Személyesen ismerjük ügyfeleinket



A Takarékbank 1 500 kirendeltségével a legszélesebb hálózattal rendelkező pénzintézet Magyarországon. A bank sikeres éveket tud maga mögött. Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője a vállalat bemutatása mellett az általuk létrehozott Takarék Agrár Központ piaci elemzéseinek ismertetésében is segítségünkre volt.

Fórián Zoltán
Fórián Zoltán

A legbiztonságosabb pénzügyi hálózat vagyunk

– Fennállásának legjobb évét zárta 2014-ban a Takarékbank. Minek köszönhető a siker?

– A Takarékbank a tavalyi évet közel 800 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta, ami 66 százalékkal magasabb az előző évi értéknél – kezdte válaszát Fórián Zoltán. – Az aktív vállalati hitelezésnek köszönhetően a hitelállomány 5 százalékkal bővült, míg forrásoldalon a Takarékbank központi banki szerepéből eredően továbbra is az integráció tagjainak betétjei domináltak.

Az eredmény javulása egyrészt a nettó bevételek 22 százalékos növekedésének, másrészt a hatékony költséggazdálkodásnak köszönhető. A bevétel növekedéséhez elsősorban az állampapír-forgalmazás és az állampapír-kereskedés, másodsorban a vállalati hitelezés növekvő bevételei járultak hozzá.

– Mennyire lehet kihasználni a Takarékbank és a takarékszövetkezetek közötti szinergiákat, érezhetik ennek előnyeit az ügyfelek?

– Az elmúlt évi sikerek is azt bizonyítják, hogy az integráció révén gyors ütemben javul a takarékszövetkezetek együttműködése. Nincs még egy olyan pénzintézet az országban, amely mintegy 1 500 kirendeltséget tudhat maga mögött.

Az egységes működésben, arculatban, szolgáltatási kínálatban rejlő lehetőségek kihasználásának évről évre látványosabb piaci eredményei lesznek. Ez pedig elsősorban az ügyfelek igényeihez igazítva, az ő érdekükben történik. Gondoljunk például arra, hogy bankkártyájukat az ország minden takarékszövetkezeti automatájában használhatják, hogy bármelyik kirendeltségünkön hozzáférnek számláikhoz, kezdeményezhetnek majd tranzakciót.

A szeptember óta már az ország második legnagyobb mérlegfőösszegű bankcsoportjának számító takarékszövetkezeti integráció méretéből adódó előnyök is az ügyfelek jobb kiszolgálását célozzák. Jó példa erre az ország legnagyobb befektetési szolgáltatási hálózata, amely ezer takarékszövetkezeti kirendeltségben érhető el.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy 2014 decemberében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a Takarékbank és az akkori 115 szövetkezeti hitelintézet belépésével teljes körűen kiépült a takarékszövetkezetek garanciaközössége. A garanciaközösség révén a takarékszövetkezetekben elhelyezett megtakarításokat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett már a takarékszövetkezetek saját Tőkefedezeti Alapja is védi. Ez a kettős betétbiztosítás a legbiztonságosabb pénzintézeti hálózattá tette a takarékszövetkezeteket.

Növekedési pályán marad a mezőgazdaság

– A takarékszövetkezetek közismerten erősen elkötelezettek a mezőgazdaság és általában az egész élelmiszer terméklánc szereplői felé. Hogyan látja a mezőgazdaság helyzetét 2015 végén?

– A takarékszövetkezetek hagyományosan erősek a mezőgazdaság finanszírozásában. Ez természetes, hiszen hosszú évtizedek óta csaknem minden településen jelen vannak, minden gazdálkodót ismernek, legtöbbjüket hitelezik is. E szoros stratégiai partnerséget az immár integrált takarékszövetkezetek tovább kívánják erősíteni. Ezért hozták létre például a Takarék Agrár Központot, amelynek egyik legfontosabb feladata az agrárium helyzetének, piacainak, kilátásainak elemzése, a munkatársak felkészültségének emelése, ügyfeleink stratégiai döntéseinek támogatása.

Szakmai műhelyünk véleménye szerint a mezőgazdaság idei éve jó közepesnek mondható. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt három év növekvő nemzetgazdasági hozzájárulását nem tudja a szektor megismételni, de stabilan a fenntartható növekedési pályán marad.

Számos terményből kevesebb termett, mint az elmúlt évi csúcs. A szántóföldi növények többsége mellett ilyenek a meghatározó gyümölcsök (alma, meggy, kajszi) is. Mivel rendszeresen látogatjuk ügyfeleinket és tartunk számukra agrárszakmai rendezvényeket, közvetlenül érzékeljük, milyen nagy a fejlesztési igény az ágazatban.

A pénzintézeti szektorban egyedülálló módon a takarékszövetkezetek nem csak a finanszírozásban, hanem az agrárügyfelek fejlesztési stratégiáinak kialakításában is szerepet vállalnak. A Takarék Agrár Központra építve piaci elemzésekkel, előrejelzésekkel, konkrét tanácsadói tevékenységgel támogatjuk ügyfeleinket. Azt szeretnénk, hogy a takarékok ügyfelei úgy alakítsák ki jövőképüket, hogy az a piaci lehetőségeiken, elképzeléseiken, s ne az éppen nyitott pályázati lehetőségeken alapuljon.

– Hogyan látja a Takarék Agrár Központ az élelmiszeripar előtt álló pályázati, piaci lehetőségeket?

– Alapszabály, hogy versenyképes élelmiszeripar nélkül nincs versenyképes mezőgazdaság. Nemzetközi példák egész sora bizonyítja, hogy az agrárium sorsa nagyban múlik az élelmiszeriparon, annak versenyképességén. Különösen igaz ez a magyar agrárgazdaságban, ahol a kibocsátási potenciál alacsony kihasználtsága szorosan összefügg az élelmiszer-feldolgozás hatékonysági hiányosságaival. A Takarék Agrár Központ véleménye szerint a magyarországi élelmiszeripar abszorpciós képessége megfelelő ahhoz, hogy a folyó pénzügyi-kifizetési ciklus nyújtotta pályázati lehetőségeket kihasználja. Ehhez azonban elengedhetetlenek a vállalkozási szintű piaci alapú fejlesztési stratégiák, amelyek elkészítése pedig középtávú előrejelzéseket igényel.

Piacunk, fogyasztóink alapos ismerete, az innovációk jó időzítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy termékeink bevezetése sikeres legyen. Jól példázza ennek nehézségét, hogy a fejlett világban bevezetett FMCG*-innovációk háromnegyede bukás. A sikeresnek nevezhető egynegyed fele sem hozza az elvárt értékesítési mennyiséget, és mindössze másik egynegyedük lesz még a polcokon másfél év múlva is. Ez végső soron azt jelenti, hogy az összes bevezetett innováció 6-7 százaléka az, amely hosszabb távon is sikeres. Ezekre hárul az az igen nagy teher, hogy megfelelő jövedelmet termeljenek a további fejlesztésekhez. Mindebből kitűnik, hogy tekintve a magyarországi élelmiszeripar átlagos tőkehelyzetét, csak nehezen képzelhető el fordulat a romló beruházási mutatókban a pályázati források, támogatások és egyéb külső források nélkül.

Ennek, s annak fényében, hogy az élelmiszeripar piaci lehetőségei mind a belföldi, mind a külpiacokon bővülnek, sordöntő, hogy a mintegy 300 milliárd forintnyi forrás felhasználása hatékony legyen.

A pályázati finanszírozás az ügyfélkapcsolat része

– Hogyan készülnek a takarékok a Vidékfejlesztési Program pályázati dömpingjére?

– Miután 2015. augusztus tizedikén az Európai Unió elfogadta a magyar Vidékfejlesztési Programot (VP), Magyarország elkezdheti a 83 százalékos EU társfinanszírozású program végrehajtását. A magyar program elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásával a munkaerő-igényes ágazatok beruházásaira – mint például az állattenyésztés, kertészet, élelmiszer-feldolgozás – helyezi a hangsúlyt, valamint a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást segíti. Azóta gőzerővel folyik a pályázati felhívások készítése és a megjelentetések előkészítése.

Mivel a takarékszövetkezeti integráció éppen ezekben a vállalkozásméretekben finanszírozza a legtöbb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozást, számunkra kiemelt stratégiai kérdés ügyfeleink és leendő ügyfeleink pályázati tevékenységének segítése, finanszírozása. A takarékszövetkezetek integrációja felméri ügyfelei pályázati elképzeléseit, és segíti ezen elképzelések megvalósítását.

A takarékszövetkezetek ugyanis a pályázati finanszírozást nem önmagában, hanem egy komplex ügyfélkapcsolat-tartási rendszer elemként, egy összetett, tanácsadói folyamatnak tekintik. Ez ott kezdődik, hogy szoros kapcsolatot tartva ügyfeleinkkel ismerjük helyzetüket, adottságaikat, személyiségüket. Ezek alapján és a támogatási lehetőségek ismeretében segítünk jövőképük megformálásában, az oda vezető út felépítésében. Abban kell segítenünk őket, hogy célként tűzzék ki az évtized végére olyan versenyképes gazdaság kialakítását, amely akár támogatások nélkül is fenntartható fejlődési pályán tud maradni. E téren igen sokat tehetünk ügyfeleinkért, és ezzel magunkért is, hiszen az ügyfelek stabil fejlődése a mi stabil fejlődésünk is egyben.

A mai magyar agrárgazdálkodónak – mérettől függetlenül – számos olyan képességgel kell rendelkeznie, amire korábban kevésbé volt szüksége. Egyszerre kell kiemelkedőt nyújtania szakmájában, a cégvezetésben, számvitelben, finanszírozásban, humánerőforrás-menedzsmentben, piaci ismeretben, értékesítésben, adószakértésben, pályázati, támogatási rendszerekben való eligazodásban, szakigazgatási témákban, számítástechnikában és – ne felejtsük ki a sorból – a befektetésekben.

A takarékszövetkezetek arra törekszenek, hogy ezek közül számos kérdésben hasznos stratégiai partnerei legyenek ügyfeleinek. Kihasználva a takarékszövetkezeti integráció hagyományosan erős pontjait, azokra építve tanácsadó pénzintézeti csoporttá, hálózattá válunk.

2016: mérsékelt konszolidáció a tejpiacon

– Mivel a jelenleg a tejszektor küzd a legnagyobb válsággal az agráriumban, engedje meg, hogy kiemelten kérdezzünk rá az ágazatról alkotott képükre!

– A tejágazat helyzetéről nehéz röviden szólni. A magyarországi tejszektor évről évre egyre nagyobb mértékben függ a nemzetközi piaci folyamatoktól. Egyelőre azonban csak elszenvedője e tendenciáknak. A magyarországi tejtermelők számára az a két legfontosabb kérdés, hogy meddig tarthat a mostani, tavaly február óta tartó csökkenő ártrend, illetve hogy számíthatunk-e hasonlóra a jövőben.

A tejtermelés az agrárszektor lassú reagálású ágazata, így a mélypont eléréséhez és az árak emelkedéséhez is hosszú hónapoknak kell eltelnie. A részletes előrejelzés megértéséhez pedig meg kell ismerni a folyamatok hátterét. A három meghatározó tényező a globalizáció, a kínálat és a kereslet.

A Takarékbank Agrár Központ megítélése szerint a globalizálódás egyik leginkább kézzelfogható hatása az, hogy világszinten hasonlóan változik a nyerstej felvásárlási ára. Akár szét is tárhatnánk a kezünket, hiszen a világpiaci befolyás alól nincs kibúvó. A tejárak immár több mint másfél éve tartó esése mögött azonban ennél sokkal több van. A tejtermékek egyre nagyobb hányada – napjainkban mintegy 8-9 százaléka – kerül ugyanis a világpiacra. Ezért a világpiaci ármozgások egyre nagyobb hatással vannak az egyes országok nyers­tejáraira is. A nagy tejtermelő országok dollárban számolt tejárai közötti 2000-ben mért 3,3-szoros különbség napjainkra 1,5-szeresre zsugorodott.

A nemzetközi hatások ugyan mindenhová begyűrűznek, de nem villámcsapásszerűen, hanem előre jelezhetően.

Az elmúlt években elsősorban az ázsiai kereslet gyors növekedése miatt magas világpiaci árak ösztönözték a tejtermelés növelését, főleg az exportőrök körében. Amikor azonban a kínai gazdaság növekedése lelassult, és ez a tejtermékimport csökkenésében is testet öltött, felborult a piaci egyensúly. Az elmúlt évben a világpiaci keresletnövekedés erős megtorpanása egyszerre zajlott a nagy tejtermelő régiók kibocsátásának növekedésével. Az eredmény túlkínálat lett, amit Kína magas tejporkészletei tovább fokoznak. A Takarékbank Agrár Központja véleménye szerint az alacsony kínai kereslet mellett az orosz embargó meghosszabbítása és az erős dollár is hozzájárult a tartós áreséshez. A túlkínálat miatt csökkenő tejtermékárak törvényszerűen visszahatnak a nyerstejárakra is.

A Takarékbank Agrár Központja szerint a kijózanodás hatása már érzékelhető. Az euróban számolt tejárak több nagy tejtermék-exportőr országban is elérték mélypontjukat, és egyre inkább stagnálnak. Ugyanez a helyzet Új-Zélandon, az USA-ban és Brazíliában is.

A Takarékbank Agrár Központ számításai szerint trendfordulóra csak 2016 első felében számíthatunk, amikor várhatóan élénkülni kezd a világpiaci kereslet. De a jövő év is csak lassú konszolidációval kecsegtet. A kényszerű hatékonyságnövelés keretében most leginkább a takarmányozás terén mutatkozó fejlesztések elengedhetetlenek.



Ez a cikk a MezőHír 2015/11 - novemberi számában jelent meg.