Újragondolt ökológiai gazdálkodás…



Az ökológiai gazdálkodás lényege, hogy az élelmiszerek a természetes biológiai körfolyamatok tiszteletben tartásával készülnek. Ezt elérendő, az ökológiai gazdálkodás olyan alapelveken nyugszik, amelyek minimalizálják az ember hatását a környezetre, miközben biztosítják a mezőgazdasági rendszerek lehető legtermészetesebb működését.

Az ökogazdálkodás előnyei elsősorban a környezetvédelem területén jelentkeznek. A talaj az egyik legfontosabb természeti erőforrás, a biogazdálkodók a talaj egészségének és természetes állapotának megőrzése mellett igyekeznek a talaj minőségét, szerkezetét és vízgazdálkodási tulajdonságait javítani. A biodiverzitás megőrzése nem hogy az ökológiai gazdálkodás célja, hanem gyakorlati eredménye.

Nem találták meg a számításukat a biotermelők,  mert nem érték el az 50-200%-os ártöbbletet az egyes termékeknél
Nem találták meg a számításukat a biotermelők, mert nem érték el az 50-200%-os ártöbbletet az egyes termékeknél

Sok olyan módszer, amelynek termelésnövelő hatása van az ökológiai gazdálkodásban, másodlagos hatással bír a növények és állatok életére, így segít fenntartani a biodiverzitást. Bizonyított tény, hogy ez a fajta gazdálkodási mód kevesebb szénkibocsátással jár, így akár a klímaváltozás csökkentésében is szerepe lehet.

Magyarországon az 1980-as évek második felétől indult meg a jogszabály által szabályozott, szigorú feltételrendszer alapján az ellenőrzött bio (öko) organikus gazdálkodás. Ekkor már ötven, száz év telt el azóta, amikor még ismerték a vegyszermentes gazdálkodás módszereit, amikor még – ha nem is így nevezték – biogazdálkodást folytattak. Az agrárképzésben is a monokultúrás, intenzív vegyszeres gazdálkodás vált uralkodóvá és tart napjainkban is.

Megtorpant a biotermelés

Magyarországon a biotermelés megszervezése és eredményes területi növekedése, valamint az állattenyésztés ütemes bekapcsolódása volt a jellemző húsz éven keresztül, egészen 2006-2007-ig. Akkor azonban hirtelen megállt, sőt visszaesett a termelés. A termelői szféra becsapottnak és kiszolgáltatottnak érezte magát, és mintha kihátrált volna a termelés mögül a kereskedelem is. És valóban nem találták meg a számításukat a biotermelők, mert nem érték el az 50-200%-os ártöbbletet az egyes termékeknél, de gyakran nem is volt piac az adott biotermékre. Sokan éppen emiatt – no meg az ipari növények árrobbanása miatt – visszaálltak inkább a konvencionális termékek termelésére.

Tény, hogy a támogatások közül is egyre kevesebb segítette a biotermelőket, és ez a jelzett években a biotermesztési érdektelenséget hozta magával. Kevesebb volt a biotermékek reklámja, kevesebb bíztatást és támogatást kaptak a művelői, vagyis a biotermelés kicsit elhanyagolt ágazat lett. Pedig a biotermesztést is a nyereségcentrikus gazdálkodás jegyében folytatják a termelők, amellett, hogy környezettudatosak, és az egészséges táplálkozás pártján állnak.

A biogazdálkodás feltételei természetesen jóval szigorúbbak és összetettebbek, mint hogy tartózkodjon a biotermelő a hagyományos permetezőszerektől.

Magyarországon napjainkban a termőterület alig 2,5%-án, mintegy 127 000 hektáron folyik fenntartható, organikus gazdálkodás. Az így megtermelt zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszer 80-85%-a exportra készül, ugyanakkor a fogyasztóhoz eljutó ökológiai termékek mintegy 90%-a importként érkezik. Ezen az arányon mindenképpen változtatni kell. Becslések szerint, bár egyre több a biogyümölcs a piacon, az arányokat tekintve csak 1-3%-ról beszélhetünk…

Nemzeti akcióterv készült

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára jelentette be, hogy a hazai ökogazdálkodás megreformálása érdekében az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséről szóló Nemzeti Akcióterv készült. Ez tartalmazza, hogy az ökogazdálkodási vertikumban kinek mit kell tenni azért, hogy több ökológiai gazdaság legyen Magyarországon; hogyan lehetne jobban felhasználni az alapanyagokat, fejleszteni a marketingtevékenységet, mitől születnének meg a kutatói hálózatok.

Az ágazat helyzetének javítására szolgál több más akcióterv is, mint például a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, valamint a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Ezek szintén azt a célt szolgálják, hogy az ökológiai gazdálkodás feltételei javuljanak Magyarországon, főként a fenntarthatóság szempontjából. Emellett egy másik neuralgikus szakmai terület is szóba került – ami nem mutat közvetlen összefüggést az ökológiai programmal –, jelesül, hogy Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani az ország GMO-mentességét, még ha olykor támadások is érik emiatt. Ezek a feladatok akkor hajthatók végre eredményesen, ha a régió gazdálkodói között a cselekvési terv minden elemében az együttműködés és az összefogás lesz jellemző.

Cél a bioterületek növelése

Az Európai Unió a következő költségvetési időszakában – 2014 és 2020 között – több mint a duplájára növelné az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságát Magyarországon. A XXVI. biokultúra tudományos napon tett VM-államtitkári bejelentést természetesen örömmel vették tudomásul a bioágazat képviselői.

Az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséről szóló nemzeti akciótervben konkrétan a jelenlegi alig 127 000 hektárról 300 000 hektárra kívánják növelni az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagyságát. Természetesen ugyanilyen energikusan kívánják növelni az ökológiai feltételek között nevelt állatállomány létszámát is 2020-ra Magyarországon.

A célkitűzések megvalósítása persze akkor lesz teljes értékű, ha Magyarországon az ökológiai gazdálkodásból származó termékek feldolgozottsági szintjét is sikerül emelni. Jelenleg ugyanis az exportált biotermékek döntő hányada feldolgozatlan alapanyag. Továbbá óriási szerepet szán a program a biotermékek marketingjének, amelyen belül népszerűsíteni kívánják a biotermékek fogyasztását, növelve a fogyasztói tudatosságot és a fogyasztói bizalmat is e termékek iránt. Hangsúlyosan szerepel az akciótervben még az ökológiai tevékenységekkel kapcsolatos képzési, kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási rendszerek fejlesztése is, amelyben szintén nagy lemaradásaink vannak.

450-900 euró, azaz a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy  135-270 000 Ft/ha támogatásra számíthatnak az ökológiai  gazdálkodásban résztvevő gazdálkodók 2014 és 2020 között
450-900 euró, azaz a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy
135-270 000 Ft/ha támogatásra számíthatnak az ökológiai
gazdálkodásban résztvevő gazdálkodók 2014 és 2020 között

Gazdasági hasznot is várnak

Az ökológiai gazdálkodás köztudottan nagyon munkaerő-igényes ágazat. Így a növekedési pályára állított ökogazdálkodás hozadéka lehet, hogy a jövőben egyre többen találhatnak munkát az ágazat fejlesztése révén. Talán felesleges is említeni, hogy ez a vidék népességmegtartó erejét tekintve is mennyire fontos tényező lehet.

Az ökológiai gazdálkodásban előállított termékek belföldi fogyasztását is a mostaninál szélesebb körben kell népszerűsíteni, amit a helyi piacok létesítésének ösztönzése is támogat. Az akcióterv célja, hogy az óvodákban, iskolákban és egyéb szociális intézményekben a bioalapanyagok felhasználását legalább 30%-ra kell növelni. Ez a jelenlegi – kicsit lehangoló hazai biotermelési és fogyasztási gyakorlat mellett – természetesen utópisztikus elképzelésnek tűnik, de a mozgalom minden bizonnyal képes kitermelni magából ilyen mértékű változást is, ha a termelői szféra valóban minden beígért anyagi és erkölcsi támogatást megkap.

A hazai biotermelés fellendítését célzó program, illetve akcióterv mellé máris teljes mellszélességgel odaállt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelynek vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke megerősítette, hogy az általa képviselt köztestület saját eszközeivel támogatja az ökológiai gazdálkodás lehetőségeinek kiszélesítését Magyarországon. Ezt támasztja alá, hogy a NAK együttműködési megállapodást kötött a Magyar Biokultúra Szövetséggel az idei országos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállításon (OMÉK). A NAK alelnök ugyanakkor teljesen reális és megvalósítható célnak nevezte, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága Magyarországon 300 000 hektárra növekedjen, és a bio-állattenyésztés is arányosan teljesítsen.

A Magyar Biokultúra Szövetség elnöke viszont mindehhez még azt a gyakorlatias megjegyzést fűzi, hogy az ilyen léptékű területnövekedés egyik fontos feltétele az ökológiai gazdálkodás támogatási szintjének számottevő növekedése. Erre pedig nem csak remény van, de az EU-tagállamok gyakorlatából hozott becslés – és előzetes információk – alapján 450-900 euró, azaz a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 135-270 000 Ft/ha támogatásra számíthatnak az ökológiai gazdálkodásban résztvevő gazdálkodók 2014 és 2020 között. Az uniós támogatási gyakorlatnak megfelelően ehhez természetesen akkor juthatnak hozzá, amennyiben a szükséges szigorú feltételeket is teljesítik munkájuk során. A biotermelőket ez a régi-új „játékszabály” azonban bizonyosan nem riasztja el, hiszen eddig is szigorúan megszabott keretek között, rendben és fegyelmezetten dolgoztak…