A gyomirtás és az atkafertőzés összefüggései kukoricában



A gyomok köztesgazdák, táplálékforrások lehetnek, s így elősegítik a kártevők felszaporodását, áttelelését” (Újvárosi, 1957).

A gyomnövények kártételük alapján a kultúrnövénnyel szemben két nagy csoportra oszthatók, közvetlen vagy közvetett módon károsíthatják a kultúrnövényt.

Közvetlen kártétel esetén a kultúrnövényen élősködnek, és ezzel legyengítik, vagy olyan toxikus anyagokat termelnek, bocsátanak ki, amellyel akadályozzák a növény fejlődését.

A közvetett kártétel a kultúrnövény életfeltételeinek korlátozásában nyilvánul meg azáltal, hogy kevesebb víz, tápanyag, illetve fény jut el a haszonnövényekhez. Ennek következtében csökken a termés mennyisége, romlik a termés minősége és ezáltal kisebb lesz a termesztés jövedelmezősége, valamint gazdanövényként szolgálnak különböző vírusoknak, kórokozóknak és kártevőknek is.

A kukoricatermesztésnek növényvédelmi szempontból két fő eleme van: a gyomirtás és a károsítók elleni védekezés. Eredményes gyomirtást a területen előforduló gyomokat megfelelően ismerve végezhetünk. Különösen a nagy értékű kultúrákban (például vetőmag-előállítás) a gyomirtás megtervezésénél számolni kell az atkák köztes növényének számító gyomok (disznóparéj, herefélék, kakaslábfű, muharfélék, selyemkóró) megfelelő irtásával. Az apró szulák (Convolvulus arvensis) az atkák különösen kedvelt tápnövénye, ezért ha a területen megtalálható, akkor nagy valószínűséggel számíthatunk az atka megjelenésére.

A kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) Magyarországon leginkább kertészeti kártevőként van jelen. Száraz időjárás esetében jelenik meg szántóföldi körülmények között. Az éghajlatváltozás és az elmúlt években jellemző száraz nyarak miatt egyre nagyobb gazdasági kárt okoz a szántóföldön is, például szójában és kukoricában.

A hibridkukorica-előállításban kötelező technológiai elemmé vált az atkák elleni védekezés. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy gazdasági kárt takarmánykukoricában is mérhetünk, de erre a gazdák még kevésbé érzékenyek. Sok esetben a termelők nem tudnak a problémáról, és a kezdeti szívogatásnyomokat bolhakártételnek tekintik. A későbbi, perzselésszerű tünetek megjelenésével a gazdasági kár már nem előzhető meg, ezért fontos az állomány folyamatos vizsgálata és a védekezés megfelelő időzítése.

A takácsatka (Tetranychus urticae) rendkívül apró és nehezen észrevehető, a levelek fonákján, finom szövedék védelme alatt szívogatja a leveleket. Ennek következményeként a levelek sárgulnak, száradnak. A fertőzés/migráció a kukorica címerhányása előtti időszakra tehető. Betelepedése az állományba széllel, „légi úton” történik, majd a tápnövényen felszaporodva migrál/vándorol a kukorica alsóbb leveleire.

Védekezési lehetőségek

1) Gyomirtással, a megfelelő gyomirtási technológia megválasztásával, amely hatékonyan irtja az atka kedvelt tápnövényeit is. Erre javaslatunk a Zeagran Top, amely öt jól bevált hatóanyagot tartalmaz. Hatása független a csapadékviszonyoktól és a kukoricában uralkodó gyomösszetételtől. A magról kelő és évelő, egy- és kétszikű gyomok ellen látványosan gyors, mégis tartós hatással rendelkezik, többek között az apró szulák ellen is.

2) Speciális akaricid készítménnyel, a Zoom 11 SC-vel. A védelem alapját képezi az állomány folyamatos megfigyelése, mintázása (kétheti rendszerességgel). A védekezést a felszaporodás kezdetén, megfigyelésre alapozva szükséges megkezdeni, amikor az egyedek száma eléri a kártételi küszöbértéket (3–5 egyed/levél). A védekezés optimális ideje az első nemzedék kifejlett egyedeinek megjelenése előtti időszak. Erre javasoljuk a Zoom 11 SC-t, amely egyedi hatóanyagot tartalmazó, atkaölő permetezőszer, engedélyezett kukoricavetőmag-előállításnál, szójavetőmag-termesztésnél, gyümölcs-, szőlő- és zöldségkultúrákban is.

A Zoom 11 SC kontakt és mély hatású (transzlamináris), növekedésszabályozó (juvenoid) készítmény, hosszan tartó hatással. A kifejlett egyedek kivételével az atkák minden fejlődési alakja (tojás, lárva és nimfa) ellen hatékony. Hatására a nőstény atkák terméketlen tojásokat raknak. A permetezést a reggeli vagy esti órákban végezzük el, nagy lémennyiséggel (minimum 600 l/ha), üreges kúpos szórófejekkel és belógó szórófejes kerettel. A jobb tapadás és hatékonyság elérése érdekében parafinolaj-tartalmú készítmény hozzáadása javasolt. A készítményt egy tenyészidőszakban csak egyszer használjuk, hogy elkerüljük a rezisztencia kialakulását!

Farkas Ádám
termékfejlesztési vezető
Nufarm Hungária Kft.

www.nufarm.com/hu/kezdolap

Fotók: Farkas Ádám, 2015, Magyarország

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!