Őszi borsó: az alternatív fehérjetakarmány



Az állattartó gazdaságok számára sok fejtörést okoz a kukorica-túlsúlyos vetésforgóban és a gabonafélékben – részben emiatt – megjelenő fuzáriumfertőzés. A folyamatos takarmányszükséglet kielégítésének gondját csak tetézik az ingadozó, nehezen kalkulálható szójaárak. Az importszója magas beszerzési költsége miatt egyre többen teszik fel a kérdést: Hogyan lehet házon belül előállítani a fehérjetakarmányt?

A hazai fehérjenövények között a szója mellett a szárazborsónak van a legnagyobb jelentősége. Sok gyakorló gazda mégis csalódottan visszavonulót fúj a szárazborsó termelésétől, mivel az sok esetben a búzával együtt érik be. A kenyérgabona jó minősége érdekében ugyanis a borsót gyakran hagyják túl sokáig állni a földeken, így még a kifejezetten jó állományok is összeesnek, emiatt nagyok a betakarítási veszteségek. A tavaszi borsó gyenge hozamainak további okai a gyakran megkésve elvégezhető vetések, valamint a tavaszi és kora nyári meleg, aszályos periódusok kialakulása, amelyek együttes hatása virág- és hüvelyelrúgást eredményez.

Őszi borsó esetében ezek a problémák azért nem jellemzőek, mert átlagos évjáratokban két-három hetes fejlődési előnye van a tavaszi vetésűekkel szemben. Ez a következők miatt lehet előnyös:

  • A borsó rovarkártevői a fejlettebb állományban csak ritkán okoznak a hozamot jelentősen csökkentő károkat.

  • A növény tavasszal kevésbé rúgja el a virágokat, mivel a vegetációs időszak kezdete és a virágzás a szokásosnál jóval korábbi időpontra esik. Ekkor a növény számára még elegendő mennyiségű víz van a talajban és a hőmérséklet ritkán éri el a 30°C-ot, valamint az éjszakák is lényegesen hűvösebbek, mint hetekkel később.

  • A virágzás szempontjából kedvezőbb feltételek és az őszi borsó nagyobb állománysűrűsége miatt lényegesen több az egy négyzetméteren kialakuló hüvelyek száma.

  • A levelek sárgulása és a szemek beérése általában június elejére esik, a betakarításhoz szükséges érési állapotot pedig rendszerint június második felében éri el az állomány. Az őszi borsó betakarítása még az őszi árpa aratása előtt, illetve azzal egyidejűleg lehetséges. Az időben végzett betakarítás jelentősen csökkenti a betakarítási veszteségeket. Különösen aszály idején hoznak az őszi fajták a tavasziakhoz képest jelentősen nagyobb termést hektáronként.

Összefoglalva: az őszi borsóra – a tavaszi fajtákkal szemben – korábbi érés, kisebb termelési kockázat, nagyobb hozam és problémamentes betakarítás jellemző.

A télállóság és az optimális fejlődés alapja a megfelelő agrotechnika

Termőterület: Az erősen agyagos és kifejezetten nedves talajok kivételével – ahol fokozottabb az őszi gombafertőzés kockázata – valamennyi termőhelyen biztonságosan termelhető.

Vetés: Négyzetméterenként 100 csíraképes mag elvetése szükséges, kb. 4 cm mélyen ahhoz, hogy ősszel 80-85 növény/m2 állománysűrűséget érjünk el. Fontos, hogy friss szántás után a magok ne kerüljenek a javasoltnál mélyebbre! A kedvező áttelelés szempontjából döntő jelentőségű az optimális vetésidő, ami a legtöbb termőterület esetében szeptember vége és október 5. közé esik. Vetés után ajánlatos a hengerelés. Vetést követően mintegy négy hetes vegetációs időszakkal kell kalkulálni. A hosszantartó, változó hőmérsékletű fagyok károsabbak, mint a -20°C-os, hó nélküli szárazfagy. Kis hótakaró (kb. 3 cm) esetén -25°C-ig, hótakaró nélkül -16°C-ig nem fagynak ki az optimálisan fejlett növények.

Növényápolás: Az őszi és tavaszi gyomirtáshoz szükséges készítmények is rendelkezésre állnak. A zavartalan őszi fejlődés és a télállóság biztosítása érdekében az őszi kezelést célszerű előnyben részesíteni. A zavartalan fejlődés és egyben a lisztharmat elleni védekezés érdekében kora tavasszal 15 kg/ha kén kiszórása ajánlatos. Az elemikén-készítmények levélre történő kipermetezése a repcére kivitt első adaggal egy időben javasolt. Gombaölő szerrel történő későbbi permetezés – a tavaszi borsónál gyorsabb fejlődése miatt – az őszi borsóban általában nem szükséges, kivéve, ha a növények tél végén fómafertőzés miatt legyengültek. Ilyenkor a virágzás kezdetekor célszerű egy fungicidkezelés elvégzése.

A SAATEN-UNION által ajánlott JAMES őszi borsó az őszi vetés előnyeként kiválóan hasznosítja a téli csapadékot. Tavasszal korábban indul fejlődésnek, mint a tavaszi vetésű borsók, emiatt betakarítására is mintegy két héttel korábban kerülhet sor. Aszályra hajlamos termőhelyeken így jelentős termés- és jövedelemtöbbletet biztosít a hagyományos takarmányborsóval szemben.

Varga Gábor
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!