Tények és remények



Áprilisban sok minden történt. S ebben, mint minden más hónapban, voltak előre kiszámítható mozzanatok, s váratlan helyzetek is akadtak.

A szokványosnak nem nevezhető kategóriában az országgyűlési választás vitte a prímet. Amiről addig csak beszéltek, valósággá vált. Nem csupán az ország, hanem a határtalan nemzet választott most képviselőket. Aki nyerőre tette az ikszét, örülhetett, s bánat juthatott osztályrészéül annak, aki úgy érezte, vele fizettetik meg mások nyereményét. Ebben a műfajban a kétharmad duplázása mellett sem lehet szó nélkül elmenni.

A szomszédos és a nagypolitika törésvonalán fekvő Ukrajnában pattanásig feszült a húr, s csak remélni lehet, hogy jóféle húr az, s a feszítés is lassacskán alábbhagy. Persze, közben az erődemonstráció változatos formái dolgoznak, burjánzanak a mélyben.

Óvatos optimizmus

A bel- és külpolitika harsányságával most szerencsére nem kezdett el a természet vetélkedni. Szeszélyes hónaphoz illően az időjárás ugyan adott hideget, meleget egyaránt, de módjával. Egy jó növénytermesztési év reményét sikerült fenntartani. Az egyensúly minimum eleme továbbra is a talajok megcsappant vízkészlete, így egy-egy jókor jövő, kiadós eső vezeti a kívánságlistát. No, meg a szép terméssel kecsegtető gyümölcsösöknek is túl kell még jutniuk a reális veszélyt jelentő fagyos hajnalokon.

„Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy húsvét előtt szinte valamennyi hazai gyümölcsfajtánál bekövetkezzen a teljes virághullás. Idén azonban az extrém enyhe téli időjárásnak köszönhetően a szokásosnál közel egy hónappal korábban indultak virágzásnak a fák. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai szerint általánosságban elmondható, hogy remek termés ígérkezik a korai tavasz miatt. Mindössze a májusi fagyosszentek okozhatnak kárt az előre tolódott érési időszak miatt az akkor már borsónyi méretű gyümölcsökben.”

Vannak emberek, akik gyümölcs szót kimondva nemcsak piaci asztalon vagy bolti polcokon mosolygó barackra, körtére, de még nem is a mirelitpultok üdítő választékéra gondolnak csupán. Én sem vagyok kivétel ebben, hiszen egy illatos, zamatos gyümölcspálinka megmozgatja a fantáziám. A sok gyümölcsnek sok cefréje azonban más nézőpontból irritálhat is.

Van mit félteni

„A brüsszeli bürokraták újabb felháborító provokációja az Európai Bíróság ítélete, amelyben Magyarország pálinkaügyekben elfoglalt álláspontját bírálják” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, azután, hogy az Európai Unió bírósága ítéletében kimondta: ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentessége.

Fazekas Sándor kiemelte: a magyar pálinka hungarikum, és a kormány megtalálja a jogi megoldást, hogy megvédje a pálinkafőzés értékes hagyományát, és a magyar pálinka továbbra is szabadon főzhető legyen. Nem ez az első eset, amikor az unió bele akar szólni abba, hogy Magyarországon „mondjuk milyen fák nőnek, vagy milyen nemzeti italra vagyunk mi büszkék” – mondta a miniszter, aki felháborítónak tartja és visszautasítja, hogy az unió „olyan jogokat formáljon magának, amelyeknek nincsen alapjuk”.

Fazekas Sándor kiemelte: a magyar pálinka a világon egyedülálló kincs, nagyon jó minőségű pálinkák vannak Magyarországon, amelyekre vigyázni kell, és minden lehetséges jogi eszközzel, illetve termelési támogatással védeni kell.

A magyar életformának is része a pálinka, sikertörténet, ezért is fontos, hogy megvédjük – mondta a miniszter.

Kérdésre válaszolva elmondta: az európai bírósági döntés nem érte váratlanul a kormányt, a részletes ítélet és indoklás ismeretében a Vidékfejlesztési Minisztérium az adóügyeket is felügyelő nemzetgazdasági tárcával közösen fog kidolgozni egy jogi megoldást.

„Biztos vagyok abban, hogy egy precíz jogi munkával át lehet hidalni a különbségeket” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az unióban talán a szlovén pálinkafőzési szabályozás áll a legközelebb a magyarhoz.

Esélylatolgatás

A termés mellett az árak is beleszólnak, abba hogy földdel, jószággal való foglalkozás hoz-e valamit a konyhára.

A statisztika szerint az utóbbi időben túl jó dolguk volt a termelőknek, így termelői árakban nem kell a konjunktúra idején beállt viszonyokat abszolutizálni. A sinusgörbe nemcsak a matematikában jártasok szerint éli a maga jól körülbástyázott életét.

Amúgy meg jó lenne, ha mégis jó lenne. Különben meg nyilvánosan botorság is az esetleges reális, a mi kis töredék európai méreteink ár-érték viszonyok alapján józanul kigondolt, kiszámítható jövedelmezőséget is magában foglaló kalkulációkkal bajlódni.

Egyrészt a népesség erőteljesen nagyobb hányada örül, vagy egyáltalán megélhetési kényszerből elfogadja, hogy az a jó, amiért keveset kell fizetni (neki). A többi nem az ő gondja, és még talán nem is az ő felelőssége. A másik végén a dolgoknak meg ott a spekuláció.

Amelyről ezen összefüggésből sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy e fogalomnak nem feltétlenül kellett volna szélhámosság kategóriájával összemosódnia. Hogy így történt, nagy hiba, remélhetően nem végletes. Másrészt nagyon bízom abban, hogy még nem törlődött ki e tájon sem a jó értelemben vett életösztön: aki az óvatos duhajokkal szemben anyagi kockázatot is mer és tud vállalni, megérdemelheti a busás percenteket is.

Ezen elővezetés után még jobban legalizálódik az ez is, az is létjogosultsága. Főleg, amikor még a politika és úgymond a (mindig létező) világhelyzet is begyűrűzik ebbe a témakörbe.

Jó lesz vigyázni

„Még nem mérhető fel pontosan az Ukrajnának adandó uniós vámkönnyítés hatása a magyar gabonapiacra – tájékoztatta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára az MTI-t.

A főtitkár elmondta: a szövetség információi szerint az Ukrajna számára az uniós gabonapiacon vámkönnyítéseket tartalmazó rendeletet várhatóan április 22-én teszik közzé Brüsszelben. Ezt a főtitkár jelképes lépésnek tartja, ami érdemben csak lokálisan – a határ menti megyékben – és csak akkor befolyásolhatja a magyar gabonapiacot, amennyiben az ukrán gabona olcsóbb lesz a magyar árunál.

A hírek szerint a nulla százalékos vám 900 ezer tonna búzára, 250 ezer tonna árpára és 400 ezer tonna kukoricára vonatkozna. Hozzátette: a búza és az árpa esetében a magyar termelőknek 3 600-5 100 forintos árelőnyük van az ukrán búzával és árpával szemben. Ennyi ugyanis most a vám ezekre az árukra. Ezért akkor kerülhet nagyobb mennyiségű ukrán búza, illetve árpa Magyarországra, ha Ukrajnából 56-60 ezer forintnál olcsóbban lehet behozni ezeket a terményeket. Ennek főként regionális árcsökkentő hatása lehet az ukrán határhoz közeli megyékben, de a tényleges piaci hatást még nem lehet felmérni.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a magyar termelőknek hosszabb távon mindenképpen fel kell készülniük arra, hogy komolyan versenyezniük kell a piacon az ukrán, az orosz és a kazah gabonával. A mostani uniós intézkedésből adódó helyzetet inkább a kereskedőknek kell pontosan felmérniük.

Mi lesz most?

„Az Agritel vezető francia mezőgazdasági kutatóintézet legújabb várakozása szerint Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán együttes búzatermése 81,5 millió tonna lesz. Ez mintegy 4 millió tonnával marad el a februári becsléstől.” Amúgy meg a szomszédos Ukrajna önmagában is sarkalatos bizonytalansági tényező. Egyrészt a beígért uniós vámcsökkentés magyar gazdálkodókat érintő (esetleges árcsökkentő) hatásai miatt, másrészt a sajátos belpolitikai ingadozás geopolitikai kilengései miatt a pénzvilágnak a tágabb térségre adott növekvő kockázati besorolása okán, tisztánlátás helyett csak dörzsölhetjük a szemünket.

Az meg, hogy földügyekben mifelénk májustól akár szabad lehet a vásár, bővebb kifejtést igényel. Előzetesen talán elég ennyit papírra vetni: a pénzes befektetők földéhsége cseppet sem hungarikum, másrészt a „bennszülötteknek” joguk van minden kezük ügyébe eső lehetőséget felhasználni, hogy a maguk tájékán (ha ideig-óráig is) feltartóztassák e mohó próbálkozásokat.