Ismét egy hasznos könyvvel lettünk gazdagabbak



A megszokottól kissé eltérő szakkönyvbemutatóra kaptunk meghívást március első hetében Székesfehérvárra, a Hotel Magyar Király különtermébe.

A szokatlanság nem a szóban forgó könyvben, vagy szerzője személyében rejlett, hiszen az országszerte ismert rovartanos szakember, Dr. Szeőke Kálmán Károkozó rovarok a mezőgazdaságban című, most megjelent könyvének a bemutatóját tartották népes hallgatóság előtt, ami szakmai berkekben örvendetes és helyénvaló dolog. A szokatlanságot ez esetben az jelentette, hogy nem egy ismert agrárkiadó vállalat, vagy valamely tudományos műhely bábáskodása állt e könyv létrejöttének hátterében, hanem – hazánkban eddig talán egyedülálló módon – szakmai köztestületünk, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Fejér Megyei Szervezetének alulról jövő kezdeményezése és támogató együttműködése. Ezt maga a szerző is megerősíti a könyv utolsó oldalain írott, többeknek is szóló köszönetnyilvánításában, amikor köszönetét fejezi ki Kutasiné Sárvári Erika megyei kamarai elnöknek és Bakonyi István titkárnak, hogy „… e könyv megírására buzdítottak, nélkülük e könyv soha sem készült volna el.”

A házigazda szerepét is betöltő Bakonyi István köszöntője után a könyv lektora, Dr. Pénzes Béla egyetemi tanár vette át a szót, aki napjaink egyik dilemmájára így utalt: „változó világunkban, a felgyorsult információáramlásban nagy vállalkozás a könyvírás. Mert igaz, hogy a legfrissebb információk mind-mind megtalálhatók az interneten, sőt egy szakmai probléma megoldására sok lehetőséget is kínál a világháló, de hogy melyik a helyes, az már csak kellő tapasztalat birtokában dönthető el. Ezzel szemben a jó szakkönyv tartalmáért a szerző hitelessége, sikeres szakmai pályafutása a garancia.” Majd a folytatásban arról szólt, hogy Szeőke Kálmán esetében a szerző több évtizedes tudományos és fejlesztői tevékenysége alapján a hitelesség megkérdőjelezhetetlen; azon kevesek közé tartozik, akik egy ilyen könyv megírására vállalkozhatnak, ugyanis a mű egésze arról tanúskodik, hogy a szerző a hazai növénytermesztés teljes vertikumát és ezen belül a növényvédelem gyakorlatát, elméletét egyaránt kiválóan ismeri.

Pénzes professzor ezután részletesen méltatta a könyv tartalmi értékeit, a feldolgozás és tálalás szerkezeti és formai megoldásait. Dicséretesnek tartva, hogy a szerző felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy a könyv a folytonosan fejlődő növényvédelem ismeretanyagának pillanatfelvétele, és ahhoz, hogy minden vonatkozásban megfeleljünk az integrált növényvédelem kihívásának, sok tennivalónk van, különösen a károsítók előrejelzése területén. A tudás, ismeret, gyakorlati tapasztalat átadásán túlmenően a könyv legnagyobb érdeme a szerző által közvetített környezetbarát, a kártevőkkel kapcsolatos történések megfigyelésére ösztönző szemlélete. Amint a továbbiakban fogalmaz: „A károsítóhelyzet felmérését helyezi a növényvédelmi döntés meghozatalának középpontjába, ezt tekinti a növényorvoslás kiinduló pontjának.”

A 300 oldalas könyv négy kisebb és egy terjedelmes nagyobb fejezetre tagolja a mondanivalót, rengeteg színes fotóval kiegészítve. Az egyes kártevőket jól követhetően, azonos algoritmus szerint tárgyalja: tápnövény és kártétel; felismerés; életmód; védekezés; előrejelzés. Nem recepteket ad a védekezésre, hanem a lehetséges vegyszeres és nem vegyszeres megoldásokra mutat rá.

Kiknek ajánlható ez a könyv? A választ megkönnyíti a mű alcíme: Gyakorlati kézikönyv termelők számára. Ez azt jelenti, hogy széles körben ajánlott, tehát nem kell feltétlenül „vájtfülűnek” lennie annak, aki hasznosítani szeretné a benne foglaltakat. A képzett szakemberek természetesen minden nehézség nélkül tájékozódhatnak belőle a kevésbé ismert vagy régebben tanult, de már elfelejtett részletekről, de tankönyvként legalább ennyire hasznos a közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat folytató diákoknak, hallgatóknak és minden olyan termesztőnek, aki saját erejéből és igyekezetéből kíván minél jobban eligazodni a legfontosabb kártevők világában, és mintegy önképzés formájában lépést tartani az ismeretekkel.

Kiadta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Fejér Megyei Szervezete megbízásából és a MANOK-Növényorvos Kft. társfinanszírozásával a Hajnalpír Kiadó, Székesfehérváron, 2015-ben.


Ez a cikk a MezőHír 2016/04 - áprilisi számában jelent meg.