Kinek előbb, kinek utóbb



A Balaton közelségében nőtt fel Dömötör Károly (37), aki néhány vargabetűt követően, hosszú évek tervezgetése után végre saját családi gazdaságuk megvalósításáról számolhat be. Ő maga dolgozott már tehenészetben műszakvezetőként, volt már állattelep-vezető, majd az irodai munkában is kipróbálta magát, ám ezúttal a saját gazdaságuk létrehozására fókuszál, hogy biztos hátteret teremtsen családjának, cseperedő gyermekeinek.

– Túl a 30-as évein mi visz rá egy fiatalembert, hogy a biztos egzisztenciát feladva fenekestül felforgassa az életét, vidékre költözzön, és saját vállalkozást indítson el?

– Ezen a vidéken egy családi gazdaságban nőttem fel, állatok között, feladatok mellett. Édesapám közel 50 éve gazdálkodik, sertéshizlalással, szarvasmarha- és lótartással foglalkozott, emellett 50 hektár földje, szőlője és legelője van. Amikor még a moslék etetése megengedett volt, a balatoni éttermek sok konyhai ételmaradékot szolgáltattak, és évi 250-300 disznó kibocsátása jellemezte az akkori gazdaságot. A rengeteg öröm ellenére számos nehézség is adódott ezekben az években, kisgyermekként a nyarak sok munkával teltek, amik nem mindig voltak kedvemre. Dologidőben a vasvillát meg kellett ragadni, szénát gyűjtöttünk, lovakat hajtottunk. Szívesen emlékszem viszont a lovaglós vasárnapokra, a lovas udvarra, a turistautakra, a kocsiztatásokra. A gyermekkorom élményei és eseményei mindenképpen meghatározták a felnőttkori lépéseimet, a jelenlegi szemléletem kialakulásában nagy szerepet játszottak ezek az évek. Így már elég korán megfogalmazódott bennem a döntés, ami célként lebegett a szemem előtt: egy másoktól független, saját gazdaság létrehozása. A terv sokáig csak egy álom maradt, ám most megvalósulni látszik. Az eddigi munkám Budapestre kötött, miközben megszülettek gyermekeim. Semmiképpen sem szerettük volna, hogy egy ilyen zsúfolt nagyvárosban nőjenek fel, miközben más alternatíva is rendelkezésre állhat. A terveim megvalósításában számíthatok feleségemre és természetesen édesapámra is. A biztos családi háttér nagyon fontos az ilyen döntéseknél.

Villanypásztor védi az üszők ideiglenesen elhelyezését szolgáló területet
Villanypásztor védi az üszők ideiglenesen elhelyezését szolgáló területet

– Milyen iskolai pályán és tapasztalatok mellett jutottál el arra a szintre, hogy szakmailag alkalmas legyél egy ilyen kihívás teljesítésére?

– Az általános iskola után még nem igazán voltam tisztában, hogy milyen iskola lenne a legmegfelelőbb. A hentes szakma nagyon vonzónak tűnt számomra, és édesapám is jó ötletnek tartotta volna, viszont mindketten láttuk, hogy a diákok a tanulmányi eredményre tekintet nélküli bejuthatnak egy ilyen képzésbe, én pedig ennél magasabbra tettem a mércét. A hentes szakmát elvetettük, mondván, ezt a mesterséget később még kitanulhatom, így a választás végül a Székesfehérvári Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolára esett. Átfogó szakmai tudást kaptam ettől az intézménytől. Érettségi után a Mosonmagyaróvári Egyetemre jelentkeztem, és sikeres felvételi után egy év halasztás mellett még a középiskolai technikusi képzésen részt tudtam venni, így állattenyésztő technikusként végeztem. Az egyetem befejezése után édesapámnak szerettem volna segíteni, mert az állattenyésztés állt hozzám igazán közel. Az élet azonban mást hozott, és munka mellett a következő 2 évben levelező szakon növényvédő szakmérnöki diplomát is szereztem.

– Milyen állomás következett ezután?

– A Zánkai Pinceszövetkezet elnöke felkért a szentjakabfai Holstein-Friz tehenészetbe műszakvezetőnek. 2 évig dolgoztam ebben a munkakörben, majd telepvezetőként még 2 évet volt alkalmam betekintést nyerni a nagyüzemi termelésbe. 2007-től egyre komolyabban kezdett foglalkoztatni a saját vállalkozás megalapítása. Ekkor már 30 éves voltam. Fontosnak tartottam, hogy ne csak a termelőmunkában legyek tapasztalt, jártas szakember, hanem a kevésbé kedvelt – ám sok esetben a termelő munkával egyenértékű – adminisztratív háttérmunkákban is ismeretekre tegyek szert. Tudatosan jelentkeztem ilyen jellegű operatív munkahelyekre. 2008-tól Pesten nyílt erre lehetőségem. Eközben kertészeti technikumot végzett, majd környezetvédő mérnökként végzett feleségemmel a terveket alakítgattuk. A saját gazdaság létrehozása az én álmom volt, de a kivitelezés, a megvalósítás már közös feladat és cél lett.

Az épület további bővítése és átépítése után egy húsfeldolgozó és vendégház kapna itt helyet
Az épület további bővítése és átépítése után egy húsfeldolgozó és vendégház kapna itt helyet

– Kellő anyagi forrással rendelkeztetek-e az első lépések megtételéhez?

– Az otthon megteremtése volt az első feladat. Pécselyen a nagyszülői házat vásároltuk meg, ami kellő közelségben helyezkedik el a tervezett saját gazdasághoz. Ezt a házat viszont át kellett építeni, amihez a lakáscélú előtakarékosságunkat használtuk fel. Így kisebb csúszással csak idén januárban költözhettünk be. A vállalkozás elindításához minimális saját erővel rendelkeztünk, ezért pályázati támogatásban reménykedtünk. A fiatal gazda induló támogatás pályázati anyagának 40 oldalas dokumentációja elrettentőnek tűnt, mi mégis megpróbálkoztunk vele. 2 héten keresztül, miután a kislányunkat lefektettük, reggelig, hajnalig csináltuk, számoltunk, terveztünk. 2012 augusztusában végül benyújtottuk a pályázatunkat. Nagyon örültünk, hogy novemberben, a sikeres elbírálás után 40 ezer eurót nyertünk. Az elnyert összeget kizárólag a gazdaság kialakítására fordítjuk, mert úgy véljük, hogy a nem elkülönített keretet szépen „el lehet tapsolni” ésszerűtlen döntésekkel, saját megélhetésre. Ebbe a hibába nem kívánunk beleesni, ezért csak kis lépésekkel, lassan haladunk előre, nem vagyunk türelmetlenek.

– A sikeres pályázat után mivel telt a 2013-as év?

– Az első évre nem sok dolgot vállaltunk; ekkor még Pesten laktunk, közben megszületett a fiunk is, tudtuk, milyen kemény időszak lesz. Mindössze 11 üszőt vásároltunk. Miután felnőnek, vemhesíttetjük őket. A saját elképzeléseinkhez képest egy kis késésben vagyunk, szerettük volna, ha 2014 végére már borjak is lettek volna. Úgy tervezzük, hogy az üszők növekedésével és számuk gyarapodásával egy ütemben majd a terület és az üzemméret is növekszik. Az első komolyabb beruházásunk egy koros Zetor Crystal traktor vásárlásával kezdődött, idővel majd munkagépeket is beszerzünk hozzá. Emellett egy fedett marhaetető is felépült.

A saját készítésű fedett etető szárazon tartja a takarmányt
A saját készítésű fedett etető szárazon tartja a takarmányt

– Hogyan képzeled el a gazdaság szerkezeti felépítését?

– A terveinkben egy három frontos gazdaság képe él. A legfőbb értéket és értéktermelő alapot a magyartarka marhák jelentik majd. Számításaink szerint 20-25-ös tehénlétszámmal biztosított lenne a család megélhetése. Úgynevezett dajkateheneink lesznek, és hozzájuk vásárolunk borjakat, majd ezeket vemhesítjük, és vemhes tenyészállatként, továbbtartás céljára értékesítjük. Saját magyartarka bika is szükségessé válik ehhez, de ez a beruházás még későbbre marad. Jelenleg Az édesapám által művelt területek egy része, valamint egy 7,5 hektáros, villanypásztorral bekerített legelő szolgál a marhatartás bázisául, továbbá egy kisebb, zárható karám gondoskodik a tehenek éjszakai biztonságáról. A tejhasznosítású szarvasmarhatartás terve nem fordult meg a fejünkben, mert ebben az üzemméretben – a szüleim példáján láttam – milyen kötöttségekkel jár, és mekkora leterheltséget jelent a rendszeres fejés, s emellett a tej értékesítése is bizonytalan és kiszámíthatatlan. A tevékenység másik „lábát” tenyészsertésekre alapozzuk: jelenleg 4 kocánk megellett már. EUMÉ-ban, üzemméretben ez nem számottevő, mégis egy kiegészítést ad a szarvasmarha tartás mellé. A disznókat nem élőhúsként kívánjuk értékesíteni, elsősorban a feldolgozásban látjuk a lehetőségeket. Édesapám példáján látom, hogy ehhez Egy jól felszerelt feldolgozó egység kell. A terveink között szerepel a jelenlegi lakóházunk mellett található régi gazdasági épület feldolgozóüzem-célú átépítése, kialakítása. A hentes szakmát iskolai kereteken belül nem tanultam ugyan ki, de minden műveletet elmár.autodidakta módon igyekszem elsajátítani. Azt tapasztaljuk, hogy az igényes, jól elkészített házi készítésű húsárura növekvő kereslet mutatkozik. A harmadik frontot pedig a turizmusra alapozva egy lovas udvar jelentené. Szeretnénk megmutatni, a Balaton-felvidék szépségét, hogy a Balatonhoz látogató turisták is megismerjék a csendes, tiszta, nemzeti parki környezet tájait. A falusi turizmus lehetőségét szeretnénk megteremteni, a lovasturizmus mellett akár a hagyományos családi disznóvágás bemutatása is szerepel a terveinkben.

Gyermekeim már nem a zsúfolt nagyvárosban fognak felnőni
Gyermekeim már nem a zsúfolt nagyvárosban fognak felnőni

– Lassan megvalósulni látszanak álmaid, a tervekből célok lettek, és napról napra épül a gazdaság. Mik lesznek a következő feladatok, amelyek rátok várnak?

– Az önellátó és jól működő termelőmunkához az alapok lefektetése a legfontosabb. Az állattartásban amellett, hogy helyet kell hozzá biztosítani, nem mellőzhető a takarmánybeszerzés kérdése sem. Mindig azt tanultam édesapámtól: ha a jószágok ellátása megoldott, csak akkor lehet az állatlétszám növelésén gondolkodni. Természetesen ehhez nálunk a földterületek bővítésére lesz szükség; a bérbevételekkel kapcsolatban már folynak a tárgyalások, s ha minden jól megy, hamarosan 15-16 hektár területhez sikerül így hozzájutnunk. A végleges méretet 100 ha körül tudom elképzelni, amellyel még egyedül megbirkózom. A modernizációt, az innovatív technológiát szeretnénk behozni a termelésbe, mert a hatékonysághoz ez ma már elengedhetetlen feltétel. Még előttem van a szülői példa, amint édesapám a rendelkezésre álló eszközöket használva például lovas ekével szántott a szőlőben, vagy egymaga küzdött meg a vetéssel, vagy kis vágóasztalos kombájnjával maga aratott, sőt a „tehéntartós” időben még a kézi fejésre is rákényszerültek egy ideig. Ma már azonban a professzionális gépekkel végzett bérmunka igénybevételével sokkal biztosabb eredményt lehet elérni, ami a termésmennyiségben és a minőségben is megmutatkozik. A vetés esetében szebb és egyenletesebb a kelés, a talajra nem kell annyiszor rámenni, kisebb a tömörödés. Nagyobb birtokméretnél saját gépekre van szükség a munkák időbeni elvégzéséhez. Szeretnénk pályázat útján az infrastruktúránkat korszerű berendezésekkel és gépekkel felépíteni. Feleségemmel együtt tervezzük meg lépésről lépésre a gazdaságunk felépítését, hogy a mindennapi munka mellett jusson idő a családra, legyen elegendő szabadidőm a gyerekekkel játszani is. Reméljük, mindebben vasárnaponként egy-egy családi lovaglás is helyet kaphat!