogyasztást. Az előző EU-s szabályozás az októberi időszakot tette át (kapacitáslekötési szempontból) téli időszakká, így arra kedvezmény tovább nem érvényesíthető, ami fejfájást okozhat a kukoricát szárítóknak. Novemberben és -5 Celsius fok átlaghőmérséklet alatt pedig egyébként sem lehetett szárítani, miközben a szezonális fogyasztási jogosultság megállapításához kialakult a nyári/téli kapacitáslekötés arányszáma.

Az FM és a NAK közös fellépésének, valamint a MEKH rugalmasságának köszönhetően az arányszámok jobban tükrözik most már a termelési adatokat. Remélhetőleg ennek köszönhetően a visszaélések visszaszorultak, mert sokan kérvényezték jogosulatlanul a magas kedvezményt.

Az egységes rendszer kialakításával az új európai bizottsági szabályozás a meglévő kedvezmények rendszerét veszélyezteti. Ez a gázszállítókra vonatkozik, azonban ez hatást kell, hogy gyakoroljon a gázfogyasztókra is. A harmonizációs folyamat – amelyben folyamatos konzultációt ír elő a Bizottság – arra jött létre, hogy a szállítási tarifarendszerek és az azok meghatározására szolgáló eljárások átláthatóbbak legyenek.

Az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásának végeredményeként referenciaárakat határoztak meg. Az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt közzé kell tenni a kiindulási árakat és a különböző kapacitástermékek listáját (napi, heti, havi kapacitások). Lehetőség van bizonyos szorzók és szezonális faktorok alkalmazására, ezek mértéke azonban bizonyosan nem fogja elérni a jelenlegi kiváltságos arányt. Az elszámoló és a fizetendő árra, valamint a közzétételi követelményekre vonatkozó rendelkezéseket az idén október 1-től; a referencia ár módszertanok, a kiinduló árak és a bevételek egyensúlyba hozataláról szóló szabályozások 2019. május végével lépnek hatályba. Ennek megfelelően még van idő a felkészülésre, az egyeztetésre.

Arra kell készülni, hogy a jelenlegi kedvezmény megszűnik, és helyette életbe lépnek a különböző kapacitástermékek, amivel kiszámíthatóbbá válik a termelés, hiszen szükség esetén akár naponta lehet változtatni a szükségletet. Ezek a kapacitástermékek azonban magasabb árat képviselnek, mint a jelenlegi, különösen nagy kedvezmény. Ezek azonban még nem terjedtek el a köztudatban, és a várható változásokra való felkészülési képességünk rossznak tekinthető, így idejében el kell kezdeni a tájékoztatást és a szakmaközi egyeztetést. A plusz költségek a beruházások megtérüléseire, vagy a pályázatok életképességére veszélyként leselkednek, hiszen azokkal kevesen számoltak az üzleti tervek elkészítésekor.

További kérdés esetén nyugodtan forduljanak a Takarék Agrár Központ szakértőihez, akik szívesen segítenek a gazdáknak a jogi útvesztőkben való eligazodásban, és felhívják a figyelmüket a veszélyforrásokra.


Ez a cikk a MezőHír 2017/07 - júliusi számában jelent meg.