Folyton folyvást



Évek jönnek, évek mennek, s ilyenkor, a fordulópont időszakában alig jut szerep a mának. A visszatekintés és az előrenézés szándéka uralja napjainkat. Ily módon az információdömpinget meglovagolva, jó esetben még értékes, időtálló ismeretekkel is gyarapodhatunk.

Hogy volt

Az összegzést a magyaridők.hu portál tálcán kínálta, amit én itt köszönök meg, hogy időt és fáradságot takaríthattam meg, a mozaikszerű böngészés mellőzésével. „Bár a szeszélyes időjárás miatt a 2014-es rekordév eredményeit nem tudta elérni tavaly a hazai mezőgazdaság, a gabonatermesztő gazdaságok és a kertészetek jelentős része összességében jó közepes évet tudhat maga mögött.

Az állattenyésztésben kettősség jellemezte az évet: míg a húsmarhatartók az időközben országossá vált kéknyelv-fertőzöttség ellenére is nyereséget könyvelhettek el, a tejelő-tehéntartók az elmúlt évek legnagyobb válságával néztek farkasszemet. A sertéságazatban sem telt eseménytelenül az év, a felvásárlási árak mélyrepülése ugyanis alaposan megszorongatta az állattartókat.

A szántóföldi növények termesztésében az elmúlt évben is az időjárás okozta a legtöbb problémát. Az év egészében szinte minden irányban szélsőségekkel találkozhattak a termelők: míg tavasszal a belvíz okozott gondot, nyáron a perzselő szárazság tizedelte a termést. Az őszi kalászosok – többek közt a búza és az árpa – jó termést adtak, ezzel szemben kukoricából hárommillió tonnával kevesebb került a magtárakba, mint egy évvel korábban. Ez valóban nagy kiesés, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az előző évi rekordhoz képest volt ekkora az eltérés.

A szeszélyes időjárás a zöldség-gyümölcs ágazatban is éreztette hatását. Az előző évi rekordhoz képest a gyümölcstermelők jóval kevesebb termést takaríthattak be. Ez egyrészt az előző évi túltermelés hatása, másrészt a jégverés és az aszály is ártott a gyümölcsök fejlődésének.

A zöldségfélék esetében kisebb volt a visszaesés, hozzávetőleg százezer tonnával kevesebb került a raktárakba. A visszaesés mögött a szárazság mellett az orosz embargó hatásai állnak, a feldolgozóipar ugyanis a csökkenő kereslet miatt csak kevesebb terményre tudott szerződni, mint korábban.

Az utóbbi évek legnagyobb válságával néztek szembe tavaly a hazai és az európai tejtermelők. Az orosz embargó és a megszüntetett kvóta miatti túltermelés alaposan lenyomta a felvásárlási árakat, a hazai kisebb gazdaságok sokszor kevesebb, mint 65 forintot kaptak egy liter nyers tejért, ami jelentősen elmarad az ön-költségi szinttől. A nehéz helyzeten az eddig hozott intézkedések sem tudtak javítani, bár a termelőknek kifizetett előlegek és plusztámogatások némileg csökkentették a veszteségeket.

A sertéságazatban tavaly az alacsony felvásárlási árak kedveztek a húsipari szereplőknek, míg az állat-tartók esetében komoly gondot okozott az élő állat árának mélyrepülése.

Kiegyensúlyozott évet tudhat maga mögött a hazai baromfitenyésztés; az év első harmadában a kereslet és az árak is kedvezően alakultak. Október közepére ugyanakkor világméretűvé vált a túltermelés, ami már a hazai piacon is érezteti hatását. A sertéstőkehúsra bevezetett ötszázalékos áfakulcs vélhetően csökkenteni fogja a baromfi iránti keresletet a magyar piacon.”

Mint lesz

S itt már át is tértünk az idei kilátások taglalására. A szántóföldi növénytermesztés egyik, a sajtónak készségesen nyilatkozó szaktekintélye, Vancsura József, a GOSZ elnöke,

aki ezzel kapcsolatban elmondta: „a búza vetésterülete kissé elmarad az előző évitől, nem éri el az egymillió hektárt. A vetés állapota ugyanakkor ígéretesnek tűnik, a növények szépen fejlődésnek indultak az elmúlt hetekben. Kukoricát az idén is hozzávetőlegesen 1,1 millió hektáron vetnek majd a gazdálkodók.

A tervek szerint a tavaly 70 ezer hektárra nőtt szója vetésterülete is megmaradhat. Az utóbbi idők intézkedései megmozdították a termelők fantáziáját és a pénztárcáját is. Ezért tavaly szóját majdnem dupla akkora területen vetettek a gazdák, mint egy éve. Bízunk abban, hogy ez a lendület az idén is megmarad – mondta Vancsura József.”

Az sem titok, hogy az unió rendszerében nemcsak termények, termékek értékesítéséből állhat pénz a házhoz, hanem a számos formában működő támogatások révén is.

„Február 15-től lehet benyújtani a pályázatokat az élelmiszer ipari fejlesztéseket segítő, 151 milliárd forint keretösszegű kiírásra – hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Erre nemcsak mezőgazdasági termelők jelentkezhetnek, de a pályázat legfőbb nyertesei a gazdák lehetnek.

Kitért arra is, hogy tavaly ősszel megjelentek az agrár-környezetgazdaságot, valamint az ökológiai termelést segítő pályázati felhívások is. Az agrár-környezetgazdálkodási kiírásra több mint 18 ezren adtak be támogatási kérelmet, mintegy 1,2 millió hektárra. Rendkívül nagy volt az érdeklődés, az igény várhatóan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat. Ökológiai gazdálkodásra 2 242 kérelem érkezett, és valószínűleg elég lesz a rendelkezésre álló pénz – tette hozzá.”


Ez a cikk a MezőHír 2016/02 - februári számában jelent meg.