Fordulatos esztendő



Fura szerzet az ember, nem egyformán értékeli a kilengéseket. Főleg, ha az életünket, megélhetésünket nagyban befolyásoló időjárásról van szó. A novemberre átcsúszott vénasszonyok nyarát jómagam is élvezem, már-már örülnék is neki, ha be nem villanna, hogy lehet még ennek böjtje is.

Aztán meg arra gondolok, hogy így van ez rendjén, a természet hadd kompenzálja a nyári, ősz eleji unásig csapadékos, szomorkás napokat, amit akkor másokkal együtt én is igencsak méltatlannak tartottam. Ha azonban a szeszélyes és az átlagtól mindkét irányban jelentős eltérések rendszerré válnak, azok kárai össze is adódhatnak. Ezért nem jönne rosszul egy kicsit unalmasabb, de kiszámíthatóbb Boldog Új Esztendő.

Véghajrá

Czerván György, az FM agrárgazdaságért felelős államtitkára a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón adott helyzetértékelést. „Magyarországon a kukorica a legnagyobb területen, az idén mintegy 1,224 millió hektáron termesztett szántóföldi növény. A november 4-ei adatok szerint az idei termést a terület mintegy 60 százalékáról takarították be. Itt a termésátlag kifejezetten jó, hektáronként 7,56 tonna.

Az államtitkár megjegyezte: a várható 9 millió tonnás termés eléréséhez az szükséges, hogy a belvizes és a jelentősen átnedvesedett területeken is végezzenek a munkával, és a termésátlag se csökkenjen számottevően. Az előző öt év átlagában a betakarított kukorica mennyisége éves szinten 6,8 millió tonna volt, az ideihez hasonló termésátlag legutóbb 2005-ben fordult elő.

A napraforgó betakarítása gyakorlatilag befejeződött, a termésátlag hektáronként 2,65 tonna. Ez igen kedvező, legutóbb 2008-ban volt ilyen magas. Az államtitkár megjegyezte, hogy a betakarított kukorica és napraforgó mennyisége meghatározó arányt képvisel a mezőgazdasági termelésen belül, ezért jelentősen befolyásolja a teljes ágazati kibocsátást.

A vetési munkáknál a káposztarepce vetését befejezték a gazdák, az előre jelzett vetési szándék 93 százalékban teljesült; ez valamivel több, mint 211 ezer hektárt jelent. Az őszi árpát 207 ezer hektáron vetették el, ez a tervezettnek szintén 93 százaléka.

Őszi búzát 1,089 millió hektáron terveznek vetni; a munkában van némi csúszás, de a terület kétharmadán már végeztek.

Az államtitkár elmondta: amikor 2014 májusában a hazai és világszinten is kedvező terméskilátásokról szóló hírek megjelentek, a világpiaci és hazai gabonaárak is csökkenni kezdtek. Ez a folyamat júniusban stabilizálódott, majd amikor világossá vált, hogy az őszi búzából a szokásosnál lényegesen több takarmányminőségű áru várható – 70 százalék –, akkor a takarmánygabonák ára tovább mérséklődött, az étkezési búza ára viszont emelkedni kezdett.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a kukorica jelenlegi piaci ára 30-35 ezer forint tonnánként, ami már megközelíti a 101,31 euró/tonnás intervenciós árszintet, amely 31 400 forint/tonnának felel meg. Amennyiben az intervenció igénye felvetődik a piaci szereplők részéről, úgy a szaktárca megteszi a szükséges lépéseket az Európai Bizottságnál. Hozzátette, hogy a kedvezőtlen körülmények miatt a kukoricánál jelentős szárítási és tisztítási költségek is felmerülhetnek.

Értékén mérve

A szántás, vetés, betakarítás „földhözragadt” tevékenységének ellenpontjaként a közgazdasági számvetések sem hiányoztak az elmúlt hetek témaválasztékából.

„A mezőgazdaság a magas bázis ellenére 2014-ben is várhatóan pozitívan járul hozzá az ország GDP-jének növekedéséhez – jelentette ki Czerván György Budapesten, az OTP Bank agrárpartner-találkozóján. Ugyanis a mezőgazdaság az első félévben 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez, a múlt évben pedig 0,9 százalékponttal. A mezőgazdaság teljes kibocsátása tavaly összességében rekordméretű, 2 313 milliárd forint volt.  A mezőgazdasági beruházások volumene 2013-ban 9,1 százalékkal bővült, az idei első félévben pedig 29,4 százalékos volt a növekedés – mondta az államtitkár.  A múlt évben az agrár-külkereskedelem árbevétele meghaladta a 8 milliárd eurót, ez a nemzetgazdaság tavalyi összes exportjának 10 százalékát teszi ki. Az aktívum 3,6 milliárd euró volt az ágazatban, a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint 50 százalékát tette ki.  Az államtitkár úgy vélekedett: a szektor exportteljesítménye az idén várhatóan nem éri majd el, de megközelíti a múlt évit.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság kondíciói javultak az elmúlt években. Hangsúlyozta: a felhalmozott forrásokat – így a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások múlt évi, 500 milliárd forintot meghaladó betétállományát – egy hosszú távú stabilitást ígérő, fejlesztésorientált gazdaságpolitikával kell mobilizálni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer egyre inkább stratégiai termékké válik a világban, és ez nagy lehetőség egy kedvező agráradottságokkal bíró államnak, mint amilyen Magyarország is. A foglalkoztatás és a hozzáadott érték növelése érdekében az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése támogatásának prioritást kell élveznie a következő években Magyarországon.

Jó, ha csökken

Folytatódik az általános forgalmi adó csökkentése és a gazdaság fehérítése az agráriumban 2015-ben – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a jövő évi költségvetés tervezetének tárgyalása kapcsán. Eszerint az élő és félsertés áfájához hasonlóan 2015. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken az élő, a hasított fél- és negyedszarvasmarha, juh és kecske értékesítésére alkalmazott áfa-kulcs. Az intézkedés célja, hogy eredményesebb legyen a feketegazdaság elleni küzdelem a teljes agráriumban.

Megjegyezte, hogy az előterjesztést az élő és félsertés ez év január 1-jétől hatályos áfa-csökkentésének pozitív tapasztalatai alapozták meg. Az idei első fél év adatai, valamint  a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kérdőíves felmérés összegzése szerint csökkent az élősertés importja, a termelőknek az eddiginél jobban megéri belföldi alapanyagot vásárolni. Emellett élénkült a tenyészállatok forgalma, nőtt a sertésállomány és emelkedett a sertéstartók száma. A szektorban az első fél évben összességében 3 milliárd forinttal nőtt a bevallott általános forgalmi adó egyenlege a múlt év hasonló időszakához képest.

A tárca arra számít, hogy a mostani újabb áfa-csökkentés az agrárágazat további fehéredését eredményezi. A miniszter szerint az élő állatok és vágott testek esetében az áfa mérséklése eleve csökkenti a költségvetésre gyakorolt hatásokat, mivel a belföldi fogyasztási szokások, valamint a piac mérete miatt mind a szarvasmarha-, mind  a juh- és kecskeágazat főként exportra termel. Belföldi forgalmuk tehát igen kismértékű áfa-bevallási és áfa-fizetési kötelezettséget generál. Az érintett ágazatok élőmunka-igénye ugyanakkor jelentős, ami hozzájárul a vidéki munkahelyek megőrzéséhez, a vidéki élet fenntarthatóvá tételéhez – jelezte a miniszter.

Fazekas Sándor kitért arra, hogy a jövő év elején hatályba lépő 22 százalékos áfa-csökkentés némi kiesést jelent majd a költségvetés folyó finanszírozásában, ám ezt véleménye szerint kompenzálja az érintett állattenyésztési ágazatok fehéredésének hatása. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai szerint a kiesés nagyságrendileg éves szinten 6-7 milliárd forint lehet.

Gyarapodó örökség

A növénytermesztés és állattenyésztés mellett az erdőgazdálkodás sem elhanyagolható eleme a vidék életének. Jelek szerint ez a szektor jelentős fejlesztések színtere lesz a közeljövőben.

„Az elkövetkező időszakban a Földművelésügyi Minisztérium további 700 ezer hektárral kívánja növelni a magyarországi erdők területét – jelentette ki Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. jubileumi ünnepségén. Az erdők a nemzet közös örökségének részét képezik, amelyek védelme, fenntartása és megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk kötelessége – tette hozzá. A hazai erdők fejlesztésére és ápolására uniós forrásból már eddig is közel 90 milliárd forintot fordítottak, az ágazat pedig jelenleg mintegy százezer ember megélhetéséhez járul hozzá.

A telepítések felgyorsításával a jelenlegi 20-ról 27 százalékra nő az erdő által borított területek nagysága. Úgy vélte, az erdőgazdálkodás Magyarország egyik kitörési pontja lehet a 2020-ig tartó vidékfejlesztési ciklusban.”