Emelkedő pályán a Sumi Agro



Beszélgetés Wirth Lászlóval

Némiképp elhúzódó, vontatott, de mégiscsak korai kitavaszodás után beszélgetünk április első hetében Wirth Lászlóval, a Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezetőjével.

– Elmondhatjuk: a növénytermesztésben beindult a nagyüzem. Mit érez mindebből a Sumi Agro?

– A tavalyihoz hasonlóan valóban idén is korábban elkezdődött a munka a földeken, köszönhetően az időjárás alakulásának, de tágabban értve az éghajlatváltozás hatásainak nyomán is.

Mint ilyenkor általában, úgy most is szinte egyszerre támadt fel a termesztők vásárlási igénye, és egyszerre vált sürgőssé a tavaszi növényvédelmi munkákhoz a szerek beszerzése. Ez alól csak a tartósan vagy jelentősen belvizes térségek jelentenek kivételt, ahol a kényszerű kivárás, a talajok felszáradása lassítja a munkák kezdetét, de mire e sorok az olvasók elé kerülnek, akkorra már remélhetőleg azokon is megindult a művelés.

Túllépve az aktuális teendőkön, s kissé nagyobb léptékben szemlélődve, úgy látjuk, hogy az elmúlt években intenzívebbé vált növénytermesztésünk, s ennek nyomán nőtt a hazai agrokémiai, ezen belül a növényvédőszer-felhasználás. A mennyiségi célokon túl egyre többen ismerik fel a jobb minőség fontosságát is, s az erre való törekvés differenciáltabb, igényesebb technológiákat kíván, ami nemcsak a fajtaválasztásban, az agrotechnikában, hanem a tápanyagellátásban és a növényvédőszer-használatban is érezhető.

– Gondoljuk, mindebben része lehet a lassacskán mégiscsak meginduló generációváltásnak is, annak, hogy mind több fiatal képzeli el életét, szakmai pályafutását a mezőgazdaságban.

– Ha nem is látványos – mert a korábbi felmérések, statisztikák sajnos ezt mutatták –, de az elmúlt évtizedben mégiscsak egy észlelhető generációváltás zajlik az agráriumban, s örvendetesen a növényvédelmi szakirányítók körében is. Ezt mi is figyelemmel kísérjük, s igyekszünk szorosabb szakmai kapcsolatot kialakítani a termelésbe belépő új generáció tagjaival.

Ennek egyik megnyilvánulásaként ez évben már ötödik alkalommal kerül sor nyár elején az ún. Sumiversitas elnevezésű programunkra, amelyre fiatal kollégákat hívunk meg. E rendezvények célja kettős: egyrészt mindenkit érdeklő, vagy érintő fontos, aktuális szakmai probléma bemutatását és megvitatását tűzzük napirendre – felkért szakértők előadásaival –, az erre vonatkozó ismereteket kívánjuk közelebb hozni a jelenlévőknek, másrészt előre tervezett és kivitelezett szabadföldi demonstrációs kísérleteket állítunk be, amelyekben különféle technológiai megoldásokat tárunk a résztvevők elé.

Az idei program egyik fő témája a kalászosok termesztése lesz, de azon belül is a kevésbé ismert fajok vagy fajták (pl. durumbúza, ősi búzafajok bemutatása), valamint a kukorica fuzáriózis témaköre. A témák egyébként évenként változóak: a korábbi alkalmakkor volt már szó például a precíziós termesztés, vagy a szőlőtermesztés kérdéseiről is.

– Hogyan fogadta a szakma ezt az újszerű kezdeményezést?

– Örömmel mondhatom, hogy nagy az érdeklődés iránta, nem is tudunk minden évben mindenkit fogadni, mert az ilyen, stúdiumszerű műhelymunkát legfeljebb 30-40 fő részére tervezzük.

– Ön több mint 25 éve áll a cég alkalmazásában, az elmúlt évtizedben pedig vezetőként irányítja a hazai munkát. Munkaköréből eredően ez alatt sok változásnak is részese lehetett.

– Cégünk – amelynek végső soron a japán Sumitomo Kereskedőház a tulajdonosa – folyamatos változásokon esett át az eltelt időben, ezek közül egyik legfontosabb, hogy a 2010-es átalakulás nyomán a vállalatcsoportnak jelentősen megerősödött az európai szervezete és arculata is. A Sumi Agro Europe-nak a hazaival együtt ma már tíz országban működik leányvállalata, ami nemcsak a korábbi partneri és termékkör bővítését tette lehetővé számunkra, hanem néhány éve a saját termékfejlesztést is. Ez azt jelenti, hogy gyártó partnereinkkel együttműködve olyan kombinációs termékeket kívánunk engedélyeztetni az európai piacon, amelyek újabb igényeket elégítenek ki.

Példaként említem a megújult Biosild Top gombaölő csávázószert, amely a korábbi Biosild BD termékünket váltotta 2010-ben. Ez a Sumi Agro Europe-nak olyan sikeres fejlesztése, amely nagyon sok magyar innovációt is tartalmaz, elsősorban a formulációját tekintve. Ezt a terméket jelenleg legnagyobb mértékben Magyarországon forgalmazzuk, de folyamatban van az engedélyezése Romániában, Lengyelországban és másutt is. Nagy siker lenne számunkra, ha a változatlan hazai forgalom mellett évek múltán ezek az új országok úgymond leköröznének bennünket!

Másik ilyen termék az acetamiprid és lambda-cihalotrin hatóanyagú Inazuma rovarölő permetező szer, amely mind összetételét, mind formulációját tekintve nagyon ígéretes, ’hézagpótló’ készítmény, és eddigi négyéves pályafutása alatt kedvelt és keresett a repce- és kukoricatermesztők körében. Az említett és itt nem részletezett fejlesztések eredményeként a Sumi Agro Hungary Kft. itthon egy határozott növekedési pályára állt, amit a folyamatban lévő fejlesztésekkel mindenképpen szeretnénk fenntartani.

– Miközben a versenytársak is hasonlóan gondolkodnak, hasonló célokat tűznek maguk elé…

– Természetesen ez nem könnyű feladat. A statisztikai adatok szerint a magyar növényvédőszer-piac forgalma 2010 és 2015 között 40%-kal növekedett. Ezzel együtt a Sumi Agro Hungary Kft. forgalma több mint háromszorosára nőtt. Tudni kell azonban, hogy az új évezred első évtizede számunkra meglehetősen küzdelmes volt. Az egyébként örvendetes 2004-es EU-csatlakozással együttjáróan bennünket hátrányosan érintett az, hogy számos, akkor a hazai piacon keresett termékünk, illetve azok hatóanyagának EU-beli újraengedélyezésére annak költségei miatt a japán gyártók nem vállalkoztak. Elég, ha csak egy példát említek, a mindenki által ismert Bancol 50 WP rovarölő szert, ami emiatt került ki a hazai piacról, de az említett okok miatt több más készítmény is hasonló sorsra jutott.

2009-2010 óta ismét folyamatosan növekszik forgalmunk, s úgy ítéljük meg – és a rendelkezésre álló piaci információk alapján ez határozott törekvésünk is –, hogy status quo váltáshoz érkeztünk, azaz magasabb osztályba léphetünk.

– Milyen tényezők erősítik meg ezt az optimista vélekedést?

– A gazdasági élet szereplőiről, főleg, ha hosszabb ideje tevékenykednek az adott területen, az évtizedek során kialakul egy megítélés, a versenytársak közötti helyezési sorrend. Úgy vélem, a termékeink minősége, a szakmai és marketingmunkánk, munkatársaink felkészültsége, valamint a vevőkapcsolataink terén eddig sem volt szégyenkezni valónk. Ez most kiegészül egy sokkal szélesebb termékpalettával, és olyan új szegmensekkel, ahol eddig nem tevékenykedtünk. Példaként említhetem, hogy termékkínálatunk ma már az adjuvánsokra (Spur), a becőragasztókra (Flexi), vagy a talajfertőtlenítő szerekre (Ercole) is kiterjed. Kereskedelmi filozófiánk középpontjában pedig továbbra is az áll: mire van szüksége a termelőnek, milyen megoldandó problémái vannak, melyek azok, amelyekre nincs megnyugtató, kielégítő megoldás? A mi feladatunk, hogy lehetőleg megtaláljuk és felkínáljuk a lehetséges megoldást.

– Az említett példák jobbára szántóföldi növénytermesztést érintik. És mi a helyzet a kertészeti kultúrákban?

– Való igaz, hogy fejlesztéseinkben kezdetben a szántóföldi növényekre összpontosítottunk, de nem feledkeztünk meg az egyéb növényekről sem. Az új, originális japán hatóanyagot, a ciflufenamidot tartalmazó Cyflamid gombaölő szert ma már szőlőben és almástermésűekben is használhatják lisztharmat ellen, egészen kis kiszerelésben III. kategóriás termékként is kapható. Újdonság, és most van bevezetés alatt a Kabuki nevű gyomirtó hatású permetező szer, amely szőlőben a tőkéken előtörő tő- és oldalhajtások leperzselésére, valamint burgonya lombtalanítására kapott felhasználási engedélyt.

– Ma már nem újdonság, hogy a liberalizált áruforgalom vagy a fokról fokra érzékelhető klímaváltozás nyomán szinte évente jelennek meg olyan károsítók a hazai termesztésben, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak. Szempont-e ez a jelenség a növényvédőszer-kínálatban, a termesztői igények kielégítésében?

– Természetesen e tekintetben is igyekszünk naprakészek lenni. Amikor a kilencvenes évek közepén hazánkban is megjelent az amerikai kukoricabogár, cégünk az elsők között vett részt a kártevő imágója ellen szóba jöhető inszekticidek növényvédelmi hatóság által szervezett kipróbálásában, majd a védekezési technológia kimunkálásában.

De hogy egy időben közelebbi példát is említsek, a szőlő fitoplazmás betegségét, az aranyszínű sárgaságot (Flavescens dorée) terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre (ami e betegség korlátozásának jelenleg ismert egyetlen lehetséges módja) kísérleteket folytatunk egy korábban jól ismert és itthon főként hajtatásban használt rovarölő szerrel, a buprofezin hatóanyagú Applauddal.

Mivel a már említett, az EU által előírt újraengedélyezési eljárást a gyártó akkor nem vállalta, az Applaud hazai forgalmazása megszűnt. Most egy új engedélyezési eljárás keretében kipróbálásra került a szőlőkabóca ellen. A jó eredményeket adó vizsgálatok a végső szakaszba értek, s reményünk van arra, hogy felhasználható lesz e kártevő ellen. Emellett – folytatásképpen – egyéb kártevő rovarok elleni hatásának vizsgálatát is tervezzük.

– Milyen perspektívát látnak a biológiai védekezések területén hazánkban?

– Társaságunk tevékenységének mindig is egyik szakmai kulcskérdése volt a környezetkímélő technológiák hazai bevezetése. Példaképp említhetem, hogy a 90-es években a teljes Bacillus thuringiensis bio-inszekticid család fejlesztését és forgalmazását mi végeztük.

Jelen terveink között számos biostimulátor és biológiai növényvédő szer hazai bevezetése szerepel. Reményeink szerint évről évre újabb környezetkímélő növényvédelmi megoldásokat tudunk majd termelőpartnereink számára ajánlani.


Ez a cikk a MezőHír 2016/05 - májusi számában jelent meg.