Változások a növényvédő szerek kutatás-fejlesztésében



2013 a mezőgazdaság, ezen belül a növényvédőszer-gyártók, -kereskedők és -felhasználók számára is egyaránt változatos esztendőnek bizonyult. Az időjárás a felmelegedő éghajlatnak megfelelően viselkedett, jelentős károkat okozva a mezőgazdaság valamennyi ágában; aszály, árvíz egyaránt „boldogította” a termelőket.

A növényvédőszer-engedélyezési hatóságot európai és országos szinten is megrázta a neonikotinoidok káros hatásának ítélt, többször cáfolt méhpusztulás. A régóta ismert, de eddig nem kellően tanulmányozott jelenség, az endokrin rendszereket károsító növényvédő szerek kérdése is napirendre került, a biocidok, ipari anyagok és kozmetikumok mellett, hogy ismét az Európai Bizottság ügyintézésének berkeiben-útvesztőiben időzzön, újabb határidőkig.

Megváltoztak a kutatás/fejlesztés, piacfejlődés körülményei, amelyekből az alábbiakban az év vége felé közeledve érdemes aktuális információkat közölni.

A növényvédőszer-kutatás és -fejlesztés helyzete

Az új növényvédőszer-hatóanyagok kutatásával és fejlesztésével foglalkozó vállalatok száma a világban megfeleződött. 1995-ben a világon 34 cég foglalkozott kutatás-fejlesztéssel, számuk 2012-re 17-re csökkent.

1995 és 2005 között egy új növényvédőszer-hatóanyag piacra hozatalának költsége 152 millió US $-ról 300 millióUS $-ra emelkedett. Ez az áremelkedés jócskán elmarad a hagyományos vetőmag-előállítás és hibdridek kutatási és fejlesztési költségei mögött.

2000-ben még 70 új növényvédőszer-hatóanyag fejlesztésével foglalkoztak a fejlesztőcégek, 2012-re ez a szám 28-ra csökkent.

A piac fejlődése

2003 és 2011 között Európa vezető szerepet játszott a világ agrokémiai piacai között, 2012-re ezt a szerepet Ázsia vette át.

Az európai agrokémiai piac a növekedés és a fejlettség szempontjából feloszlott az eredeti EU-15 tagországra, az ehhez később csatlakozott EU-12 csoportra, valamint a kelet-európai országok piaci csoportjára.

A kutatás-fejlesztés értéke magas az eredeti EU-15 tagországban. Azonban ezekben az országokban mérték a regionálisan leglassabb piacnövekedést a világon, a piacok telítettsége miatt.

Az európai piacon lecsökkent a kutatás-fejlesztés

Az új agrokemikáliák részesedése a világpiacból az európai piacokon az 1980-as években tapasztalt 33,3%-os részesedésről az 1990-es évekre 21,3%-ra csökkent, a 2005-2014 közötti időszakban pedig 16,4% volt.

A növényvédő szer K+F beruházásokra fordított összes pénzmennyiségből az európai piacra fordított K+F beruházások aránya a korábbi évtizedek 33,0%-os arányáról az 1980-as években 25,0%-ra, 2005-2014 között pedig 7,7%-ra csökkent.

Az európai növényvédőszer-ipar területén a K+F beruházások csökkenésének fő okai:

  • az EU-15 országainak piaci telítettsége,
  • a GM-technológia általános elutasítása,
  • az engedélyezési előírások megszigorodása,
  • az európai gazdák rendelkezésére álló új technológiák beszűkülése, különösen, ha ezek mennyiségét a világ más régióival hasonlítjuk össze.

A mezőgazdaság működése és az agrokemikáliák alkalmazása globális rendszereket alkot. Az EU-n kívül nincs ország, ahol az agrokemikáliák engedélyezését azok veszély alapú értékelése olyan mértékben befolyásolná, mint Európában.

Az eredményes engedélyeztetés és a kereskedelmi haszon az EU-n kívüli országokban kisebb rizikónak van kitéve, mint az Európai Unió országaiban. Ezért amikor a gyártó cégek a kutatás-fejlesztési projektek prioritásairól döntenek, a beruházások helyének eldöntésénél nagy valószínűséggel az Európai Unión kívüli régiók kerülnek előtérbe.

Várható, hogy a biológiai növényvédő szerek száma jelentősen megnövekszik a közeljövőben. Az általános vélemény szerint az Európai Unió saját korlátozó előírásainak való megfelelési igyekezetében azonban tovább csökkenti a piacokra hozható, forgalmazható növényvédő szereinek számát.


Ez a cikk a MezőHír 2013/11 - novemberi számában jelent meg.