Optimistán a hazai sörárpatermesztésről



Magyarországon vitathatatlanul hagyománya van a sörárpatermesztésnek, ami azonban átmenetileg – a rendszerváltást követő időkben –, a sörgyárak privatizációjának időszakában erős törést szenvedett.

Nemessályi Ákos, az AXEREAL HUNGARY Kft. termeltetési szakembere
Nemessályi Ákos, az AXEREAL HUNGARY Kft. termeltetési szakembere

A tavaszi és őszi árpa és a belőlük nyert sörárpa számára viszont megmaradtak, majd egyre jobban felértékelődtek a korábban is alkalmasnak bizonyult termőhelyek. Aztán újraéledt egy új szemléletű, magasabb minőségi igényeket is jól kielégítő termelői réteg, amely szépen integrálódott az európai nagy sörárpatermesztő szakemberek közösségébe.

Az egyik nagy hazai termeltető, az AXEREAL HUNGARY Kft. termeltetési szakembere, Nemessályi Ákos szerint kontinensünkön a sörfogyasztás, ezzel együtt a söripari malátaigény kissé csökkenő tendenciát mutat. Ezt szerencsére ellensúlyozza a szintén malátát használó whiskygyárak termelésének felfutása. Az időről időre megjelenő tengerentúli – jelenleg dél-amerikai – malátaigény pedig segít szinten tartani az európai termelés volumenének „kilengéseit”.

A magyar sörárpatermés menyisége nem meghatározó európai viszonylatban, ugyanakkor a malátagyárak elhelyezkedése és alapanyaggal való kiszolgálása szempontjából mégis fontos logisztikai szereplőnek számítunk. Nemessályi Ákos szerint a magyar sörárpa-termesztési szándék évente közel 100 000 ha-on fogalmazódik és valósul meg, aztán az időjárás alakulása, a technológia betartása, a sikeres fajtaválasztás, az őszi vetésekkel való próbálkozás, stb. következtében változó mennyiségű és minőségű termés képződik.

A sörárpa-alapanyaggá válás sikerét természetesen a két fő paraméter – a fehérjetartalom és az osztályozottság – dönti el, amely a tapasztalatok szerint egyre kedvezőbben alakul az évek során azoknál a termelőknél, akik elkötelezettek a sörárpa termesztése mellett. Ma már mindenki számára világossá vált, hogy akár a tavaszi, vagy akár őszi vetéssel egyszerűen nem lehet hibázni, hiszen a sörárpa is jól fizet, és a takarmányárpát is keresi a piac. Ha nincs tehát sörárpa minőség, akkor is van tisztes árbevétele a gazdálkodóknak…

2016 kezdetén arról beszélgettünk a szakemberrel, hogy mire számíthatnak a termelők a sörárpatermesztésben az előttünk álló gazdasági évben:

– Hogyan jellemezné a múlt évet a sörárpatermesztés szempontjából, különös tekintettel az időjárási anomáliákra, mennyiségre és minőségre?

– A tavalyi évben országosan kimagasló volt a sörárpatermés. Őszi sörárpából több termelő rekordtermést ért el, a termésátlag néhány helyen még a 8 t/ha-t is meghaladta. A tavaszi sörárpák ilyen nagy termést ugyan nem hoztak, de a sokéves átlagot meghaladták. A sörárpaminőség az összességében kedvező időjárásnak és az ideális betakarítási feltételeknek köszönhetően átlagosan kiválónak mondható.

– Milyen kereslet várható az új szezonban a magyar sörárpára, és milyenek a nemzetközi tapasztalatok a termelést illetően?

– Az új szezonban nem várható a kereslet változása. Jól kidolgozott és bevált rendszerről van szó, ami konkrétan azt jelenti, hogy a malátagyártási kapacitás Magyarországon, illetve a régió országaiban változatlan szinten mozog.

– Változott-e a magyar termelők sörárpatermesztéshez való viszonya, van-e termelői kedv és termelési fegyelem?

– A termeltetési, illetve felvásárlási szerződéssel rendelkező termelők általában viszonylag jó áron és kedvező feltételekkel tudták értékesíteni sörárpájukat a piacon. A szabadpiacra termelőkről ugyanez nem mondható el; sajnos nagyrészük a szerződéses termelők előnyösebb helyzete miatt tavaly kiszorult a piacról. Ennél fogva az előbbi csoport termelői kedve biztosan megmaradt, utóbbiak viszont valószínűleg kevesebbet fognak termelni az idei évben. Érdemes tehát szerződéssel sörárpát termelni, hiszen lényegesen kiszámíthatóbb az értékesítési biztonság.

– Hogyan lehetne jellemezni a sörárpa jövedelmezőségi viszonyait a múlt évben, mennyire érte meg termelni a többi ipari növényhez képest?

– A viszonylag bő termés miatt azok, akik sörárpaként tudták terményüket értékesíteni, elfogadható jövedelmet értek el, ami akár a napraforgóénál is magasabb volt. Végül azok sem „buktak” az árpán, akik csak takarmányként tudták eladni, hiszen az árpa az utóbbi években felértékelődött a takarmányok piacán. Sőt, ha a sertéságazat még jobban magára talál, akkor a jövőben még kevesebb kockázat és „többcsatornás” értékesítés kínálkozik az árpatermelők számára.  

Érdekes megközelítés az is, hogy a sörárpát termelők nem is minden esetben a jövedelmezőségi versenyképessége miatt termelik, hanem részben agronómiai okok, részben a támogatási rendszer miatt, mert gyakorlatilag szükség van rá a vetésforgóban. A sörárpa előnye, hogy a betakarítás után viszonylag gyorsan el lehet adni, és ez nem elhanyagolható szempont az első árbevétel tekintetében. Ugyanakkor a mi partneri körünkben vannak olyan termelők, akik nagyon értenek a sörárpához, évről évre magas termésátlaggal, jó minőségben meg tudják termelni, „második szándék” nélkül. Náluk a sörárpa jövedelmezősége versenyképes az ipari növényekével…

– Bővül-e újabb fajtákkal tovább a fajtaválaszték, és melyek lesznek a meghatározóak?

– Mint sörárpás termelői körökben ismert, a termeltető cégek – a malátagyárak igényeihez igazodva – ragaszkodnak egy-egy konkrét fajta megtermeléséhez. Cégünk termeltetésében két új őszi sörárpafajta, a Calypso és a Tepee, valamint egy új tavaszi fajta, az Overture debütál az idei évben. A termelők nagy része elfogadja ezeket a termesztésben, az új fajtákat kiszolgálja, és megpróbálja eredményesen termelni, a technológiai ajánlások figyelembe vételével.

– Várhatók-e változások 2016-ban a termeltetési szerződések tartalmában? Mikor lehet és vonzó lesz-e szerződniük a termelőknek?

– Termeltetési szerződésünket évek óta lényegileg változatlan tartalommal kínáljuk termelőinknek. Az őszi sörárpaszerződéseket már tavaly év végéig megkötöttük, a tavaszi szerződéseket február elejétől kezdjük el kötni.

– Lesz-e változás a sörárpa átvételi paraméterek tekintetében, és hogyan alakulnak az irányárak, marad-e a korábbi árképzési és fizetési gyakorlat?

– A szerződéseinkben szigorú, de következetes és betartható minőségi követelmények szerepelnek, amelyeket a termelők jól ismernek, és egyre inkább el is fogadnak.

Irányáraink egyelőre nincsenek. Várhatóan a tavaszi árpa vetése után, illetve a vetési időszakban fogunk előre köthető fix árakat kínálni a sörárpára.

Kidolgozás alatt van egy új, referenciapiachoz kötött árképzési rendszer is. Ennek lényege az lesz, hogy a rendszerbe belépő termelők a sörárpájuk egy részét egy hosszabb, akár 6-8 hónapos időszak átlagos piaci árán tudják majd értékesíteni, így kevésbé lesznek kitéve a kedvezőtlen ármozgásoknak. A fizetési gyakorlatunk nem fog változni, a sörárpát a betakarítás után legkésőbb 1-2 hónapon belül elszámoljuk a szerződött termelőkkel.

– Változik-e az előző évekhez képest az AXEREAL HUNGARY Kft. magyar termelőket érintő üzletpolitikája? Merre tart majd a megtermelt és felvásárolt magyar sörárpa, a magyar termőhely ízeit mely végtermékekben lehet majd keresni?

– Mint már termelői körökben ismert, 2015. szeptember óta cégünknek új neve van: AXEREAL HUNGARY KFT. Ezzel felvettük anyacégünk, a francia Axereal szövetkezeti cégcsoport nevét. Sörárpa-termeltetési politikánk azonban a névváltozás ellenére ugyanaz maradt. A felvásárolt sörárpa nagy részét továbbra is a cégcsoportunkhoz tartozó magyar és horvát malátaüzemekbe szállítjuk, ahonnan aztán az elkészült maláta a régióban működő sörgyárakba kerül. Így elmondható, hogy az általunk összegyűjtött magyar sörárpa majdnem minden Magyarországon, illetve a környező országokban készült sörben benne van.

– Hogyan teszi vonzóvá, hogyan érvel társaságuk a sörárpa termesztése mellett? Milyen a sörárpa jövőképe Magyarországon az önök meglátása szerint?

– Azok a termelők, akik magas színvonalon, az ajánlott technológia betartásával termelnek, évről évre megfelelően versenyképes jövedelmet érhetnek el a sörárpatermesztéssel. A velünk szerződésben álló termelőknek folyamatosan biztosított a piac.

Egyelőre nem várható a kereslet bővülése, viszont a termelési hatékonyságot és termőképességet tekintve sok tartalék van még a sörárpában. Ez pedig kedvező jövőképet mutat a termelők felé, annál is inkább, mert a sörárpa termesztésével kedvezően használhatják ki a termőhelyi adottságaikat, és színesíthetik a termelt növények palettáját.