MezőHír – 2014-08 – augusztus








Ez a cikk a MezőHír 2014/08 - augusztusi számában jelent meg.





Kedves Olvasó!

Újabb nagy horderejű döntésre szánta el magát a kormányzat; ezzel kapcsolatban pro és kontra sorakoznak azok az érvek, amelyek közül most bevezetőnkben szemezgetünk.

Egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az agrártámogatási rendszer részleteit ismertetve elmondta: a magyar mezőgazdaság célja, hogy megélhetést nyújtson a vidéken élő embereknek, továbbá biztosítsa az ország élelmiszer-ellátását, valamint hogy minél több magyar élelmiszer legyen a bel- és külföldi piacokon. Különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes növénytermesztés, vetőmagtermesztés esetében növekednek az agrártámogatások, azért, hogy minél több fejlesztésre nyíljon lehetőség. Megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: ők 212 milliárd forint többletforráshoz jutnak a következő hat évben.

A finanszírozás nemzeti forrásból történik; ez jövőre 33 milliárd forintot jelent. A nagybirtokok területalapú támogatásából 20 milliárd forintot az állattartók részére csoportosítanak át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 1200 hektár terület felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása. Ezt a forrást többek között az állatjólét erősítésére, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják; mindez 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti a miniszter szerint.

Máshogy látja mindezt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Véleményük szerint hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban a kormány bejelentett döntése, miszerint az 1200 hektár feletti területen gazdálkodókat megfosztják a támogatásaiktól. Ez az elmúlt 20 év legsúlyosabb döntése, aminek következményei csak a 90-es évek elejei agrártermelés és -foglalkoztatás visszaeséséhez hasonlíthatók. A MOSZ közleményében kiemelte, hogy más, jelentős agráriummal bíró uniós tagállamok semmilyen támogatáselvonást nem alkalmaznak. Véleményük szerint azokat a gazdálkodókat küldi padlóra ez a döntés, akik a magyar mezőgazdaság kibocsátásnak negyedét adják, döntő szerepet töltenek be az állattartásban, és sok tízezer vidéki embert foglalkoztatnak legálisan.

Ezek a zömükben kis és közepes vállalkozásoknak minősülő társas vállalkozások – mint nevük is jelzi, sok kistulajdonos összeállásával létrejött gazdaságok – közvetlenül 30, közvetve pedig mintegy 50 ezer embernek adnak munkát, ők állítják elő az exportra kerülő termékek zömét, ők biztosítják az alapanyagot a hazai élelmiszeriparnak. Ha ezek a gazdaságok ellehetetlenülnek, könnyen belátható, hogy nem 50-100 ezer új munkahely fog létrejönni, hanem az intézkedés több tízezer munkahely elvesztését okozza.

Az egyik gazdasági portál megszerezte a több mint négyszáz érintett cég listáját, amelyből látható, hogy az elvonás mértéke körükben 80 millió forinttól több mint 1 milliárd forintig terjed – ki-ki a saját gazdálkodásában tehát erősen megérzi majd a támogatás csökkenését.

Egy biztos: a döntéssel kapcsolatban még nem ért véget a nyilatkozatháború, és hogy melyik félnek lesz igaza, azt csak utólag lehet majd pontosan megállapítani…

Addig is azonban az élet megy tovább, így nagyon sok döntést kell hozni a következő hetekben kicsiknek, nagyoknak egyaránt – ehhez kívánunk bölcs mérlegelést, jó intuíciókat, lapunk elolvasásához pedig hasznos és tartalmas időtöltést!

Üdvözlettel:
Fodor Mihály főszerkesztő


Tartalomjegyzék

Célirányos termelés CLAAS gépekkel…

Kovácsék mégis feltalálják magukat ebben az üzleti értelemben nem túl élénk környéken. Végtelen szorgalommal, jó gépesítéssel teremtik meg a nyereséges gazdálkodás feltételeit az 1991 óta működő gazdaságukban. Felesleges dolgokra nem költenek, nincs luxusterepjáró, nincs korszerű bekerített telephely, nincsenek kihasználatlan gépek vagy költségigényes megoldások. A feladatra koncentrálnak, okos költséggazdálkodás mellett. A család is ezt teszi/tette mindig – fűzi hozzá a konyhai beszélgetésben a Mama –, aki az esemény tiszteletére friss pogácsát sütött. Büszke a fiaira, mert ahogy dolgoznak és ahol bérmunkában megfordulnak, arról mindenhonnan jó visszajelzések érkeznek.


Húszéves a tiszavasvári Tiszamag Kft.

Az elégedett termelők a legfontosabbak Augusztusra elkészül a megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplő, tiszavasvári székhelyű Tiszamag Kft. szárítója. A cégről és a berendezésről Veréb Szabolcs ügyvezető igazgatót kérdeztük. – A Tiszamag Kft.-t két tulajdonos, az akkori két tiszavasvári szövetkezet: a Zöldmező Szövetkezet és a Munka Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet alapította 1994-ben – mondja a cég ügyvezető igazgatója. – Tervünk az volt, hogy a szövetkezetek által termelt szántóföldi gabonanövények szárítása és tisztítása a telephelyen történjen.


Gondok egy jelesre ítélt ágazatban

A szürkemarhatartásban, tenyésztésben és értékesítésben, de a gasztronómiában is eljutottunk a kihalás kritikus létszámától az értékesíthetetlenség kritikus tömegéig. Valaha és nem is oly régen ez a háziállat a kipusztulás szélén állt, veszélyeztetettsége a „kritikus” jelzéssel bírt.


Viharfelhők a tejtermelők feje felett

A hazai tejtermelők gyakorlatilag a rendszerváltás óta állandóan kiszámíthatatlan közgazdasági környezetben kénytelenek szeretett hivatásukat folytatni. Aki a szarvasmarhatartásra, illetve tejtermelésre esküdött fel, arra a gazdaemberre vagy mezőgazdasági vállalkozásra hiába akarnak a törvény betűjével más, mesterkélt tevékenységet ráerőltetni.