Klíma a csúcson



Javaslom, fogadjuk el: elfogadható klíma nélkül nincs életnek nevezhető élet. Ahhoz, hogy jól érezhessük magunkat, sok tényező kedvező együttállása szükséges. Vegyük előre a természetet, mert szerintem jó okunk van rá.

Annál is inkább, mert minden megnyilvánulásával kiköveteli magának. Anyagelvű és érzelmi szempontból is fontos nekünk, legyen derű és napsütés, ború és záporeső, ha a helyzet úgy kívánja, módjával egy kis kánikula, vagyis érzelmi túlfűtöttség, és így tovább… Itt a hangsúly kimondottan azon van, hogy módjával.

Ha valamelyik véglet időlegesen túlsúlyba kerül, akkor éppúgy joggal panaszkodhatunk a tartósan befészkelődő hőségnapokra, mint az egykedvűen egymás után sorjázó, szürkeségbe burkolózó locspocsra, vagy a csontig hatoló, szikrázó zimankóra.

Egy másik szempont szerinti csoportosításban a mikroklíma (család, közvetlen környezet) és makroklíma (környezeti, társadalmi, gazdasági, politikai – határon innen és túl) egyaránt rányomhatja bélyegét a földi halandó mindenapjaira.

Világra szóló

Köztársasági elnökünk budapesti sajtótájékoztatóján értékelte az ENSZ 21. klímakonferenciáján Párizsban aláírt megállapodást: „Sikerült elkerülni a legrosszabbat, azaz letérünk az elszabaduló klímaváltozást jelentő természeti és emberi katasztrófákhoz vezető útról, de még nem értük el a legnagyobb jót, a globális felmelegedés megállítását – fogalmazott Áder János. A politikai résztvevők közül szinte kivétel nélkül mindenki örömmel és elégedettséggel nyugtázta a párizsi klímacsúcs eredményeit, és a nemzetközi sajtó is történelmi jelentőségűnek minősítette azt.

Áder János kiemelte: az elfogadott megállapodás nagy eredménye, hogy azt ötévente felülvizsgálják. Nagy vitát váltott ki, és az utolsó pillanatban fogadták el, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dolláros keretösszeget kell fordítani a fejlődő országok felzárkózásának, alkalmazkodásának biztosítására.

Rámutatott: Párizs legfontosabb tanulsága, hogy lélektani áttörés történt a választók, az érintett idősek és fiatalok aktivizálásában, sikerült tudatosítani a veszélyt. Lélektani áttörést hozott a klímacsúcs a politikusok szempontjából is: mert nem nagyon volt olyan politikusi nyilatkozat „Obamától Putyinig, vagy Merkeltől a kínai elnökig”, amelyik ne kötelezte volna el magát a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett, és az egyéni elköteleződés mellett szervezeti-kormányzati elköteleződés is látható volt.

Az államfő ismertette az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) adatait, miszerint az árvizek, aszályok, természeti katasztrófák gyakoribbá válása mellett a tengerek savasodása, vagy a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése is valós veszély a vízért folytatott háborúk és a jelenleginél súlyosabb migráció mellett.

Hangsúlyozta, hogy a párizsi megállapodás nem végállomás, és 2020-tól érvényes. A következő öt év feladatai közé sorolta a tudományos kutatások felgyorsítását. Ezeknek három fő célt kell szolgálniuk: hogyan lehet az eddiginél is jobban csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását, hogyan lehet megoldani az energiatárolás problémáját és hogyan lehet a nap-, szélenergiát még hatékonyabban kihasználni. Ezekhez új ipar-, energiapolitikára és a fosszilis energiatámogatások kivezetésére lesz szükség – mondta.

A köztársasági elnök szerint mindez érinteni fogja a részvényárfolyamokat, a befektetett tőke mozgását és a munkahelyeket, vagy a képzési-átképzési programokat, a középiskoláktól egészen az egyetemekig…” Mit tudnék ehhez hozzászólni? De szép is lenne, ha az emberiség végre minden elemében sutba dobná, az eddig rá jellemző és a pusztulás felé araszoló viselkedési formáit. Az eredményről mérleget vonni, s rólunk a minősítést kiállítani utódaink tiszte.

Talajközelben

A távlatok ködébe vesző találgatások ellenpontjaként, a földárverések kapcsán magáról a magyar termőföldről, annak tulajdonlásáról és használatáról az elmúlt hetekben is záporoztak a felfokozott érzelmek tálalását sem nélkülöző, ellentmondások sorát felvető hírek. E témáról adott a december közepi állapotokat tükröző, hivatalos összegzést Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának miniszteri meghallgatásán. Elmondta, hogy a teljes helyi nyilvánosság mellett zajló földárverésekről napi jelentést kap. Hangsúlyozta, hogy az uniós előírásoknak megfelelő legitim rendszer ellenőrizhető. Közölte, hétfő estig mintegy 95 ezer hektárt értékesítettek a Földet a gazdáknak programban, amit várakozásokon felüli aránynak nevezett, ebből 130 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak.

A programban 254 milliárd forint hitelt igényeltek a gazdálkodók eddig, ami ugyancsak azt mutatja, van igény a folytatására – közölte. A gazdatársadalom földtulajdonhoz juttatása, megerősítése fontos a magyar gazdáknak az európai versenyben – szögezte le.

Az ellenzéki kritikákra reagálva közölte: mindössze 725 hektárra jelentkezett 10 olyan „külföldi” vevő, aki Magyarországon gazdálkodó kettős állampolgár. Az ellenzéki felvetésekre reagálva azt is jelezte: nyitottak arra, hogy a nem értékesített állami földeket önkormányzatok részére átadják szociális értékesítésre.

Lázár János közölte: a vidékfejlesztési pályázatok kiírásának nincsen akadálya, az operatív programokat az Európai Bizottság elfogadta. Hangsúlyozta: a vidékfejlesztési programok újraalkotásának legfontosabb oka az volt, hogy Magyarországon a föld elsősorban társadalompolitikai kérdés, nem gazdasági. A kormány jelentősen növelni szeretné a föld eltartó képességét, ehhez a mezőgazdasági nagyüzemek támogatásának arányát nem szabad sem a birtokpolitikában, sem a támogatáspolitikában 20 százalék fölé engedni. … A Földet a gazdáknak programról elmondta: a jelenleg zajló uniós kötelezettségszegési eljárások eredményezhetik azt, hogy az unió kikényszerítheti a jogi személyek és külföldiek földvásárlását Magyarországon, korlátozott formában.

Zászlóshajó

A földért való könyöklést félretéve, most egy olyan mesébe illő történet következik, amelyben már bizonyosság, hogy egy élet munkájának gyümölcse a mai magyar valóságban is apáról fiúra, lányra hagyományozódhat. Még akkor is, ha ezt egy titokzatos fantom „négy mancsa” próbálta közben elorozni.

„A huszonöt éves, szentesi Hungerit Zrt. a magyar élelmiszeripar egyik zászlóshajója – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a vállalkozás alapításának jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen. Majd így folytatta: a Hungerit Zrt. kiváló minőségű termékeivel a világpiac legtávolabbi pontjain is képviseli a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart.

A következő időszakban 300 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre az élelmiszeripar fejlesztésére – közölte Fazekas Sándor, hozzátéve: bízik benne, hogy a Hungerit Zrt. is tud élni a kínálkozó lehetőségekkel.

Magyar József, a Hungerit Zrt. elnök-vezérigazgatója felidézte: a Hungerit Zrt. elődjének első teljes évében, 1991-ben az árbevétel 700 millió forint volt. A vállalkozás a 41 regisztrált baromfifeldolgozó cég közül ma messze a legnagyobb, 44 milliárd forintos árbevételével – tette hozzá.

A friss áru mellett továbbfeldolgozott, illetve panírozott, készre sütött termékeket gyártó Hungerit termelése évi 4 400 tonnáról 2015-re 60 586 tonnára emelkedett. Több mint 30 országba exportálja termékeit, az Európai Unió mellett jelen van Ázsia, Amerika és Afrika egyes országaiban is.

A negyedszázad alatt a vállalkozás 28,1 milliárd forint beruházást hajtott végre, üzemi eredménye 15,5 milliárd forintra nőtt, 5,7 milliárd forint adózott eredményt ért el, miközben a fejlesztésekhez felvett hitelekre 8,6 milliárd forint kamatot fizetett a bankoknak és 17,1 milliárd forint adót, járulékot az államnak és az önkormányzatnak.

  • A cég indulásakor 189 alkalmazott foglalkoztatott, ma 1 632 embernek adnak munkát, a vállalkozás érdekeltségeit is beleszámolva pedig 2 200 dolgozó megélhetését biztosítják – mondta Magyar József, aki beszéde végén bejelentette: a vállalkozás vezetését átadja fiának és az igazgatótanácsban résztvevő lányának.


Ez a cikk a MezőHír 2016/01 - januári számában jelent meg.