Közép- és dél-dunántúli kukoricakörkép a Marton Genetics portfoliójával



A 2015-ös év a gazdák számára ismét egy ellentmondásokkal teli esztendőnek bizonyult. A gabonák számára az előző év téli csapadékviszonyai kedvező induló feltételeket biztosítottak, ugyanakkor az ország sok területén, így a közép- és dél-dunántúli térség mélyebben fekvő területein is a sok csapadék miatt a talajok megteltek vízzel, és nagyban megnehezítették a kukoricavetések talaj-előkészítését.

2015 tavaszán sokfelé láthattunk még előző évről ottmaradt kukoricatarlókat, és sok termelő csak közvetlenül vetés előtt, megkésve tudta megművelni a területeket és előkészíteni az áprilisi – de sok esetben májusi – vetéshez a földeket a kukoricának. Ennek megfelelően a vetőmagok beszerzését is jó néhányan az utolsó hetekre halasztották, amikor már látták, hogy van remény a vetésre.

Voltak olyan gazdaságok is, zömében Fejér és Tolna megyében, ahol a területek adottságainak köszönhetően időben elkészülhettek a talajmunkákkal, sőt az időjárási előrejelzések és korábbi évi tapasztalatok alapján korán (április 5-e és 15-e között) elvetették a kukoricát. Több gazdaságban a szokásos menetrenddel ellentétben a kukoricavetéseket a napraforgóvetések előtt végezték el. Akik így vetettek, azt gondolták, hogy a növények korábbi vetésével korábban következik be a virágzás időszaka, és ezáltal elkerülik azt, hogy a forró nyári napok kedvezőtlen hatással legyenek a megtermékenyülésére.

A vetőmagellátásban a martonvásári hibridkukoricákból széles volt a választék. Ennek köszönhetően minden igényt ki tudtunk elégíteni; mind a korai, mind a normál vetésekhez bőven rendelkezésre álltak a jó minőségű vetőmagok, továbbá a későbbi, májusi vetések idején is találtak a gazdák számukra megfelelő, kedvező áron elérhető, korábbi tenyészidejű vetőmagokat is. Gondolunk itt az Mv 277-re, mint egy olyan kukoricára, ami a tavaszi megkésett vetéseknél az egyik leginkább keresett vetőmagunk volt.

A fentiekből kiindulva elmondhatjuk, hogy a kukoricáink sokféle termesztési körülménynek kitett állapotban állták a versenyt a konkurencia kukoricahibridjeivel szemben. A legjobb körülmények közé portfoliónkból a KAMARIA (FAO 370) és a MIKOLT (FAO 410) hibrideket javasoltuk, s ebben az évben vetették elsőként nagyobb területen az ESTILLA (FAO 350) nevű hibridünket. Mindhárom hibridről elmondhatjuk, hogy a gazdák tapasztalatai szerint az adott gazdaságokban a neves konkurens hibridek mellett is sikeresen szerepeltek. Több termelőtől dicséretet kaptak, mivel maguk a gazdák a saját tapasztalataik alapján mondták ezekre a hibridekre, hogy nem csak a jó adottságok között, de egy átlagos, vagy annál rosszabb területen is elégedettek a terméseikkel. Nagyon jó volt hallgatni sok gazdánál azt a véleményt, miszerint ezeket a kukoricákat nem csak nagy terméssel, de alacsony szemnedvesség mellett tudták betakarítani.

A terméseredmények nagyon széles sávban mozogtak az idei évben, a 3-4 tonnás termésszinttől a 10-12 tonnás termésszint között szinte minden előfordult, nem is gazdaságtól, hanem inkább táblától, talajtól, fekvéstől és leginkább a csapadékviszonyoktól függően. A magasabb fekvésű területeken a csapadékhiány nem válogatott a kukoricák között; felére, harmadára csökkentette a termést a tábla mélyebb részeiben betakarítható termésekhez képest. Ennek megfelelően kivétel nélkül mindenhol előfordult, hogy ugyanabból a hibridről egy táblán belül is nagyon nagy eltérések voltak a termésátlagokban. Ez alól egyetlen hibridkukorica sem kivétel, a konkurencia által kifejezetten szárazságtűrő hibrideknek elnevezett kukoricák sem tudták tolerálni a nyáron több hullámban érkező száraz periódusokat.

A fajtasorok eredményei idén csak nagyon kevés helyen mutattak megfelelően értékelhető adatokat, ugyanis nem mindenhol voltak biztosítottak az egyenlő feltételek a hibridek számára. Ugyanakkor nem biztos, hogy a hibridek azonos időben történő elvetésével pontos képet kapunk az egyes hibridek értékéről, hiszen az eltérő virágzási idők miatt egy korábbi vagy éppen későbbi vetéssel egy-egy hibrid elkerülheti a kritikus hőhullámot, ami a terméseredményét sokban javíthatja a fajtasorokban mutatott eredményével szemben.

Azért az értékelhető fajtasorok idei – és korábbi években is tapasztalt – eredményeinek ismeretében fel kell hívnunk a figyelmet egy új, 2016 tavaszán piacra kerülő korai FAO 300-as hibridre, amely MARGITTA néven kerül forgalomba. Azokban a sorokban, ahol értékelhető terméseredmények voltak, mindenütt figyelemre méltó terméseket produkált, több helyen a legjobbak között végzett! Ez azért nagy előny, mivel a 300-as éréscsoport elején érik, nagyon gyors érésdinamikával rendelkezik, és ezzel együtt termése a 400-as éréscsoport hibridjeit is elérheti. Ez teszi nagyon ígéretessé ezt a kukoricát.

A hibridkínálatból ki kell még emelnünk az Mv 350 nevű hibridünket, ami nagyon jó alkalmazkodóképességet mutat, illetőleg a termőhelyek széles skáláján megbízhatóan terem. A fent említett hibridet a 2016. évi kínálatunkban kiemelt lehetőségként kezeljük azok számára, akik a nagyon változatos termelési feltételek mellett is a termésbiztonságot helyezik előtérbe.

A silókukoricák termelői számára idén is a helyes betakarítási idő megválasztása volt a döntő momentum a megfelelő siló elkészítéséhez. Ebben a kínálatban tovább bővült a Marton Genetics kukoricaválasztéka két új Leafy típusú, minőségi silóhibriddel.

A Leafy típusú silóhibridek előnye, hogy a cső felett több levelet növesztenek más, hagyományos silóhibridekhez képest. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy szemmel is jól látható előnyüket akkor tudják realizálni, ha ezeket a hibrideket valamivel korábban kezdjük el betakarítani, amikor még a levélfelületükből adódóan nagyobb zöldtömeg kerülhet a silódepóba.

A két új hibrid, a LACTOSIL (FAO 460) és a CLASSIL (FAO 490) a levelességen túlmutatva egy minőségi ugrást is jelent kategóriáján belül. Nemcsak a zöldtömeg, hanem a szemekben – a nagy asszimilációs felületnek (levélfelületnek) köszönhetően – gyorsabban, nagyobb mennyiségben beépülő keményítő teszi értékessé a szarvasmarhák számára ezeket a hibrideket. Fontos momentum, hogy ezen hibridek szemeinek maghéjszerkezete lágyabb, ami segíti a könnyebb feltáródást, és ez által az emészthetőségét nagymértékben növeli.

Véleményünk szerint az ezekből a hibridekből készült silót minden tejelő tehén számára biztosítani kellene, mert ahogy egy somogyi gazda megfogalmazta „ez az a takarmány, amiről a tehenek eddig csak álmodhattak”.

A 2016-os esztendőben a jövedelmező kukoricatermesztés nagyobb körültekintést igényel majd, mint a mögöttünk hagyott évben. Mivel a termény ára 2015-ben a kedvezőtlen időjárás ellenére sem mutatott nagy elmozdulást, ezért ajánlott kiemelt figyelmet fordítani a vetőmagok megválasztására. Ebben kíván a Marton Genetics segítő jobbot nyújtani, hogy Ön mindig a legjobb hibridet választhassa, a legjobb áron!

Az eredményes, jövedelmező kukoricatermesztéshez kérje szakértő kollégáink segítségét, akik sokrétű termelési tapasztalataikkal készséggel állnak a gazdák rendelkezésére.


Ez a cikk a MezőHír 2016/01 - januári számában jelent meg.