Tapasztalatok a Capreno gyomirtó szerrel



Megkérdeztük a felhasználókat

E számunk 90. oldalán tudósítunk arról a rendezvényről, amelynek egyik fő témája a Bayer új kukorica-gyomirtó szerének, a Caprenónak széleskörű bemutatása és megismertetése volt, elsősorban a kísérleti és fejlesztési eredmények alapján. 2015 nyarán olyan termesztőket látogattunk meg, akik ebben az évben már üzemi körülmények között is kipróbálták az új herbicidet, és megosztották velünk tapasztalataikat.

Július első hetében, már az aratás utolsó napjaiban beszélgettünk Galló Lászlóval, a Mohács-szigeten gazdálkodó Spiel-Mix Kft. egyik tulajdonosával. Az 1993-ben alapított cég 1 650 hektáron folytat növénytermesztést. A szemes kukorica vetésterület jelenleg 300 hektár, ezzel együtt most 8-9 növénnyel foglalkoznak, közülük a szántóföldi zöldségnövények (pl. zöldborsó, csemegekukorica) és a kukorica vetőmag-előállítás a legjelentősebb.

Galló László, a Spiel-Mix Kft. egyik tulajdonosa
Galló László, a Spiel-Mix Kft. egyik tulajdonosa

A termesztés során fokozott figyelmet fordítanak a technológiafejlesztésre, figyelik az újdonságokat, mind a fajták, mind a növényvédő szerek tekintetében. A kukorica vegyszeres gyomirtását évek óta a Bayer herbicidjeire alapozzák: korábban a Merlin, most az Adengo a vezető termék.

Jelenleg kétféle technológiát alkalmaznak, mindkettőt posztemergensen. Egyik megoldás az önmagában kijuttatott Adengo, másik a Monsoon+Dicopur Top kombináció. Ha a helyzet úgy kívánja, a kukorica gyomirtását – nagy kapacitású saját gépparkjuk révén – akár egy nap alatt is elvégezhetik. A területeik gyomviszonyait az évek során kellően megismerték, és mivel a kukorica a vetésforgóban soha nem kerül vissza önmaga után (leginkább szója az előveteménye), így elég nagy biztonsággal választhatják meg a szükséges herbicidet.

A kukorica gyomnövényei között első helyen a fenyércirok szerepel, de az utóbbi pár évben fokozódik a kakaslábfű jelentősége is; emellett, ha kisebb mértékben is, de a muharfélék is jelen vannak. A kétszikűek közül a legnagyobb gondot a parlagfű okozza. Ehhez társul még a csattanó maszlag, a szerbtövis és a fehér libatop.

S hogy mik a megoldási lehetőségek? Az évelő kétszikű problémát a kalászosban és a kukoricában kell megoldani (a szójában ez nem tehető meg), az évelő egyszikűek visszaszorítására viszont a szója előveteményben van lehetőség – mondja Galló László. Kukoricában általános gyomosodás esetén a magról kelők ellen kiváló hatású az Adengo; ahol évelő kétszikű is előfordul, ott a Monsoon+Dicopur jelenti a megoldást.

Az új gyomirtó szert, a Caprenót kísérleti jelleggel 4 hektáron használták ebben az évben, 0,25 l/ha adagban (+nedvesítő szer), a kukorica 6-7 leveles állapotában, május 8-án.

A kezelés utáni ötödik napon a gyomokon már látható volt a herbicid hatása. Ismeretes, hogy 2015 tavaszán május utolsó dekádja előtt igen kevés csapadék hullott, s a gyomok bár kikeltek, de lassan növekedtek. Az ekkor érkezett esők még segítették a Capreno jó hatáskifejtését. A tavalyi eredmények bíztatóak: a kísérleti parcellák július első hetében teljesen gyommentesek voltak.

A szakember véleménye szerint a Capreno nagy előnye a rugalmas kijuttatási lehetősége. Korai gyomkelés esetén már a kukorica 3-leveles fejlettségénél kipermetezhető, míg a 2015. évihez hasonló száraz tavaszon a gyomnövények elhúzódó megjelenése és lassúbb növekedése miatt később, a kukorica 6-leveles állapotáig érdemes kivárni.

Kácsor Károly, a Cibakert Kft. növényvédelmi termelési vezetője
Kácsor Károly, a Cibakert Kft. növényvédelmi termelési vezetője

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpón, a Cibakert Kft.-ben találkoztunk Kácsor Károly növényvédelmi termelési vezetővel.

A kisebb gazdálkodók integrált területeivel együtt 2 300 hektáron gazdálkodnak, ez teljes egészében öntözhető. A főbb szántóföldi kultúrákon kívül a gazdaságban jelentős a szabadföldi zöldségtermesztés, valamint a búza- és borsóvetőmag-előállítás is. Ezenfelül termeltetési szerződések keretében a környéken további területeket is művelnek, elsősorban zöldbabot termesztenek. A vetőmag feldolgozását és kikészítését saját vetőmagüzemükben végzik. Igen jelentős területen, évente 800-1 000 hektáron termesztenek csemegekukoricát fő- és másodvetésben, az idén azonban a zöldborsó megkésett betakarítása miatt kevesebb másodvetést lehetett elvetni. A csemegekukorica vegyszeres gyomirtását évek óta a Laudisszal végzik.

A szemes kukoricában alkalmazott technológiára jellemző, hogy az idejében történt vetés után minél előbb elvégzik a vegyszeres gyomirtást. Cél, hogy lehetőleg júliusig gyommentesen tartsák a területet, erre korábban a Merlin, majd a Monsoon, később a Monsoon Aktív használata kínált jó megoldást.

A most kipróbált új herbicid látványos eredményt mutatott: a Capreno 0,3 l/ha+Mero 2 l/ha dózisban kijuttatott kezelésnek már a kipermetezés után két nappal látszott a hatása. Kijuttatásakor a kukorica 3-4 leveles, a gyomok 4-6 leveles állapotban voltak, ami gyakorlatilag korai posztemergens kezelést jelent.

A permetezés után a területet megöntözték, ez biztosította a herbicid talajon keresztüli hatását is. Gyomok utókelését nem tapasztalták. A szakember hozzáteszi: az idei tavasz hátránnyal indult, mert a 2014. évi kedvezőtlen őszi időjárás miatt 800 hektáron nem tudták elvégezni a szántást, a csapadékszegény tavaszon azonban sikerült jó minőségben behozni a lemaradást. A táblák egy részén forgatás nélküli, csak lazításos művelést végeznek, ilyen területen került kijuttatásra a Capreno is, amely 10 hektáron bizonyított szója elővetemény után.

Jámbor Zoltán szaktanácsadó
Jámbor Zoltán szaktanácsadó

A növényvédő szerek forgalmazásában eltöltött igen tartalmas húsz év után most szaktanácsadóként tevékenykedik Jámbor Zoltán, akivel Mezőberényben beszéltünk meg találkozót, s aki egy fiatalabb pályatárssal, Szabó Jánossal (Mezőberényi Agrowerk Szövetkezet) fogadott bennünket. Ő a szövetkezetben mintegy ezer hektár növénytermesztését irányítja, ezenfelül kb. 500 hektárt tesz ki az a terület, amit integrációban művelnek a környék gazdáinak.

Hamarosan megtudtuk, hogy a Jámbor Zoltán által szaktanácsolt terület mintegy 15 ezer hektár. Növényvédelmi gépi szolgáltatást nem végeznek, de a technológiát ő javasolja partnereinek, akik elsősorban a volt állami gazdaságokból és téeszekből alakult gazdasági társaságokból, illetve ezek szakembereiből kerülnek ki. Partnereinek üzemmérete változó, 500 és 4 ezer ha között alakul, tehát ebben a dimenzióban már minden javaslatnak, az ajánlott növényvédő szernek, dózisnak, technológiának súlya van – tesszük hozzá e sorok írójaként. Viszont a kisgazdaságokban dolgozó termelők esetében még indokoltabb a szaktanácsadó szerepe.

Az általa szaktanácsolt 3-4 ezer ha kukorica gyomirtásában a megye északi, kötöttebb részén elsősorban az évelő gyomok jelentik a fő problémát, míg a déli területeken, több, részben speciális gyomnövénnyel is találkozik munkája során.

A Bayer kukoricagyom-irtó szerek fejlesztési kísérleteiben évek óta közreműködik. Mint mondta, a Bayer jelenleg öt olyan herbicidet kínál a termesztőknek, amelyekkel a kukorica gyomirtási problémáit a legkülönfélébb körülmények között is megbízhatóan meg tudják oldani.

A Szabó Jánossal közösen kivitelezett kísérletben – ami egy üzemi fajtakísérlet is volt, és így a hibridek viselkedését is meg lehetett figyelni – túlnyomóan kétszikű gyomok (varjúmák, fehér libatop, selyemmályva, szerbtövis stb.) fordultak elő, amelyek a kezelés idején már nagyok, 4-8 leveles fejlettségűek voltak. Egyszikűek csak kisebb mértékben jelentkeztek a táblában.

Kezdetben, az első 4-5 nap után lassan jelentek meg a tünetek a szer hatására, említik mindketten, de később az eredmény látványos lett, sőt a gyomok újrahajtása még egy csapadékot követően sem következett be, a kezelt parcellák tiszták, gyommentesek maradtak. Fejlett gyomnövények esetén a szaktanácsadó a magasabb dózis hatását tartja meggyőzőbbnek.


Ez a cikk a MezőHír 2016/01 - januári számában jelent meg.