Próbatételek



Már július utolsó dekádjának kezdetén sem elhamarkodott a megállapítás – főleg az időjárás előrejelzést is figyelembe véve –, hogy kiadós adag jutott a növényt, embert és állatot egyaránt próbára tevő hőségből ebben a hónapban.

A minősítés további részletei igencsak egyénfüggőek. Az aratók joggal mondhatták: izzadtság ide, izzadtság oda, jól haladt a betakarítás, szárítóra nemigen kellett energiát pazarolni. A vízparton nyaralók örülhettek a számukra tökéletes időzítésnek. A narancs riasztásos időkben is a lakásokban, munkahelyeken pihegők vagy a saját, betervezett vízparti nyaralásukról fantáziáltak, vagy csak egyszerűen bíztak az idő múlásában. Jónak és rossznak is egyszer csak vége szakad.

Napos oldal

„Az idén a közepesnél jobb minőségű búzatermés várható az előzetes becslések alapján, a mintegy egymillió hektáron vetett őszi búza húsz százalékát már betakarították – közölte a földművelésügyi miniszter a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézeténél július elején tett látogatásán.

Fazekas Sándor az intézethez tartozó földterületen tartott határszemle során arról beszélt: a 200 ezer hektáron vetett őszi árpát már learatták, 1 millió tonnát sikerült betakarítani, 5 tonna a termésátlag. A mintegy 1 millió hektáron vetett őszi búzának eddig 20 százalékát aratták le, a közepesnél jobb minőségű búzatermés várható, az előrejelzések szerint az elmúlt évhez hasonlóan 5 millió tonna körüli össztermés várható – tette hozzá.

A miniszter elmondta: ezzel az ország 1,2-1,3 millió tonnás kenyérgabona- és takarmányszükséglete biztosított, és exportra is jut. Fazekas Sándor szerint érdemes tárolni a terményt, hogy a kedvező piaci árakat kihasználva tudják értékesíteni a gazdák, az ehhez szükséges raktárkapacitás rendelkezésre áll az országban.”

Ha a nekünk most kiporciózott időjárás előnyös oldalát keressük, ha nem is könnyen, de a kalászos gabonákon kívül is találunk példát. „– Minden adott ahhoz, hogy sikeres legyen az idei dinnyeszezon – nyilatkozta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a Világgazdaságnak.

Ha a termelő legalább 50-60 forintot kap kilónként, akkor a dinnye fogyasztói ára 90 és 130 forint között lehet. Ám a termelők tartanak az árzuhanástól, ha ugyanis általánossá válik a 80 forint körüli fogyasztói ár, akkor 2-3 milliárddal csökkenhet az éves szinten 15-16 milliárdos forgalmat bonyolító ágazat bevétele a szakember szerint.

Változnak a vásárlói szokások: már nem a 10-12 kilós, hanem a kisebb 4-6 kilós dinnyéket keresik. Annak ellenére terjednek a mag nélküli dinnyék, hogy 30-40 százalékkal drágábbak, és a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.”

A hőség árnyoldalai

A tűző napról az ember ösztönösen menekül az árnyas fák, bokrok vagy napernyők védelmébe. A hőség árnyoldalait viszont nem szívesen fogadjuk el, pedig ebből is akad bőven. Így július végéhez közeledve már látszik, hogy a hőségnapokkal párosuló abszolút csapadékmentes heteket sok helyen megsínylette a virágzásban lévő kukorica, akadályozva a terméskötődést. S ez bizony napról napra csökkenti az ország jó kukoricaterméséről dédelgetett eddigi álmokat. Sok más növényt, így például a megnövekedett vetésterületű szóját is – különösen a szárazabb termőtájakon – igencsak próbára teszi a csapadék és páradús levegő hiánya.

„Napjainkban a klímaváltozás egyik legjobban érezhető hatása, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás; a felmelegedés mellett az is megfigyelhető, hogy jelentősen nő a szélsőségesen meleg napok száma, ami nagyon káros lehet a növényzetre – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az MTI érdeklődésére.

A tájékoztatás szerint a növények bizonyos határok között tudnak védekezni a magas hőmérséklet hatásaival szemben (többlet vízfelvétel, párologtatás, összesodródnak a levelek). Az intenzív napsugárzás károsító hatásának (napégés) elkerülésére egyes növények a leveleiket igyekeznek hegyes szögbe állítani (például a „furulyázó” kukorica). A helyhez kötött növényállomány viszont jobban ki van téve az időjárás szélsőségeinek, mint például a helyváltoztatásra képes állatok. 

A szobanövények esetében van lehetőség a növények helyének megváltoztatására, kedvezőbb hőmérsékletű helyre való áthelyezésére. Az ültetvényekben a jégháló nemcsak a jégeső ellen nyújt védelmet, hanem a napégésből eredő terméskiesést is csökkentjük vele.

Tartósan magas hőmérséklet hatására, különösen akkor, ha az vízhiánnyal párosul, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek, vagyis termésveszteség következik be. Öntözéssel sokat lehet segíteni, hogy a kultúrnövények jobban viseljék a magas hőmérsékletet. 

Az öntözést sem szabad azonban túlzásba vinni. Ha a túlöntözött növény gyökere levegőtlen környezetbe kerül, befullad, a növény ilyenkor elhal.

A megemelkedett hőmérséklet jelentősen befolyásolhatja a gyomnövények és kultúrnövények versengését, a gyomok magasabb hőmérsékleten ugyanis nagyobb termésveszteséget képesek okozni. A hosszan tartó szélsőségesen száraz és meleg időjárás a fiatal erdőket (erdőfelújításokat) is veszélyezteti, jelentős aszálykárokat okozva. Emellett nagy károkat okozhatnak a hőség hatására az erdőkben kialakuló erdőtüzek is.”

A magyar gyümölcsösök 25-30 százaléka öntözhető, Ledó Ferenc szerint az lenne jó, ha gyümölcsösöket csak öntözés vállalása mellett telepítenének a termelők. A zöldségtermesztés esetében jobb a helyezet – változó arányban –, de a zöldségkultúrák 60-70 százaléka öntözhető összességében. Itt azonban a korszerűsítésre kellene hangsúlyt helyezni, mert nagy az esőztető öntözés aránya, miközben a csepegtető öntözési módot kellene inkább alkalmazni.”

Tejben, vajban

A tejtermékek fogyasztására ösztönzött Fazekas Sándor váci sajtótájékoztatóján, kiemelve, hogy 420 millió forintos kerettel indítanak marketingkampányt, amelynek révén a kormány segítséget kíván nyújtani a hazai tejtermelőknek és -feldolgozóknak. Erre azért is szükség van, mert az uniós tejpiacon komoly problémák alakultak ki, túlkínálat, túltermelés van, ami a gazdák megélhetését is veszélyezteti. A kampány azt a célt is szolgálja, hogy a jó minőségű, kiváló magyar termékek ott legyenek a belföldi és a külföldi piacon

Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a tejkvóta-szabályozás az EU-ban áprilisban megszűnt, ami komoly kihívást jelent a hazai tejágazatnak, hiszen az ország uniós csatlakozását követő években a magyar tejtermelők a különlegesen jó minőségű tejet kivitték külföldi feldolgozásra, így a hazai ipar a technológiákat tekintve nem fejlődött, nem tudtak beruházásokat végrehajtani. Most az a cél, hogy itthon maradjon a tej, a hazai ipart fejlesszék, és a magyar fogyasztókat megbízható minőségű termékekkel lássák el.

A téma háttereként ide citálhatjuk a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett adatait is. Eszerint a tej felvásárlási ára 2014 februárjában volt a legmagasabb, literenként 114 forint, azóta folyamatosan csökkent, májusban már csak 80 forint volt.

Az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedők jövedelmi helyzetének pillanatfelvételeként tanulságos lehet további adatok felvillantása is.

„Májusban a növényi termékek 6,7, az élő állatok és állati termékek 10,4 százalékkal voltak olcsóbbak, így a mezőgazdasági termelői árak 8,1 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.

A mezőgazdasági termelői árak éves összevetésű csökkenése 2013 júliusa óta tart. Májusban a gabonafélék termelői ára 15,6, a burgonyáé 44,2 százalékkal csökkent. A zöldségek ára 14,2, a gyümölcsöké 25,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az utóbbi termékcsoport árindexét az eper 41,5 százalékos áremelkedése határozta meg.

Az élő állatok termelői árszintje 8,1 százalékkal lett alacsonyabb, a vágóállatok közül a legnagyobb mértékben, 11 százalékkal a sertés ára esett vissza, míg a vágóbaromfié kisebb mértékben, 3,1 százalékkal csökkent.

Január-májusban átlagosan 7,8 százalékkal voltak olcsóbbak a mezőgazdasági termékek, a növényi termékek ára 7,3, az élő állatok és állati termékek ára 8,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakával összevetve.”


Ez a cikk a MezőHír 2015/08 - augusztusi számában jelent meg.