A munka gyümölcse



A természet nyáron és ősszel terméssel jutalmazza a kertészkedő, szántó-vető embert. Kit többel, kit kevesebbel; kit szebbel, jobbal, kit silányabbal. Olykor az érdemen, olykor a szerencsén dől el, hogy kinek mi jut. A megjutalmazottnak van, amikor a sok is kevés, s olyan is előfordul, hogy a kevés is sok. Idén sincs ez másként.

Kalászcsokor

Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy a június a kalászos gabonák jegyében telt. A hónap elején nemesítőházak, vetőmagtermesztő és -forgalmazó gazdaságok országszerte szakmai előadásokkal megtámogatott kalászos fajtabemutatók sorát tartották meg. A szántóföldi növénytermesztés jelentős hányadát adó kalászosok, s különösen a kenyérbúza szerepe hazánkban a megélhetés szempontjából is meghatározó, így érdeklődőkből sem volt hiány.

A nyereséges gazdálkodást olykor a kedvezőtlenül alakuló természeti és piaci viszonyok önmagukban is akadályozzák. Emberi tudatlanságból, mulasztásokból adódó hibákkal ezt tetézni vétek. Az aratás utáni sikeres számvetésnek ugyanis olyan lényeges előzményei is vannak, mint a jól megválasztott fajta, s az azzal párosuló optimális agrotechnika. Az ezeken a helyszíneken látottakból, hallottakból leszűrt következtetések jövőbeni hasznához nem férhet kétség.

A kecskemetitv.hu híradása már a ’mezei’ valóságról ad látleletet. „A május végi, június eleji időszak szokatlanul meleg időjárása miatt már június utolsó hetében meg kell kezdeni a gabona aratását. Az elmúlt forró napok előre hozták a gabona száradását, de az érését nem. A száruk rövid, a kalászuk kicsi, a felső levelek pedig lesültek. Az országnak a déli részén, elsősorban a rövidebb tenyészidejű fajtákkal szoktunk kezdeni. Aminek a vízszázaléka leesett olyan szintre, hogy lehet aratni, ott aratunk.

Amíg nincs a raktárban a gabona, addig sem a minőségről, sem a mennyiségről nem lehet beszélni. Magánkézben van a kereskedelem, ezért üzleti titokként kellene ezeket az adatokat kezelni – nyilatkozta Domján Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara növénytermesztési osztályvezetője.

A jó minőséget, magas sikér-, illetve magas fehérjetartalmú búzát termelő gazdáknak kezd elmenni a kedve a termeléstől, hiszen nincs különbség a gyenge minőséget adó takarmánybúza és a bő termésű takarmánybúza ára között, ami 30-40-50 százalékkal többet is teremhet, mint a jó minőséget adó. Itt tehát valamit tenni kellene, mert rövidesen nem lesz kenyérbe való gabonánk” – mondta.

Az MTI a Napi Gazdaságban megjelentek alapján tette közzé Vancsura Józsefnek, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökének aratási előzetesét. Eszerint a termés ígéretes, de a következő napok, hetek időjárásán is múlik majd, hogy milyen lesz az eredmény. A cikk szerint a július elejétől betakarított búzával kapcsolatban abban bíznak a termelők, hogy a kisebb mennyiséget a jobb minőség ellensúlyozza majd. A búzával egy időben veheti kezdetét a repce betakarítása, ebből a növényből szintén a tavalyi mennyiségtől elmaradó eredményt várnak a szakemberek. A szövetség szerint a búza ára az aratás idején tonnánként 40 ezer forint körül alakul majd. A minőségi búzák 4-6 tonnás hozamokkal kecsegtetnek, míg a bőtermő nyugati fajták és hibridek 7-9 tonnát produkálnak. A malmi I-es minőségért 50 ezer forintot remélnek.

Az árpák a tőlük megszokott mennyiséget hozzák. Maguk a gazdák a következő árakkal kalkulálnak: az eurobúza tonnánkénti ára augusztusban 45 ezer forint körül lesz. Takarmánybúza esetén a legtöbben 42 ezerre tippelnek, a takarmányárpa és tritikálé árát ennél egy-két ezer forinttal kevesebbre teszik. A sörárpáért az 50-55 ezer forintos ajánlatot tartják megfelelőnek, míg a durumért 60-63 ezer forint körüli összegre számítanak.”

Nem megy a meggy

Nem csak a jó búzát nem fizetik meg, de a most érő, csodás ízharmóniájú, kedvenc gyümölcsömről is rossz hírt kaptam el a Szabolcs Online-t böngészve. Tettem ezt akkor, amikor a közeli zöldségesnél 175 forintért vettem fél kilónyi meggyet az ebédem mellé desszertnek.

„Se fedeles kosárba, se műanyag ládácskába nem szedik a meggyet a tészek gyümölcstermesztői, pedig az érdi bőtermővel elkezdődött a szedés szezonja.

Péntek délelőtt Hajdúdorogon tanácskoztak a meggytermesztéssel is foglalkozó tészek vezetői, s úgy döntöttek, hogy nem kezdik meg a meggy szedését az alacsony felvásárlási ár miatt – tájékoztatta a szerkesztőséget Keczkó Péter, a nagycserkeszi Penta Família Szövetkezet elnöke, aki szintén részt vett a megbeszélésen. A termelők felháborítónak tartják ugyanis, hogy jelenleg a feldolgozók által kínált vételár jóval alacsonyabb, mint a valós önköltségi ár. Amíg a piacon nem lesz olyan a felvásárlói ár, hogy legalább a költségek megtérüljenek az őstermelőknek, addig a tész-tagok nem kezdik meg a betakarítást. Azok a felvásárlók, akikkel a tész-tagok kapcsolatban állnak, 60 forintot adnának most a meggyért kilogrammonként, holott a szűkített önköltségi ár legalább száz forint. Természetesen sok tényezőtől függ – többek között a termés mennyiségétől, a permetezések számától, hogy kinek mennyi az önköltsége.

A nagyobb meggytermesztő szövetkezetek döntöttek a szüret halasztásáról. A Penta TÉSZ mellett nem kezdi meg a szedést a tiszadobi Kárpátok Gyümölcse TÉSZ, a hajdúdorogi Alföld 2003 TÉSZ, a debreceni Észak-alföldi TÉSZ, a derecskei Havita TÉSZ és a koroncói Arrabona TÉSZ tagjai sem. Amennyiben az ár nem változik, akkor akár teljes mértékben is elmaradhat az idei meggybetakarítás – tette hozzá Keczkó Péter.

Zöldség-gyümölcs, versenyképesen?

Nemrégiben a témához szorosan illeszkedő megfogalmazásokra leltem az agrártárca honlapján, és most a ’meggyes’ történet apropóján elevenítem fel néhány elemét. „Egy versenyképes, erős termelői összefogásban működő zöldség-gyümölcs ágazat létrejötte a cél, amely képes a hazai és külföldi piacokat minőségi termékekkel ellátni – mondta Czerván György egy nemrégiben megtartott vecsési konferencián.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte: a zöldség-gyümölcs ágazati export értéke folyó áron 2013-ban 258 milliárd forint volt, ami 2010-hez képest dinamikusan bővült, összesen 30%-kal volt magasabb. Az export folyóáras értéke 2014-ben is kedvezően alakult, összesen 271,5 milliárd forint volt, ami 5%-kal magasabb az előző évhez viszonyítva. Az exportált termékek mennyisége számottevően nem változott, összesen 502 ezer tonnát tett ki.

A zöldség-gyümölcs feldolgozás aránya az élelmiszeripar termelési értékében 2013-ban 9% volt, az elmúlt években részaránya enyhén csökkent. A feldolgozóipar a zöldség-gyümölcs termelés közel felét vásárolja fel. Termelési értéke 2013-ban meghaladta a 203 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 13 évben évente átlagosan 4,6%-kal bővült folyó áron – hangsúlyozta Czerván György.

Arról is beszélt, hogy a 2014-től 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszakban a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban a termékmennyiséget évi 1 millió tonnával szeretnénk növelni, az éves kibocsátást pedig mintegy 190 milliárd forinttal.

Az államtitkár emlékezetett: a minőségi árualapok megteremtése, valamint az ágazat szakmai hátterének fejlesztése, a kutatás és szaktanácsadás rendszerének megújítása nélkül elképzelhetetlen a termékpálya folyamatosan növekvő teljesítménye.

A 2014-2020 közötti időszakban jelentős hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonyság fokozására, továbbá a szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztés technológia- és eszközfejlesztésére. A vidékfejlesztési forrásokból elkülönített keret áll majd rendelkezésre a növény- és gombaházak építésére, és korszerűsítésére, illetve az öntözött területek fenntartható növelésére is. Fontos cél még a termelői összefogás erősítése, a piaci kockázatok csökkentése, valamint az ökológiai gazdálkodás előmozdítása.

A Földművelésügyi Minisztérium erősíteni kívánja a fogyasztói igények megteremtése és hatékony kiszolgálása érdekében az ágazati marketingtevékenységet – erősítve ezzel a fogyasztói tudatosságot; az egységes minőségügyi rendszer létrehozását, a termékek hozzáadott értékének növelését, hogy a külföldre értékesített árut Magyarországon dolgozzák fel, és ne alapanyagként kerüljön a nemzetközi piacokra – fogalmazott Czerván György.”


Ez a cikk a MezőHír 2015/07 - júliusi számában jelent meg.