Limagrain silókonferencia



Az immáron harmadik éve megrendezett tanácskozás fő célja az volt, hogy bemutassa és áttekintést adjon a holstein-tenyésztés, tejtermelés, takarmányozás és silóhibrid etetési kísérletek legfrissebb hazai, valamint nemzetközi eredményeiről és aktualitásairól.

A megnyitóban Perczel Péter, a Limagrain Central Europe SE Magyarországi Fióktelepének LGAN projektvezetője bemutatta azt a hiánypótló kiadványt, amellyel a cég a silókukorica-termesztésben és a szilázskészítés folyamatában segíthet a magyar tejtermelő gazdáknak könnyen áttekinthető ábrákkal, rajzokkal és értelmezhető módon. A nem tudományos igénnyel készült, de sok hasznos gyakorlati tapasztalatot összefoglaló könyv az első része egy kisebb sorozatnak.

A továbbiakban Kőrösi Zsolt, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője beszámolt arról, hogy közel 176 000 termelés-ellenőrzött holstein-fríz tehén van hazánkban, 2010 óta azonos nagyságrendben. A közel 9 000 kg laktációs termelés 3,7% zsír- és 3,28% fehérjeszinttel párosult 2013-ban. Az országos átlagban mért laktáció szám sajnos 2,2-re csökkent, 438 napos két ellés között eltelt idővel.

A szarvasmarhák küllemi bírálati szempontjai 2014-től új szempontokkal egészültek ki, amelyek a csontminőség, tőgyállomány és a tejelő erősség. A tenyészértékbecslés területén egyre jellemzőbb genomikus tenyészértékbecslés tovább segíti a hazai szakmai munka fejlődését és világszínvonalon tartását.

A tejpiac helyzetértékelésében elhangzott, hogy bár az előttünk álló időszakban kínálati piaci viszonyok mellett a nyerstej felvásárlási árak valószínűleg csökkenni fognak, a hazai támogatási szint fenntartható, és a tejtermelők esélyei nem rosszak.

Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott Prof. Dr. Popp József, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese, aki részletesen bemutatta a világ szarvasmarha-állományának és tejtermelésének alakulását.

A tejhasznú tehenek állománya, amely közel 265 millió egyed volt 2012-ben, erősen koncentrálódik. E létszám 60%-a 9 országban, valamint az EU-ban található. A fejlődő országok termelése 2010 és 2012 között meghaladta a fejlett országokét, és a tejtermelés növekedésének 74%-át is fejlődő országok adják.

A tejtermelés jövőbeni volumeneit és földrajzi eloszlását tekintve az óceániai régió, az USA és Európa exportőri szerepe tovább nőhet. A megtermelt nyerstej árának alakulását illetően fontos, hogy a termelői ár tendenciájában emelkedik, de jelentős árváltozásokkal kísérve.

Hazánk az Európai Unió olcsóbb termelői országai között van, jelenleg 32,4 EUR/100 kg tejárral. Tejhozamok tekintetében viszont a 7 129 kg-os átlaggal az európai országok első harmadában szerepel hazánk.

Magyarország tej- és tejtermék-fogyasztási szokásai érdemben nem változtak, viszont a teljes mennyiség évről évre csökkenő tendenciát mutat (jelenleg 175 kg/fő).

A tejágazat részesedése a magyar mezőgazdasági termelésből 7%, az exportból 4% és az élelmiszerre fordított kiadásokból 14,3%. A fogyasztás jelentős növekedésére valószínűleg sem itthon, sem az EU-ban nem számíthatunk, stagnáló GDP-értékek mellett, és a fejlődő országok fogyasztásának növekedése is elsősorban jövőbeni GDP-jük növekedésének függvénye.

A tejtermelés költségszerkezetének vizsgálata azt mutatja, hogy a takarmányozási költségek átlagosan magasnak mondhatók, amelyen az eredményesség növeléséhez változtatni szükséges.

A takarmányozási kérdésekre Dr. Orosz Szilvia takarmányanalitikai igazgató, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. munkatársa, egyben a rendezvény állandó takarmányozási szakértője reagált előadásában.

A 2014. évi betakarításból származó silókukorica minták eredményeinek értékelése jelenleg is zajlik. Általánosságban elmondható, hogy a kukoricaszilázsok szárazanyag-tartalma nagyobb részben az optimális 30-35% tartományba tartozik. Az idei év jó eredményeket hozott e kukoricaszilázsok szervesanyag-emészthetőségében, valamint a zöld termések mennyiségi alakulásában, átlagosan jó keményítőtartalom és NDF-tartalom mellett.

A jó termelési eredmények eléréséhez fontos a kukoricaszilázsok szemroppantottsági (CSPS) értékének vizsgálata. Ezen a területen is látható pozitív elmozdulás az idei minták vizsgálatában. A megtermelt keményítő hasznosulása nem lehetséges rosszul roppantott tételekben.

A silókukorica, mint legfontosabb tömegtakarmány, helyzete azonban a várható hazai klímaváltozás függvényében is vizsgálandó. A hőmérsékleti szélsőségek (hőségnapok számának komoly emelkedése) és a csapadék eloszlásának a kukoricatermesztés szempontjából is vizsgált kedvezőtlen változása (kevesebb vegetációs időben hulló csapadék) a jelenleginél differenciáltabb takarmányozási stratégiát indokol. Így a kukorica mellett a fűfélék, gabonaszilázsok, őszi, valamint tavaszi keverékek kaphatnak jelentőséget.

Adott paraméterekben ezeknek az alternatív tömegtakarmányoknak a minősége akár jelentősen meghaladja a kukoricáét. Ezért fontos használatuk, de költségük is jelentősen magasabb lehet. Így összességében elmondható, hogy a silókukorica marad a legfőbb bázist adó tömegtakarmány, azonban időjárási és egyéb szempontok (eredményesség) miatt szükséges a differenciálás.

Az alkalmazandó tömegtakarmány stratégia főbb szempontjai: időjárás-változás, földterület kihasználtsága (1 vagy 2 betakarítás évente), tejtermelési volumen, differenciált termesztési, silózási és takarmányozási rendszerek és a tejtermelés gazdasági hatékonysága.

A továbbiakban Bruno Pouzet, a Limagrain Europe európai marketingigazgatója mutatta be a Limagrain cégcsoport tevékenységét és eredményeit a világban és Európában.

A Limagrain a szántóföldi növények tekintetében nyolc növényfajban végez jelentős kutatási/nemesítési tevékenységet. Ezek: a kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce, búza, durumbúza, árpa, hüvelyesek és a len. Éves globális árbevételének közel 13%-át fordítja kutatási célokra. 850 kutató dolgozik 51 nemesítőközpontban és 8 kísérleti állomáson.

Európában a kukorica teljes vetésterületének 19%-án LG silókukorica terem, amivel a cég vezető szerepet tölt be. A pozíció megtartása és további növelése csak úgy lehetséges, ha a Limagrain a silókukorica-nemesítési programjában fő szempontként kezeli a termelendő végtermék mennyiségét és minőségét, a magas rostemészthetőséget és a keményítő bendőbeni lebomlását, valamint élő állatokon is folyamatosan bizonyítja, hogy a nemesített hibridjei rendelkeznek ezekkel a fontos és kiemelkedő képességekkel.

A tejtermelés jövőjét érintve az igazgató elmondta, hogy a világ nyerstej- és feldolgozott-tejtermék igénye nő, és a legfontosabb, legnagyobb volument produkáló feldolgozók nagy része európai. Ez biztosítja majd a jövőt Európa tejtermelői számára, hiszen az alapanyagot (tejet) ezen feldolgozók számára Európában kell megtermelni.

A konferenciát Lehel László, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének tudományos munkatársának előadása zárta.

Ennek keretében a hallgatóság megismerhette a Limagrain LG 34.90 silókukorica hibrid tejtermelésre gyakorolt hatását. Az LG34.90 kukorica már szerepelt korábban is teheneken, üzemi körülmények között végzett kísérletekben, ezért a meghívottak egy gyors áttekintést is kaphattak az elmúlt évek eredményeiről.

A bevezetőben szó esett arról, hogy manapság már a silókukorica táplálóanyagainak emészthetősége áll a silókukorica nemesítők érdeklődésének középpontjában. Továbbá lényeges, hogy a nagy mennyiségben etetett silókukorica szilázs NDF emészthetősége nagymértékben meghatározza a termelést.

A konkrét eredményeket említve 2011-ben illetve 2012-ben a Ménesbirtok Zrt. mezőhegyesi tehenészetében végzett kísérletekben az LG 34.90 hibridből készített szilázs etetésével 0,6 illetve 1,09 kg/nap/tehén többlet tejtermelés volt mérhető egy kontroll hibridhez képest. 2013-ban egy közép-magyarországi tehenészetben végzett kísérletben, a tehén csoportban 4,8 kg/tehén/nap és a 3,6 kg/üsző/nap többlettermelést sikerült mérni az LG 34.90 silókukorica hibrid etetésével egy kontroll hibridhez képest. Azonban ebben az esetben a két hibrid betakarítási szárazanyag-tartalmában eltérés volt, amely a későbbi takarmányadag készítésekor kompenzálásra került.

Tehát az elmúlt három évben különböző időjárási viszonyok mellett, üzemi körülmények között is bizonyítható volt a Limagrain magas rostemészthetőségű kukoricahibridjeinek tejtermelésre gyakorolt pozitív hatása, más hibridekkel összehasonlítva. Ez természetesen többlet árbevételben és a termelés eredményességének javulásában is mérhető volt.


Ez a cikk a MezőHír 2014/11 - novemberi számában jelent meg.