Teljesen megváltoztatott ez a világ



Gyakran találkozom olyan fiatalokkal, akik számára a családi birtokon töltött évek amellett, hogy sok örömet jelentettek, mégsem adtak akkora ösztönzést, hogy teljes lelkesedéssel efelé a pálya felé irányítsa figyelmüket, és ebben a világban képzeljék el a további életüket.

Szeifert Gábor
Szeifert Gábor

Kívülálló számára egyszerű lenne kijelenteni, hogy a felépített gazdaság úgyis apáról fiúra száll, s mi sem természetesebb, hogy a fiatal ezen a pályán fog elindulni. Ez azonban mégsem minden esetben így történik. Hiába a sok traktoros, földeken eltöltött gyermekkori nap, a rengeteg átélt pillanat, a szálakat gyakran más irányba mozgatja az élet, s a kiteljesedést is valami egészen más hozza el. Látszólag.

De mitől változik meg mégis sokszor egy csapásra minden?

Egy felismerés? Egy nem várt fordulat, ami gyökeresen átformálja az addigi döntések jelentőségét? A változás hatására átértékelődnek helyzetek, s akár a korábbi választás éles ellentétére szánják el magukat a fiatalok, mint azt Szeifert Gábor (26) is tette. Számára a zenélés, a barátok, a fellépések sokat jelentettek, az informatika világában érezte igazán otthon magát, így további életét sem édesapja által felépített birtokon képzelte el.

A tároló és a gépek egy része
A tároló és a gépek egy része

– Ma már mezőgazdásznak mondhatod magad, de nem volt ez mindig így. Hogyan indultál neki a nagybetűs életnek? – kérdeztük a Vas megyében élő fiatalembert.

– Nagyon sokat köszönhetek édesapámnak, aki már gyermekként bevezetett az általa megteremtett gazdaságba. Mindig szívesen voltam a gépek és növények között. Sok időt töltöttünk el együtt a traktorokban, igazán emlékezetes pillanatok ezek.

Hogy miért indultam el más irányba, magam sem tudom. Ebben az időben a szabadidőm jelentős részét a zenélésre fordítottam, akkor mindenem volt a gitár. Lázadó fiatalként határozott elképzelésem volt a jövő szakmájáról, ami jó keresetet biztosító hiányszakma lesz. S talán a választás annak is tudható be, hogy az informatika világa sokkal inkább vonzott, de az is meglehet: ezzel a döntéssel csak lázadtam a környezetem elvárásai ellen. Az informatikai középiskola – amit választottam – merőben más világot képviselt, mint az agrárium. Érettségi után sem kerültem közelebb a mezőgazdasághoz, mert egy teljesen más területen végeztem, közlekedésmérnök lettem.

Jelenleg 200 ha területen gazdálkodunk, jellemzően alapkultúrákkal
Jelenleg 200 ha területen gazdálkodunk, jellemzően alapkultúrákkal

– No de valamiért most mégis édesapáddal dolgozol, közel 200 ha-on. Hogy látod, a hosszas kitérő után meg kellett érned erre a feladatra? Mikor jött el a változás időszaka?

– Az nem volt kérdés, hogy mindig is szerettem a gazdaságban tenni-venni, de aztán eltávolodtam ettől a területtől. Amikor azonban az egyetemi évek alatt ismét sokat jártam a földekre segíteni édesapámnak, azt vettem észre, egyre inkább kezdem megszeretni újra, amit csinálok. A nyári munkák emlékeztetni kezdtek a föld szépségére, hogy mennyire jó a természet közelsége. Az egyetem befejezése után már tudatosan készültem a fordulatra: vissza a gazdaságba.

A legtöbb munkafolyamatra rendelkezünk gépekkel, de mindig jól jön a korszerűsítés
A legtöbb munkafolyamatra rendelkezünk gépekkel, de mindig jól jön a korszerűsítés

– A sok-sok éves – jelenlegi munkavégzéseddel nem rokonterületeken eltöltött – tanulmányok miatt csak jóval később kezdhettél el erre a területre koncentrálni. Jelentett ez számodra hátrányt?

– Ajaj, nem is keveset. Volt mit bepótolnom. Azonban az az elsajátított ismeret, amivel gazdagabb lettem a középiskolai és egyetemi évek alatt, természetesen most nagy hasznomra van.

Egy gazdaság életében nem csak a termelést kell tökéletesre fejleszteni, de az ehhez kapcsolódó háttérfeladatokat is fontos épp úgy kiválóan végezni, hogy az egész rendszer komplexen, jól működjön. Az informatika és logisztika területén szerzett tudást most teljes mértékben tudom kamatoztatni. S ami a gazdálkodást illeti, az ehhez szükséges hiányzó elméleti tudást tanfolyamokon szereztem meg. Édesapám szintén nagyon jó tanítómesterem. A gazdaságban meglévő technikákat gyorsan megismertem, elég volt elmagyarázni a gépek működését, majd a gyakorlatban sikerült rutint szerezni ezen a téren is.

A síktároló mellé szeretnénk egy szárítót építeni, ez a közeli terveink között szerepel
A síktároló mellé szeretnénk egy szárítót építeni, ez a közeli terveink között szerepel

– Az egyetem után mélyvíz várt otthon?

– Valamilyen értelemben igen, mert bár apukám szerette volna, ha még a családi gazdaság előtt más munkahelyen is szerzek tapasztalatot, én azonban mielőbb meg akartam kezdeni a közös tevékenységet vele, így egyetem után már nála dolgozhattam.

Minden munkába fokozatosan vezetett be, sokszor engedte, hogy a saját káromon tanuljak, de mindig nagyon nagy türelemmel volt felém. Eleinte nem várt el akkora teljesítményt, mint amit egy szakmailag képzett embertől, ezért is hálás vagyok neki. Azt hiszem, ezzel tudta tartósan fenntartani a motiváltságomat is. Az eltelt 4 év alatt, úgy érzem, kellő jártasságot szereztem, mert sok segítséget kaptam, s mert én is akartam tanulni.

– Az apai birtokon ma már együtt tevékenykedtek édesapáddal. Hol tartotok ma? Mekkora területen folyik a gazdálkodás?

– 4 éve veszek részt aktívan a munkákban. Eleinte sok nehézséggel találtam szembe magam, de ma már nem rettenek meg egy-egy új feladattól.

Napi szinten beszéljük át édesapámmal a dolgokat, a főbb döntéseket ő hozza. Jelenleg 200 ha területen gazdálkodunk, jellemzően alapkultúrákkal, mint gabona, kukorica, szója, illetve burgonyával. A vetésforgótól függ, miből éppen mennyit vetünk, de arra nagyon figyelünk, hogy egy-egy kultúrából csak akkora terület legyen, hogy két termesztett növény között legyen elegendő idő a munkálatok elvégzésére. Az idő mindig fontos tényező, de ezt minden gazda jól tudja; már egy-két nap is komoly kárt okozhat.

A több lábon állást valljuk magunk is, így figyeljük a piacot, mikor mivel lehetne erősítenünk, miben rejlik még kiaknázatlan lehetőség számunkra, illetve hogy ezeken a kötöttebb területeken mely növénynek ideálisak a feltételek. Most próbálkoztunk olajtökkel, de ez még annyira új dolog, hogy messzemenő következtetéseket nehéz lenne levonni, bár ígéretesnek tűnik, nem bántuk meg eddig, hogy belevágtunk.

A gazdaságban egy állandó alkalmazott segíti a munkánkat, ez szabadabb mozgást enged meg nekünk is.

Gépekkel jól felszereltek vagyunk, de a fiatalításra mindig szükség van. Az újabb gépek már hatékonyabbak lennének, sok folyamat lehetne egyszerűbb, persze ehhez komoly anyagi forrásra lenne szükség, vagy pályázatra. Örülök, hogy édesapám is nyitott a technikára, így mindig meg tudjuk beszélni az éppen aktuális géptechnikai kérdéseket. Ötletelünk állandóan, gyakran akár 10 új innováció is napirendre kerül. Ha ezek közül egy nem megvalósítható, az sem baj, hiszen mindig akad újabb terv. Igyekszünk előre látni, és folyamatosan tervezni.

– A tanulmányaidat nem agrárvonalon kezdted meg, ám a más területen szerzett tudásodról említetted, hogy a gazdaságban sikeresen tudod kamatoztatni. Mit jelent ez gyakorlatban?

– Amikor az egyetemi évek alatt megérlelődött bennem a gondolat, hogy édesapám felépített munkája sokkal fontosabb, mint az önmegvalósítás, onnantól tudatosan készültem a gazdálkodásra. Úgy vélem, egy agrárvállalkozás működtetésében sok olyan háttértudásra van szükség, amitől a „gépezet” jól képes működni.

Az általam tanult ismeretek, mint az informatika és logisztika olyan irányban nyitnak új kapukat, ami még inkább az eredményes munkavégzést segíti elő. Minden innovációra „vevők” vagyunk. Hosszas kutatás, ismerkedés előzte meg a gazdaságba nemrégen érkezett technológiai beszerzést. Ez egy drón, amiben nagy lehetőséget látok. Egyelőre az eszköz egy normál kamerával felszerelt, ami egy feltöltéssel 20-30 ha területről képes felvételt készíteni. A vadkár, vízkár feltérképezésében szeretném először használni, pontos képet kaphatunk egy légifelvétel segítségével a kelésről, az esetleges tápanyaghiányról, az állomány egészségi állapotáról. Természetesen mindehhez folyamatosan kell bővíteni az eszközt a megfelelő irányban. Úgy gondolom, a hatékony termelés egyik kulcsa, hogy pontosan ismerjük az elvégzett munkánk minőségét.

– A további terveid között mik szerepelnek?

– Mindig csak apró lépésekkel haladunk előre, és a sok-sok ötlet megvalósítására fontossági sorrendet állítunk fel. Két témakörben szeretnénk most fejlődni: az egyik a precíziós gazdálkodás területe, a másik pedig egy szárító megépítése. Mindkettőre szükség lenne, amely beruházások megvalósulásában a pályázatok sokat tudnának segíteni.

Természetesen, ahogy azt korábban említettem, a munkafolyamatokhoz szükséges gépek és eszközök mindegyikével rendelkezünk, de ha haladni akarunk a technikai fejlődés ütemével, nekünk is naprakésznek kell lennünk. Nyitott szemmel figyeljük a változásokat.

Édesapám mindig nagy türelemmel volt irántam, tőle tanulok a legtöbbet
Édesapám mindig nagy türelemmel volt irántam, tőle tanulok a legtöbbet

– Nem vitás, mert teljes személyiséged sugározza, hogy milyen örömteli számodra ez a munkavégzés. Mit jelent neked ez a szakma? Jó döntésnek bizonyult a tanult pálya elhagyása?

– A teljes életemet megváltoztatta ez a világ! Szándékosan nem a munka szót használtam, mert ez annál sokkal többet jelent. S végül a kitérők után most itt vagyok.

Úgy érzem, jobb ember lettem. Semmit sem bántam meg, mert hiszem: minden lépesre szükség volt, hogy idáig eljussak. Nincs olyan nap, amikor ne tudnék örülni a földeken körültekintve. Minden folyamatnak látom az elejét és a végét, így látom az egész munkának az értelmét is. Ha semmi mást nem adott volna ez az élet, csak annyit, hogy pozitív irányba változom, már azért megérte. De be kell hogy valljam: ennél jóval többet kaptam.


Ez a cikk a MezőHír 2016/10 - októberi számában jelent meg.