Hullámok hátán



A vízhullám sajátja, hogy kimozdít a holtpontról, s ha elég erős, sodorni kezd. Meglovagolva könnyebb elérnünk a biztonságot jelentő, távoli partokat. Megvadulva, kéretlenül pedig biztonságosnak vélt csónakunkat is sziklának vezetheti.

A hőhullám embernél a nem éppen óhajtott, mégis bekövetkező, a korosodásra emlékeztető, változó kor előjeleként bukkanhat elő, többnyire váratlanul. A természet pedig mostanság a tartós és kiugró értékeket produkáló hőhullámok tüneteiből és következményeiből ad leckéztető ízelítőt.

Ember és természet hőhullámainak jótékony hatására nem sok példa akad. Jobb elkerülni; ha nem lehet, akkor előbb-utóbb, több-kevesebb sikerrel védekezni próbálunk ellene. Amennyiben ez sem megy, a következő, hasonló erőpróbára illik legalább gondolatban felkészülni, ugyanis ezeket már nem nevezhetjük váratlan fejleménynek.

Extrém hőség

A topagrar.de e témában íródott híradása is arról tanúskodik, hogy nem feledésre ítélhető, egyszeri és csak bennünket sújtó próbatételt sikerült az elmúlt hetekben úgy-ahogy átvészelnünk. „Ilyen extrém hőség, mint ami a napokban tapasztalható, egy egész Európára vonatkozó tanulmány szerint a jövőben egyre gyakrabban fog előfordulni. Ehhez jön még a különösen száraz nyári napok emelkedő száma.

Az extrém időjárási helyzetek kezelése kihívást fog jelenteni. A tanulmánynak köszönhetően jobban fel tudjuk becsülni, hogy mi vár ránk, és így lépéseket tehetünk a megfelelő alkalmazkodáshoz” – hangsúlyozza a német mezőgazdasági miniszter, Christian Schmidt. A hőség és a szárazság különösen a növénytermesztésben hat a hozamra, például a búzánál és a takarmánynövényeknél. Az erdőket is fenyegetik aszálykárok.

A gazdálkodóknak ugyanakkor sokféle lehetőségük van, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott időjárási helyzethez, és védekezzenek a hőség és a szárazság ellen. Sok gazdaságban már ma is alapkövetelmény a megfelelő kockázatmenedzsment, folytatja a miniszter. A megfelelő fajták és művelési módok kiválasztása csökkentheti a hozamveszteségeket. A sokoldalú szántóföldi termesztés, ami megosztja a kockázatot több kultúrnövény között, kevésbé érzékeny az extrém időjárási viszonyokra. Emellett a biztosítók, és különösen súlyos esetben az állam is részt vesz a kockázatkezelésben.

Kárbecslés

A hőhullám növénytermesztést ért hazai hatásait szemléletesen mutatja be az agrotrend.hu portálon a ’Több tízmilliárdos károkat okoz a hőség’ címmel megjelent cikk. „Negyvenmilliárd forint feletti a kánikula okozta kár csak a kukorica esetében, miután a sorozatos hőhullámok a termés egy részét tönkretették. A napraforgónál kevésbé drámai a helyzet, de várhatóan gyengébb minőségű lesz a hőség miatt. Az átmenő készletek világszerte és idehaza is nagyok, a terméskiesés mellett ezért a gazdák a felvásárlási árak növekedésében sem bízhatnak. Nehéz megjósolni, hogy pontosan milyen hatással lesz a szántóföldi növényekre a mostani, ismét pusztító hőhullám, de az biztos, hogy óriási károkra kell felkészülni – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

A kukorica esetében Vancsura József szerint igazán komoly bajokra kell felkészülni: a hőség miatt végül be nem érő termés országosan elérheti az 1-2 millió tonnát is.

A korábbi, optimista várakozások szerint még 6,9 tonnás hektáronkénti átlagterméssel számoltunk. Ez az ország egészére nézve – figyelembe véve a kukorica 1,2 millió hektáros vetésterületét – eredetileg bőven több mint 8 millió tonna kukoricát jelentett volna. Mivel a májusi időjárás nagyon kedvezően alakult a tavaszi vetésű növények számára, az optimista várakozások szerint akár 9 millió tonna kukorica is teremhetett volna az idén. „Mára ez a mennyiség elérhetetlennek tűnik, a mostani becslések szerint az ország kukoricatermése egészen biztosan 7 millió tonna alatt lesz az idén” – tette hozzá. Ilyenformán a kieső termésmennyiség értéke csak a kukorica esetében valahol 40-80 milliárd forint körül alakul.

Szakértők szerint egyetlen, hőségben eltelt nap akár 200 ezer tonnával is visszavetheti a várható terméseredményt a kukorica esetében. A korábbi hőhullámok egyike, a július eleji ráadásul éppen a növény virágzásakor érkezett, így a „kiégett” pollenek miatt eleve jelentősen csökkent a várható termésmennyiség. Az azóta eltelt időszak kánikulai napjai pedig tovább rontották az esélyeket, hiszen az egyre szárazabb talajból nem tud elegendő nedvességet felszívni a növény, a hősokk és a kiszáradás miatt pedig összecsavarodik, ’furulyázik’ a levele országszerte. Szakértők szerint ebben a fázisban már valóban nagy a baj.

A GOSZ elnöke szerint a kánikula alaposan károsította a napraforgót is, igaz, kisebb mértékben, mint a kukoricát. A hőség a napraforgónál az érés kezdetén érkezett, és várhatóan felgyorsítja annak folyamatát. Félő ugyanakkor, hogy a folyamat végén minőségében gyengébb lesz a termés, amelyet csak alacsonyabb áron lehet értékesíteni. A napraforgó esetében ugyanakkor még sok a kérdőjel, egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy ennél a növénynél mekkora kárt okozott az aszályos, forró nyár.”

A világtermést és az átmenőkészleteket is figyelembe vevő elemzések szerint nem várható ugyanakkor, hogy a visszaesés miatt a kukoricaárak érdemben emelkedni kezdenek, vagyis a kisebb termés okozta bevételkiesést nem képes ellensúlyozni egy esetlegesen megnövekvő piaci ár.

Irtani kell

Akadnak növények, amelyek alkalmazkodóképességét és ellenállóságát még a hőhullám sem tudja kikezdeni. Kár, hogy ezek gyomnövények, és szintén a kultúrnövényeink ’boldogulását’ erősen akadályozó tényezőként ismertek. Ezek jeles képviselője a parlagfű, amelyet ráadásul még herbicides kezeléssel is körülményes kiirtani.

Így biztató hírként adhatjuk tovább, hogy olyan biológiai módszerrel történő parlagfű-mentesítést kísérletezett ki a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara, amely eddig látványos eredményeket hozott. Pölös Endre docens, a kutatás vezetője a kísérleti területen tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy többéves kutatás eredményeként sikerült előállítani a természetes hatóanyagot, amely saját biológiai fegyverét fordítja a parlagfű ellen. Ez a természetes hatóanyag kevésbé mérgező, megvan a természetes lebomlási láncolata, és nem dúsul fel az élővizekben és a talajban.

A bioherbicides kezelést egyszer, esetleg kétszer kell elvégezni a parlagfű virágzás előtti állapotában, s ez lényegesen olcsóbbá válhat a későbbiekben, mint a mechanikai gyomirtás, amelyet négyszer-ötször is meg kell ismételni. Pölös Endre az MTI kérdésre elmondta, hogy a bioherbicid összetétele szabadalom alatt van, ipari mennyiségben történő előállítása a későbbiekben történhet.

Vetés előtt

Hogy a nyárból az őszbe megyünk, arra nemcsak az augusztus 20-a körül pár napra helyenként ősziesre váltó időjárás emlékeztetett, hanem hogy közeledik a repce és az őszi kalászosok vetésideje, s a talaj-előkészítéssel szorgoskodhatnak az új gépeket vásárolt gazdák, gazdálkodók is.

Bárcsak a kalászosok fémzárolt vetőmag felhasználási arányának javulásában is jó hírekkel szolgálhatnánk, amint sor kerül a vetések utáni számvetésre. Ideje lenne a 20 százalékot alig meghaladó felújítási aránytól elmozdulni a szakmailag indokolt 40-50 százalék felé, még ha nem is rekord gyorsasággal.

Idevágó hír, hogy 93500 forintban hirdette meg idén az őszi kalászos vetőmagokra vonatkozó tájékoztató jellegű árat a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A tájékoztató ár zsákban, csávázottan, fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő. Mint Takács Géza elnök elmondta: információik alapján elegendő mennyiségű, jó minőségű őszi búza vetőmag áll a gazdálkodók rendelkezésére.

A szövetség tagjaitól kapott információk alapján az őszi kalászosok vetőmagjaiból nincsenek jelentős ókészletek, az idei termés tekintetében figyelemre méltó minőségi problémák nem jelentkeztek.

A malmi- és a takarmánybúza-árak a jelenlegi tendenciát követve várhatóan egyre inkább elválnak egymástól. A vetőmag árát befolyásoló malmi búza ára és az inputanyagok – göngyöleg, csávázószer – költségoldali növekedése, illetve a csökkenő szaporítóterület a vetőmag árának enyhe növekedését vonhatja maga után.


Ez a cikk a MezőHír 2015/09 - szeptemberi számában jelent meg.