Megállhat a burgonyaágazati erózió



Úgy tűnik, hogy az idei évben végre megmozdult valami a szebb napokat látott hazai burgonyatermesztésben.

Az évtizedek óta zuhanó vetésterület, azon belül a szaporítóterület elsorvadása, a szerény és gyakran hektikus terméseredmények, az import időnként indokolatlanul nagymértékű térnyerése, a hazai termelés műszaki és technológiai színvonalának csökkenése jellemezte a burgonyaágazat tevékenységét, amely most étkezési vonalon konszolidálódni látszik. Ehhez közel tíz év kitartó, a szaktárcát és a szakhatóságokat folyamatosan ostromló terméktanácsi és termelői offenzívára volt szükség, de úgy tűnik megérte – mondja Dr. Polgár Zsolt, egyetemi tanár, a keszthelyi székhellyel működő Burgonyakutatási Központ igazgatója, a Burgonya Terméktanács és Szakmaközi Szervezet vetőgumó szekciójának vezetője.

Dr. Polgár Zsolt, kezében a betakarított Démon vetőgumó
Dr. Polgár Zsolt, kezében a betakarított Démon vetőgumó

Fontos haszonnövény

A burgonya változatlanul népélelmezési cikk, tehát szükség van a termesztésére, kiváló fajták előállítására és arra, hogy a magyar termelők helyzetbe hozásával a magyar igényeket lehetőleg magyar gazdák elégítsék ki.

Ahogyan több más haszonnövénynél, a burgonya mindenkori évjáratának sikere is a megelőző években kezdődik. A 2014. évi orosz embargó túltermelési válsághoz vezetett, ami 2015-ben csökkentette a vetésterületet. Később az Európa-szerte aszályos időjárás nem kedvezett a burgonyahozamoknak, így a korábban jellemző túltermelés helyett enyhe keresleti piac alakult ki. Ez idehaza is éreztette/érezteti a hatását, ami a termelői árak kedvező alakulásában nyilvánul meg.

Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy akár 100 Ft/kg termelői árat és el lehetett érni, szemben a korábbi évek 30-40 Ft/kg-os, megalázó áraival. Ez az akár háromszoros átvételiár-beli különbség, is jelzi, milyen hatalmas kockázatot hordoz a termesztés a termelők számára. Természetesen az étkezésiburgonya-árak emelkedése a vetőgumó értékesítést is jobb helyzetbe hozta – említi a piacélénkülés „hazai pályára” gyakorolt hatását Polgár Zsolt. Konkrétan; volt pénzük a termelőknek vetőgumó vásárlásra, ami a keszthelyi fajták körében is érezhetően megnövelte a keresletet. Továbbra is gond persze a hazai szaporítóterület nagyságrendje, ami aggasztóan alacsony, és még a 200 hektárt sem éri el. Így az importtal együtt a vetésterület alig 15%-ára jut fémzárolt vetőgumó.

Felmerül a kérdés, akkor vajon a gazdák a fennmaradó területet mivel ültetik el? Lehetséges válaszok: saját vetőgumóval, vagy illegális kereskedelemből származó, ellenőrizetlen minőségű, és csak idézőjelben vetőgumónak nevezhető burgonyával. Ez utóbbi minden szakmai szempontból káros, míg a saját előállítású gumó használata is csak rezisztens fajták esetében indokolt.

A hazai vetésterület tehát az idei évben mintegy 18 000 ha-ra tehető. Ebből azonban 2-3 000 ha azonnal lemorzsolódik a következő évben, ha az árak rosszul alakulnak, hiszen sok az alkalmi termelő. Nekik nincs a birtokukban korszerű technológia, és tárolókapacitással sem rendelkeznek. Ez szükségszerűen a felszedés utáni, azonnali értékesítést valószínűsíti, és az árak alakulására sem hat kedvezően.

Kedvezett az időjárás

Időjárási szempontból szinte optimális viszonyok között folyt az idei tenyészidőszakban a burgonya termesztése. Következésképpen jó termésszintek várhatók!

Azt viszont tudni kell, hogy ami jó a burgonyának, az jó a kórokozók és kártevők számára is! A sok csapadék – amit az alföldi termelők még öntözéssel is kiegészítettek a homokon – kedvezett a fitoftóra fertőzésnek. A mindennapos reggeli harmat szintén a gombabetegségek megjelenését serkentette, így helyenként akár jelentős terméskieséssel is számolhatnak a gazdák.

Sok gondot okozott idén a burgonyabogár is. Jelentős volt a kártételük a vegetációban. A több generáció és azok különböző fejlődési alakjai szinte állandó védekezésre kényszerítették a termelőket. Sajnálatos módon a csökkentett hatóanyag-tartalommal használható gumócsávázás hozadékaként lehet ezt a jelenséget jellemezni, ami a mi viszonyaink között nagyon kellemetlen a termelők számára. Ugyancsak említést érdemel a levéltetvek tömeges megjelenése, a párás meleg időjárásnak köszönhetően, amely kártevők köztudottan a vírusok terjesztésében jeleskednek.

A becslések mindezzel együtt 40-50 t/ha termésátlagokat valószínűsítenek azoknál a termelőknél, ahol korszerű technológiával, jó gépi háttérrel dolgoztak, és fémzárolt vetőgumót használtak. Ez jelentősen meghaladja az elég pontatlan statisztikai számokat. Adalékként említi Polgár Zsolt, hogy a defóliált és augusztus elején felszedett vetőgumó célú, öntözés nélkül termelt burgonya is közel 30 t/ha termést adott. A becsült termés tehát országosan elérheti az 550-600 000 tonnát, ami megközelíti a szükségletet. Igaz, a sérült, vágott kieső burgonya, valamint a tárolási és apadási veszteség 10-12%, ami mindenképpen indokolja majd az import burgonya érkezését. De nemcsak a mennyiség pótlása, hanem a választék bővítése és a minőségi színvonal emelése is cél, az import burgonya behozatalával.

Várhatóan idén is lesznek gondok a hazai étkezésiburgonya-készletek tárolásával, amit a gumók magas víztartalma, alacsonyabb keményítőtartalma, a bemosódó és gumót fertőző fitoftóra fertőzés és a helyenként rossz tárolási körülmények is valószínűsítenek.

A hazai szaporítóterület nagyságrendje aggasztóan alacsony, és még a 200 hektárt sem éri el, így az importtal együtt a vetésterület alig 15%-ára jut fémzárolt vetőgumó
A hazai szaporítóterület nagyságrendje aggasztóan alacsony, és még a 200 hektárt sem éri el, így az importtal együtt a vetésterület alig 15%-ára jut fémzárolt vetőgumó

Kedvező változások

Ugyan az FM 34/2016 sz. rendeletének egyelőre nem sikerült érvényt szerezni, amely a kereskedelmi egységeket kötelezi a forgalmazott burgonya pontos jelölésére, de csak szeptemberben jár le a négy hónapos türelmi idő, amely még elnézi a hiányosságkat. Fel kellene tüntetni ugyanis a fajtanevet; a forgalmazott burgonya nem lehet fajtakevert, és meg kell jelölni a főzési típust is, kiszereléstől függetlenül. Remélhetőleg a türelmi idő letelte után minden forgalmazó komolyan veszi az előírásokat.

Ami viszont nagyon örvendetes, hogy forradalmi változások várhatók a hazai burgonyatermesztésben, annak köszönhetően, hogy az FM elkészítette azt a rendeletet – jelenleg ez normakontroll alatt van Brüsszelben –, amely a burgonyatermesztők területalapú támogatását teszi lehetővé. Az összege ugyan nem nagy – 61 000 Ft/ha, a terv szerint –, de óriási pszichikai hatása van. Természetesen feltételhez kötött a támogatás, jelesül a fémzárolt vetőgumó használatát/ültetését teszi kötelezővé.

Ez a törekvés a szakigazgatás pozitív hozzáállását jelzi, és mindenképpen jóleső gesztus az ágazat résztvevői számára. Különösen annak fényében, hogy az étkezésiburgonya-rendelet szándéka is az volt, hogy valamiféle rendnek kell lenni az ágazatban, akkor is, ha az ismert és sajnálatos erodálódás tagadhatatlanul hosszú évek óta érzékelhető. Most talán sikerül ezt megállítani, és a stagnálás, helyben járás helyett a minőségi burgonyatermelés felé elindulni. Az lenne üdvözítő, ha a rendelet életbe lépése után a hazai nemesítés és fajtahasználat nagyobb teret nyerhetne, természetesen egy egészséges import fajtahasználat mellett. Így a minőség felé mehetne el a magyar burgonyatermesztés, amely – Polgár Zsolt szerint – fémzároltvetőgumó-használat mellett, korszerű technológiával, öntözéssel, biztosítani tudná az ország burgonyaellátását. Van tehát terv, van lendület az idei burgonyatermesztésben, és van biztató jövőkép is…

Bemutatók után

Nagyobb volt az érdeklődés a keszthelyi szervezésű és az országos burgonyatermesztési, növényvédelmi, technológiai bemutatókon, mint a korábbi években. Ez a termelői kedv növekedésére utaló jel, és annak is szól, hogy az árak kedvezően alakulnak. Van nyereség, van értelme a munkának, ami már a következő év előkészítésére utaló jel is egyben.

A szaktárca és a hatóságok részvétele a bemutató rendezvényeken nagyon vonzó a termelők számára, mert érzik, hogy talán megszűnt az a mostoha állapot, amely korábban jellemző volt. Kifejezetten dicsérhető, és az együttműködési szándékról tanúskodik az FM és a NÉBIH hozzáállása a burgonyaágazathoz, ami a már kiadott étkezési rendeletben, illetve az előkészítés alatt lévő támogatási rendeletben nyilvánul meg.

Valami elindult tehát, ami ösztönzi a burgonyanemesítőt és a termelőt egyaránt, és aminek eredményeként – nem utolsósorban – a fogyasztó is minőségi burgonyához juthat.

Nem szabad persze túlértékelni az ágazatot segítő intézkedéseket, hiszen a termelési folyamat továbbra is óriási invesztíciót igényel; megújulásért kiált a technológia, a tárolás, a növényvédelem, a gépészet, amelyek mind tőkeigényesek, és a változóban lévő időjáráshoz való minél jobb alkalmazkodás is új feladatokat jelent – zárja a burgonyatermesztéssel kapcsolatos gondolatait Polgár Zsolt.


Ez a cikk a MezőHír 2016/09 - szeptemberi számában jelent meg.