Új trükkökre nem lehet megtanítani az öreg kutyát?



Amint a kölyök szellemi kapacitása kifejlődik, kezdi megkülönböztetni egymástól a jót és a rosszat. Képzéssel természetesen sokkal könnyebb megtanítani arra, hogy mi a helyes. Lényegesen nehezebb dolog azonban kijavítani a hibákat, mint megelőzni azokat. Tanítsuk meg, mit kell tennie, amint a parancsnak engedelmeskedni tud.

Ha hathetes korban elkezdjük a képzést, először egyszerű dolgokkal, napi rövid időszakokkal indítsunk, majd három hónapos kortól fokozatosan fegyelmezzük, amikor szükség van rá, így elérhetjük, hogy négyhónapos korára képzett kutyánk legyen.

Addigra elsajátítja a tanulás tudományát is, s ezt élete végéig folytatja. Az a szólásmondás, hogy „új trükkökre nem lehet megtanítani öreg kutyát” nem felel meg a valóságnak akkor, ha korán megtanítjuk arra, hogy elfogadja a parancsszavakat és fegyelmet.

Minden kutyát meg kell tanítani arra, hogy az egyszerű vezényszavakra („ülj”, „állj”, „ide gyere”, „feküdj”) reagáljon, s meg kell tanítani a „nem szabad” megértésére is. A képzett kutyát az különbőzteti meg a többitől, hogy véghezviszi, amit a gazda akar tőle, s amikor csinálja, szívesen teszi. Bizonyított tény, hogy napi tízperces gyakorlással, héthetes kortól kezdve, 16 hetes korra jól képzett kutyát kaphatunk. A jó eredmény egyik feltétele a folyamatos, megszakítás nélküli napi képzés.

Napi tízperces gyakorlással, héthetes kortól kezdve 16 hetes korra jól képzett kutyát kaphatunk
Napi tízperces gyakorlással, héthetes kortól kezdve 16 hetes korra jól képzett kutyát kaphatunk

A képzés alapjai:

  • az ismétlés,
  • a következetesség,
  • a dicséret
  • szükség esetén enyhe erőszak
  • és a kölcsönös szereteten alapuló kapcsolat.

Ha a kutya korai, fogékony korban megtanulja a fegyelmet és az engedelmességet, egész élete végéig folytatja a tanulást. A gazda és a kutya közötti megértés kötelékei igen szorosak, a kutya részéről azonban ez erősebb.

A kutya nagyon sok dolgot tud megkülönböztetni: például a hét napjait, a napszakokat, és azt is igen jól tudja, hogy jön-e velünk sétálni, vagy otthon hagyjuk őt. Úgy tűnik, rendelkezik valamifajta szellemi telepátiával, vagy hangszínünkből, arckifejezésünkből tud olvasni, ami képessé teszi őt arra, hogy gyorsan átlássa, milyen hangulatban vagyunk, sőt még azt is kitalálja, hogy mit gondolunk.

Boxerem, Bizsu rendszeres állandó társam volt, de néha előfordult, hogy otthon kellett hagynom. Ilyenkor elvonult és vigasztalhatatlan volt, egészen addig, amíg meg nem jöttem. Megérkezésem előtt néhány perccel – akár 20 percig, akár több órát voltam távol – odament az ablakhoz, és nyilvánvaló gyönyört okozott neki az a tény, hogy ő az egyetlen, aki nagy farkcsóválás közepette meg tudja mondani, hogy mindjárt az ajtónál leszek. Kétségtelenül ráhangolódott gondolataimra, ahogy közeledtem.

A kutyák magatartásformái mind normál körülmények között, mind pedig stresszhatásra, igen nagy jelentőséggel bírnak az állatorvosok számára. A kutya viselkedésének leírása igen sokszor segít a diagnózis felállításában, ami klinikai vizsgálatok alapján majdnem hogy keresztrejtvény. Egyes kutyák olyan területvédő típusok, hogy nehéz paciensnek bizonyulnak saját otthonukban.

Ha viszont elhozzák kezelésre a rendelőbe, ahol idegenek, példás „betegnek” bizonyulnak. A területvédelmező ösztön azonban még erősebb, ha kennelbe helyeznek egy félénk kutyát. Igen könnyen haraphat egy olyan kutya, amelyik a vizsgálóban kezes bárány volt. A legtöbb esetben az a legjobb megoldás, ha tulajdonos megy a kutyájáért, amikor elviszi, s így elkerülhető az a jelenet, hogy a gondozó kísérelje meg kihozni az állatot.

A kutya szeme és arckifejezése határozott útmutatást ad testhőmérsékletére vonatkozóan a gyakorlott állatorvosnak. Vannak emberek, akik a kutyák ezreit kezelték, mégis ritkán vagy sohasem „részesülnek harapásban. Mások viszont magukon viselik a foglalkozási ártalom jegyeit, s nem tudnak egy féregirtó tablettát behelyezni, vagy egy karmot levágni, anélkül, hogy meg ne harapnák őket. A kutyákhoz magabiztos, határozott módon kell közeledni, jelezvén, hogy mostantól a főnök veszi át az irányítást. A kutyák védik területüket, s gazdáikat a betolakodók ellen. Viszont ritkán okoznak problémát idegen helyeken.

Minél közelebb vagyunk otthonukhoz, annál agresszívabbá válik a védekezés. Ez rendszerint figyelmeztető ugatás, vagy morgás formájában nyilvánul meg. A kutya, ha betolakodónak néz valakit, azt sok esetben megharapja. A bizonytalan, bátortalan kutyák félelemből harapnak, különösen, ha úgy érzik, hogy fenyegetik őket.

Ezért a kiképzés során is vagy több kutya együtt okoz igen gyakran problémát, amit egyszerűen úgy lehet elkerülni, hogy külön-külön képezzük őket. Komoly verekedés, emberek vagy háziállatok megtámadása általában olyankor fordul elő, ha több kutya van együtt, s nyilvánvalóan a falkaszellem és a csordaösztön indítja el.

A vadkutyák párzanak a farkasokkal, és az ilyen keresztezett falkák nagy veszélyt jelentenek a szarvascsordákra. Sok példát jegyeztek fel arra vonatkozóan is, hogy az eszkimó kutya embert ölt. Az áldozatok vagy nagyon fiatalok vagy nagyon öregek voltak, pánikba estek, futni kezdtek, azután elestek, az állatok pedig hisztérikus őrjöngéssel vették rájuk magukat. Ugyanezek a kutyák nem mertek volna támadni, ha az egyén nyugodtan állva marad és szembenéz velük.

A kennelben, emberi társaságtól elkülönítve nevelt kölykök félénkké válnak az emberrel szemben, ha nem foglalkoznak velük, s ezt 5 hetes korban kell elkezdeni. A kennelben, emberi foglalkozás nélkül nevelt négyhónapos korú kutyák olyan félénkké válhatnak, hogy soha nem tudnak adaptálódni a családi élet, a zaj és az utcai forgalom stresszhatásához. A legfogékonyabb, legérzékenyebb kor a 7-16 hetes időszak. Ha a vásárló azt kérdezi, mi a legjobb kor a kölyökvásárlásra, a válasz; válassza ki öthetes korában, és szállítsa el pontosan héthetes korában.

A kutya-gazda kapcsolatban a bevésésnek vagy kötelék kialakításnak korán kell megtörténnie. A kennelben tartott kutyák hamar kialakítják viselkedési formáikat a másik kutya viszonylatában, ami nem biztos, hogy olyan, amelyet egy kedvtelésből tartott állatnál megkívánnánk. Egyszóval az ember barátjául fogadott kutyának az ember kutyájának kell lennie.

A gyermektársaságban nevelt kölykök természetesen viszonyulnak a gyerekekhez, de ha egy öregebb kutya hirtelen gyermekek közé kerül, a visító hangok, gyors mozdulatok határára könnyen haraphat – inkább félelemből, mint rosszindulatból.

A kölykök születésükkor nem látnak és nem hallanak. Életük első három hetében az egyetlen ösztön az életben maradásé. Csak az éhségre, hidegre és fájdalomra reagálnak. Ez alatt az idő alatt a kölyök biztonságban van minden olyan zavaró körülménytől, amely egyéniségét befolyásolhatná.

3 hét elteltével, amikor a szemek és a fülek kinyílnak, s kifejlődnek a motorikus és szenzorikus ösztönök, elérkezik a kölyök életének legkritikusabb pillanata. Ilyenkor maximálisan érzékeny környezetére. 3 és 8 hetes kor között a kutya tanulási képessége is megjelenik, s ekkor történik az ember társaságához való első alkalmazkodás. Ez az időszak elsősorban a felfedezés és a külső világhoz való alkalmazkodás időszaka.

Ez egy olyan kritikus időszak, amelyben tönkretehetik a kutyát, mint ember-társat. Az 5 és 7 hetes korban szocializált kutyáknál alakul ki ugyanis a legszorosabb kötelék az emberrel. A kísérletek azt mutatják, hogy a 14 hetes koruk után szocializált kutyák sohasem tudják legyőzni félénkségüket és vadságukat; az embertől való félrehúzódási reakciójuk olyan intenzívvé válik, hogy náluk soha nem alakul ki normális ember-kutya viszony.